- A kulturális és kreatív szektorból hiányoznak a tisztességes munkakörülmények, a tisztességes bérszínvonal és a szociális védelem
- A nemzeti jogszabályok közötti különbségek tisztességtelen helyzetet teremtenek
- A képviselők jogalkotási és önkéntes eszközöket javasolnak a feltételek javítására
- A Bizottságnak három hónapja van, hogy választ adjon a Parlament kezdeményezésére
A képviselők kedden elfogadták a művészeti, kulturális és kreatív ágazatokban dolgozó szakemberek élet- és munkakörülményeinek javítását célzó uniós intézkedésekre vonatkozó javaslataikat.
A képviselők kedden elfogadták a művészeti, kulturális és kreatív ágazatokban dolgozó szakemberek élet- és munkakörülményeinek javítását célzó uniós intézkedésekre vonatkozó javaslatokat. A 433 szavazattal 100 ellenszavazattal, 99 tartózkodás mellett elfogadott jogalkotási kezdeményezésben a képviselők hangsúlyozzák, hogy a tagállami szociális rendszerek, a művészek tagállamonként eltérő definíciója és az önálló vállalkozókra vonatkozó szabályok közötti különbségek tisztességtelen körülményeket teremtenek.
Az ágazat, amely az uniós munkaerő 3,8 százalékát foglalkoztatja és a GDP 4,4 százalékát adja, nem részesül megfelelő védelemben, érvelnek a képviselők. Mivel az ágazatot atipikus munkamódszerek, rendszertelen jövedelmek és gyengébb szociális alkuképesség jellemzi, mindez alulfizetett vagy fizetetlen munkához, színlelt önfoglalkoztatáshoz és kivásárlási szerződések kikényszerítéséhez vezethet. A képviselők szerint az új digitális technológiák, például a generatív mesterséges intelligencia, szintén kihívásokat jelentenek.
A jogalkotási kezdeményezés
A Parlament egy olyan uniós keretrendszer létrehozására szólítja fel a Bizottságot, amely a jogalkotási és nem jogalkotási eszközöket kombinálja, hogy javítsa a szociális és szakmai feltételeket, és méltányos és egyenlő helyzetet teremtsen minden uniós művész és kulturális szakember számára. A képviselők azt szeretnék, ha ez a keret magában foglalná:
- a kulturális és kreatív ágazatokban dolgozó szakemberek tisztességes munkakörülményeiről és a foglalkoztatási jogállás meghatározását magába foglaló irányelvet;
- uniós normákra vonatkozó tanácsi határozatok, a bevált gyakorlatokat megosztó és a tagállamok közötti kölcsönös megértést szolgáló európai platformon keresztül;
- a kreatív és kulturális szakembereket finanszírozó következő ciklusban elérhető uniós programok – például a Kreatív Európa és az Horizont Európa – kiigazítása annak érdekében, hogy az EU és a kedvezményezettek kötelesek legyenek betartani a nemzetközi, uniós, nemzeti, illetve kollektív munkaügyi és szociális kötelezettségeket, és biztosítsák, hogy a művészek mindig megkapják a fizetésüket, beleértve a támogatási kérelmek előkészítésére fordított időt is.
A jelentéstevők szerint
„El kell oszlatnunk az ‘éhező művész’ mítoszát. A kulturális és kreatív szakemberek nem maguk választják a bizonytalan helyzetet; ez a sajátos munkakörülményeikhez és az ágazaton belüli hatalmi egyensúlytalanságokhoz rosszul alkalmazkodó rendszerek tervezési hibája. Sürgősen be kell építenünk a szociális feltételrendszert az uniós kulturális finanszírozásba, és politikai akaratra van szükségünk ahhoz, hogy uniós keretet hozzunk létre a kulturális és kreatív szakemberek szociális és szakmai helyzetére vonatkozóan,” mondta Domènec Ruiz Devesa (S&D, Spanyolország), a Kulturális és Oktatási Bizottság társjelentéstevője.
A Foglalkoztatási és Szociális Bizottság társjelentéstevője, Antonius Manders (EPP, Hollandia) elmondta: „Évek óta művészként dolgozom, és nagyon jól ismerem az ezzel járó kihívásokat és előnyöket. A kulturális és kreatív ágazatok kulcsfontosságúak az európai szolidaritás és identitás megteremtésében, és be kell fektetnünk az új európai művészeti versenyekbe, hogy az uniós kultúrát közelebb hozzuk a polgárokhoz. A kulturális és kreatív munkára szánt pénz befektetés, nem pedig költség.”
Következő lépések
A parlamenti szavazás után a Bizottságnak három hónapja van arra, hogy válaszoljon, és tájékoztassa a Parlamentet a tervezett lépésekről, vagy pedig megindokolja, hogy miért nem hajlandó a Parlament kérésének megfelelő jogszabályjavaslatot tenni.
Háttér
2022-ben az EU-ban a kreatív és kulturális szakemberek közel egyharmada (31,7 százalék) volt önálló vállalkozó, míg a gazdaság egészében ez az arány átlagosan 13,8 százalék volt. A Parlament 2021 óta kéri a művészekre és kulturális dolgozókra vonatkozó közös meghatározás és szociális minimumszabályok létrehozását.
A Lisszaboni Szerződés értelmében az Európai Parlament jogalkotási kezdeményezési joggal rendelkezik, amely lehetővé teszi számára, hogy felkérje a Bizottságot egy javaslat benyújtására.
REF: 20231117IPR12106
Forrás: Európai Parlament Magyarországi Kapcsolattartó Irodája
