A kabócák apró, növényi nedvekkel táplálkozó rovarok. Szívogatás közben azonban egyes fajaik kórokozókat is továbbadhatnak egyik növényről a másikra. Közülük is különösen nagy figyelmet érdemelnek az idegenhonos, inváziós fajok, mert megjelenésükkel korábban nálunk nem ismert növényi betegségek is felbukkanhatnak. Ilyen inváziós faj például az amerikai szőlőkabóca, amely a szőlő aranyszínű sárgaságát okozó fitoplazma terjesztője.
A legtöbb kártevőnél viszonylag egyszerű az összefüggés: minél több a rovar, annál nagyobb lehet a kár, így az egyedszám csökkentésével rendszerint a termésveszteség is mérsékelhető.
A kabócák által terjesztett betegségeknél viszont ez nem feltétlenül igaz, mert akár már egyetlen fertőzött kabóca is megbetegíthet egy egészséges növényt. Ezért, ezen rovarok gyérítése önmagában nem mindig elegendő egy járvány megállításához.
Filmünkben bemutatjuk, hogyan kutatják az ATK Növényvédelmi Intézetének munkatársai a kabócák viselkedését, terjedését és szerepüket a növényi kórokozók továbbadásában. Bepillanthatunk a terepi megfigyelésekbe és a laboratóriumi kísérletekbe is, ahol modellfajok segítségével próbálják feltárni a növényi járványok kialakulásának hátterét.
A kutatók őshonos kabócafajokat is használnak modellként. Segítségükkel olyan kérdéseket vizsgálhatnak – akár terepi körülmények között is –, amelyeket veszélyes, növényegészségügyi karantén alá tartozó fajokkal nem lehetne biztonságosan tanulmányozni. Az így szerzett tudás hozzájárulhat a gyorsabb felismerési és hatékonyabb védekezési módszerek kidolgozásához, és segíthet felkészülni az újonnan megjelenő kártevőkre és kórokozókra.
Invazív Mezőgazdasági Kártevők Csoport: https://invaziobiologia.hu/kutatocsoportok/invaziv-mezogazdasagi-kartevok-csoport/




