Az EP lépéseket sürget a nemek közötti bér-, és nyugdíjszakadék felszámolására

• A fiatalabb nők egyre jobban felülmúlják a fiatalabb férfiakat az iskolázottság terén, de általában alacsonyabb fizetést kapnak és alulértékeltek
• A nők aránytalanul nagy részét végzik az ingyenes gondozási és háztartási munkáknak
• Uniós cselekvési tervre van szükség a munkakörülmények javításához, a nők által dominált ágazatokban a méltányos bérezéshez, és a gyermekgondozási szolgáltatások javításához

Az Európai Parlament cselekvési tervet sürget a nők munka és magánélet közötti egyensúlyának megerősítésére, a munkakörülmények és a méltányos bérezés javítására a nők által dominált ágazatokban.

A 458 szavazattal, 72 ellenszavazattal és 98 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásukban az EP-képviselők kiemelik, hogy a nők által dominált ágazatok általában alacsonyabban fizetettek és alulértékeltek, annak ellenére, hogy a fiatalabb nők egyre jobban felülmúlják a fiatalabb férfiakat az iskolázottság terén. A nők munkaerőpiaci részvételének és munkakörülményeinek javítása elősegítheti a készség-, és munkaerőhiány kezelését, illetve javíthatja az EU termelékenységét és növekedését, érvelnek a képviselők.

A nemek közötti bér- és nyugdíjszakadék felszámolása

A Parlament azt szeretné, ha a Bizottság cselekvési tervet terjesztene be a nemek közötti bér- és nyugdíjszakadék felszámolására. Ennek célzott intézkedéseket kell tartalmaznia a munkakörülmények és a méltányos bérezés javítására a nők által dominált ágazatokban. Prioritásként kell kezelnie a következő hosszú távú uniós költségvetés keretében az olyan beruházásokat, amelyek megerősítik az egyensúlyt a nők munkavégzése és magánélete között, és megbízható ápolási-gondozási ágazatot biztosítanak. A nemek közötti egyenlőségre vonatkozó stratégiának kezelnie kell azt is, hogy a nők aránytalanul nagy arányban végeznek kifizetetlen gondozási és háztartási feladatokat. Ez csökkenti a munkaerőpiaci részvételüket és a nyugdíj-felhalmozásukat, és ez az egyik fő oka a nemek közötti bér- és nyugdíjszakadéknak.

Az állásfoglalás szerint az elégtelen beruházások, a magas költségek, valamint a minőségi gyermekgondozási és tartós ápolási-gondozási szolgáltatások hiánya megakadályozza a nőket abban, hogy teljes mértékben részt vegyenek a munkaerőpiacon. Ez akadályozhatja a szakmai előmenetelt, és eredményezheti azt is, hogy a nők nem teljes munkaidőben, hanem részmunkaidőben dolgoznak, vagy teljesen felhagynak a munkával. A képviselők rámutatnak, hogy a gondozási feladatok miatt a munkából való távollét nem számít bele a nyugdíjjogosultságba, noha ez jelentős költségmegtakarítást jelent az állam számára.

A gyermekgondozásban vállalt feladatok nemek közötti szakadékénak megszüntetése Európa-szerte javíthatja az új szülők életét, és a több támogatás jelentősen megerősítheti a szülők azon képességét, hogy a munkaerőpiacon maradjanak. A képviselők azt akarják, hogy a tagállamok ösztönözzék a férfiakat szülői szabadságuk igénybevételére, és szorgalmazzák az át nem ruházható, megfelelően fizetett apasági szabadságot.

A jelentéstevők szerint

Irena Joveva (Renew, Szlovénia), a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság jelentéstevője közölte: „Sokminden történt az EU-ban annak érdekében, hogy az egyenlő munkáért egyenlő bér járjon. Ugyanakkor még mindig nem szüntettük meg a nemek közötti tartós egyenlőtlenséget. Állásfoglalásunk felvázolja a szükséges fellépéseket és intézkedéseket. Ezek közül néhány a végrehajtásra vonatkozik, mások új intézkedések. Mindezt azonban uniós forrásokból kell támogatni. Most a tagállamokon a sor, hogy végigvigyék, mivel a végrehajtás elengedhetetlen az egyenlőség és az igazságosabb társadalom megvalósításához.”

Mirosława Nykiel (EPP, Lengyelország), a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság jelentéstevője elmondta: „2023-ban az EU-ban a nemek közötti bérszakadék 12 százalék volt. A nők továbbra is kevesebbet keresnek, mint a férfiak, és közel 28 százalékuk részmunkaidőben dolgozik. És ez gyakran nem választás kérdése, hanem a gyermekgondozáshoz és a hozzátartozók gondozásához való hozzáférés hiányának következménye. A nők évente átlagosan 54-67 napot dolgoznak ingyen. És ha hozzáadjuk a kifizetetlen otthoni munkát, a főzést és a családi élet megszervezését, ez évente több mint 8 további hetet jelent. Mindennek a hatása a nők és férfiak közötti átlagos nyugdíjkülönbségben mutatkozik meg az EU-ban, amely 25,4 százalék. Európának gyakorlati döntések és politikák révén valódi támogatást kell nyújtania a nőknek.”

Háttér

A nemek közötti bérszakadék a férfiak és nők átlagos bruttó órabérének különbsége. Ez 2023-ban 390 milliárd euróba került az EU-nak. A nők jövedelme jelentősen alacsonyabb az EU-ban, mint a férfiaké: 2023-ban a nők a férfiakhoz képest évi 54-67 napot dolgoztak fizetés nélkül. 2024-ben a nyugdíjas nők 16,9 százaléka volt kitéve a szegénység kockázatának, ami közel kétszerese a férfiak arányának.

REF: 20260306IPR37526