A társaságok jövedelmének adózásában a globális minimumadó tavaly decemberben, mind a 27 tagállam által elfogadott irányelve után az Európai Bizottság a múlt héten javaslatot tett a társasági adó adóalapjának közös számítási keretrendszerére: ennek elnevezése Business in Europe: Framework for Income Taxation, rövidítve BEFIT.
A társasági adóalap kiszámításának közös keretrendszere egyszerűsíteni hivatott a belső piac adózási környezetét azzal, hogy felváltaná az EU 27 tagállamában jelenleg alkalmazott 27 különböző nemzeti társaságiadó-rendszer adóalapjára vonatkozó szabályozást. Akik régóta követik az Európai Bizottság egységes társasági adóalappal kapcsolatos törekvéseit emlékezhetnek, hogy már voltak hasonló, ámde meg nem valósult kezdeményezések ebben a tekintetben az elmúlt évtizedben (CCTB (common corporate tax base) és a CCCTB (common consolidated corporate tax base)). Ezeket a kezdeményezéseket váltja most a BEFIT.
A társasági adó adóalapjának közös számítási keretrendszerét azon multinacionális vállalatcsoportoknak lenne kötelező alkalmazni, amelyek éves összesített árbevétele eléri, illetve meghaladja a 750 millió euró összeget. A kötelező alkalmazás ezen küszöbértéke igazodik a globális minimumadó alkalmazásának küszöbértékéhez. A kötelezett vállalkozások körét ugyanakkor szűkíti, hogy a BEFIT a 75%-os tulajdonosi hányadot elérő vállalkozások alcsoportjára korlátozódik.
A javaslat szerint az új irányelv alkalmazása meghatározott feltételek teljesülése esetén olyan multinacionális vállalatcsoportoknak is kötelező lenne, amelyeknek a végső anyavállalata, székhelye harmadik országban található, de rendelkeznek az EU területén székhellyel rendelkező vállalkozásokkal.
A globális minimumadóhoz hasonlóan a kiindulópont a számviteli adózás előtti eredmény. Ennek érdekében a BEFIT-csoport minden egyes tagjának ugyanazt a számviteli standardot kell alkalmazni. Az alkalmazott számviteli standard az EU által elfogadott, vagy a nemzeti számviteli szabályozás (GAAP) vagy a nemzetközi pénzügyi beszámolási standard (IFRS) lehet.
Az egyszerűsítés érdekében a BEFIT javaslat a globális minimumadóval való összehasonlításban a kiigazításokat egy szükséges minimumra korlátozza. A BEFIT egyik legjelentősebb eleme és célja, hogy egyrészt egyszerűsítse a transzferár-megfelelést, másfelöl pedig az EU-n belül bezárja a transzferárazás agresszív adótervezési célokra történő használatának kiskapuit.
Jelentős egyszerűsítés lenne, ha a BEFIT alkalmazására kötelezett, illetve az azt választó multinacionális vállalatcsoportok az „egyablakos ügyintézés” keretében egy tagállam adóhatóságánál tudnának bejelentkezni, és a társasági adóval kapcsolatos minden kötelezettségüknek eleget tenni – mondta Póczak Ferenc a Deloitte adóosztályának partnere.
A tervek szerint az adóellenőrzés és a vitarendezés továbbra is az egyes tagállamok szintjén maradna, de bizonyos esetekben az adóellenőrzéseket a meglévő jogszabályi keret alapján közösen kell elvégezni.
A javaslatcsomag több kérdést is felvett és a korábbi tervekhez hasonlóan a részletek még kidolgozásra várnak.
Kérdésként merül fel, hogy a gyakorlatban ténylegesen segíteni fogja-e a BEFIT az éppen bevezetett globális minimumadó kalkulációját, illetve valóban adminisztrációs egyszerűsítéssel és költségcsökkentéssel jár-e ez a kezdeményezés – hangsúlyozta Reich András a Deloitte adóosztályának szenior menedzsere.
A javaslat szerint a BEFIT szabályokat 2028. január 1-ig kellene az EU tagállamainak a nemzeti jogukba átültetniük, tehát még van idő a részletek kidolgozására és a felmerülő bizonytalanságok feloldására.
Forrás: Deloitte Magyarország
