A szaharai porviharok egyre gyakrabban érkeznek Magyarországra, ami csökkenti a napelemek energiatermelését. A kutatók fontos megállapításokat tettek a porviharok hatásairól és az előrejelzési rendszerek szükségességéről.
Sajtóközlemények: HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat
A Nemzetgazdasági Minisztérium és az Európai Űrügynökség által szerdán, Budapesten szervezett űripari szakmai nap százötven résztvevője az űrszemét és a fenntarthatóság kérdésköréről tanácskozott. Az esemény lehetőséget biztosított a magyar vállalatoknak és kutatóknak arra, hogy bemutathassák üzleti és tudományos megoldásaikat.
Míg a korábbi járványmodellekben a korcsoportok hatását vették leginkább figyelembe, a COVID-19 világjárvány arra mutatott rá, az életkoron túl az emberek társadalmi-gazdasági helyzete is nagyban meghatározza a betegség végső kimenetelét. A HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet kutatói több egyéni tulajdonság együttes hatását vizsgálták egy járvány szimulációja során.
A kiadvány készítői szerint a mezőgazdaság soha nem látott kihívásokkal szembesül a népességrobbanás és a klímaváltozás miatt, ezért támogatni kell a természetes ökoszisztémákhoz igazodó gazdálkodást és a technológiai változtatásokat.
A magyar kutatók új felfedezése a laterális szeptum kisspeptint termelő idegsejtjeinek szerepét vizsgálja a szaporodás agyi szabályozásában, amely jelentős előrelépést jelent a reprodukciós folyamatok megértésében.
Bár a nők környezettudatosabban gazdálkodók, mint a férfiak, mégis folyamatosan akadályokba ütköznek. Erre az egyenlőtlenségre világított rá a HUN-REN KRTK kutatója szlovén és magyar példán keresztül. A kutatók azt is elárulják, milyen intézkedésekkel lehetne csökkenteni a nemek közötti különbségeket.
A HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet kutatói felfedeztek egy eddig ismeretlen agyterületet, amely új lehetőségeket kínál a szorongás, depresszió és szenvedélybetegségek kezelésében. Az újonnan azonosított szubventrikuláris tegmentum (SVTg) szerepe a pozitív élmények és a motiváció fokozásában kulcsfontosságú lehet.
Mi történik most a leégett területeken az élővilággal, mennyi idő, mire helyreáll a környezet, milyen intézkedések lennének nélkülözhetetlenek, hogy a jövőben a területen elkerüljék a hasonló pusztításokat, és milyen feladatok várnak az ökológusokra Los Angelesben?
Egy traumatikus élmény vagy egy jelentős stresszhelyzet, tartós, sőt, bizonyos esetekben életre szóló viselkedésváltozást okoz. Magyar kutatók most egy rágcsáló stressz-modellben vizsgálták ezt a kérdést, az eredményeik pedig forradalmasíthatják a stressz okozta viselkedésváltozások gyógyítását.
Csaknem 60 ország mintegy 160 vezető nemzetközi szakértője 3 évig dolgozott az IPBES jelentésén, amelyben arra kerestek válaszokat, hogyan kapcsolódnak egymáshoz a világ környezeti és társadalmi válságai.
A kutatás során kifejlesztett katalizátorok forradalmasíthatják a biztonságosabb, hatékonyabb és környezetbarátabb kémiai eljárásokat, amelyek ráadásul a zöldebb és fenntartható mezőgazdasági termelést is támogatják.
A trópusi erdők védelme érdekében fontos figyelembe venni a tápanyagdúsulás hatásait, amelyek a mezőgazdaság és a bányászat következményeként jelentkeznek. A kutatók figyelmeztetnek, hogy a tápanyagok túlzott bevitele csökkentheti a biológiai sokféleséget és az ökoszisztémák stabilitását.
Hazánkban csupán három őshonos faj fordul elő (a folyami rák, a kecskerák és a kövi rák). Ezek mellett azonban több mint 30 idegenhonos faj előfordulását regisztráltak a kutatók Magyarország vizeiből – ezzel a számmal pedig sajnos a világ „élmezőnyébe” tartozunk.
A klímaváltozás az életünk legtöbb területére kihat: a gazdaságtól a környezetünkön át egészen az alvási szokásainkig sok mindent érinthet. Azonban az egyre melegebb napoknak olyan társadalmi hatásai is vannak, amelyekről ritkábban beszélünk.
A magyar fejlesztésű 3D-lézerpásztázó mikroszkóp segítségével elsőként sikerült élő állatban másodpercek töredéke alatt, az emberi hajszálnál százszor vékonyabb struktúrákban megfigyelni az emlékek megszületését.
Alig néhány évszázada a csillagászat elsősoran tájékozódási és időmérési célokat szolgált a mindennapi életünkben. De milyen konkrét, megfogható hasznot hozhat napjainkban a társadalomnak és a gazdaságnak?
A HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet kutatói felfedték, hogyan kommunikálnak az idegsejtek digitális jelek formájában, és hogy az axonok különböző átmérői hogyan befolyásolják az akciós potenciálok terjedését.
Megjelent a népvándorláskori Kárpát-medence legátfogóbb genetikai kutatása, amely a HUN-REN BTK Archeogenomikai Intézet vezetésével készült. A tanulmány a Kárpát-medence népességének genetikai vizsgálatát és a hunok, avarok, korai magyarok közötti kapcsolatok pontosítását célozta meg.
A közlemény szerint a jogszabály megfelelő kereteket biztosít ahhoz, hogy a HUN-REN a kihívásokra jobban reagáló, együttműködő, teljesítményelvű és hatékony hálózattá váljon, amely biztosítja a tudományos kutatás szabadságát, és a felfedező kutatások folytatásának lehetőségét.
A Moculus nevű eszköz élethűen szimulálja a természetes látást a kísérleti állatok számára, és akár százszorosára gyorsíthatja a tanulási folyamatokat.
A Cluster program, az Európai Űrügynökség első űrkutatási projektje, amelyben magyar kutatók is részt vettek, 40 évnyi sikeres munka után zárult le. A program jelentős hozzájárulást nyújtott az űridőjárás megértéséhez, befolyásolva ezzel a modern technológiát és a kommunikációs rendszereket.