Egyes tanulmányok szerint a Földön minden ember élettartama átlagosan három évvel hosszabbodna, ha minden légszennyezés megszűnne. Különösen komoly probléma ez a városokban, ahol a lakosság „láthatatlan gyilkosa” a magas portartalmú, szennyezett levegő. A belélegzett por ugyanis légzőszervi, valamint szív- és érrendszeri megbetegedéseket és ebből eredő halálozást is eredményezhet. Emellett emlékezetes, hogy az M1-es autópályán idén márciusban kialakult tömegbalesetet is a levegő magas portartalma (porvihar) miatt hirtelen lecsökkenő látótávolság okozta. A Szegedi Tudományegyetem geográfusai évek óta kutatják a porszennyezés okait, csökkentésének lehetőségeit.
Az SZTE TTIK Földrajzi és Földtudományi Intézetének kutatói által a napokban publikált tanulmányukban, – melyet a tudományterület legjobbjai közé tartozó Atmospheric Pollution Research szakfolyóiratban tettek közzé- 1300 európai városi és városkörnyéki mintaterületen belül vizsgálták a porszennyezés okait.
Arra a kérdésre keresték a választ, hogy a milyen összefüggés mutatható ki a szálló por mennyisége és a városi területhasználat (beépített területek, parkok, vízfelületek stb.) kiterjedése között. Kutatásuk során kimutatták, hogy a városi területhasználat kétféle formában befolyásolja a por mennyiségét.
Eredményeik szerint a hulladéklerakók, a bányaterületek, építési területek egész éven át „termelői” azaz kibocsátói a porszennyezésnek. A vízfelületek viszont pont ellenkező hatást fejtenek ki, egész éven át képesek megkötni a levegőben lebegő porszemcséket ezáltal csökkenteni a szálló por mennyiségét.
– Vannak azonban olyan területhasználat típusok, melyek csak egy bizonyos időszakban fejtik ki portartalmat növelő vagy csökkentő hatásukat. A zöldfelületek, mint a parkok, erdők, cserjés területek lombozata kizárólag késő tavasszal és a nyári hónapokban képes „jó porfogóként” megköti a szálló por egy részét. Nem meglepő, hogy minél magasabb a beépített területek (lakóterületek) aránya, annál nagyobb a városi levegő porterhelése. Ám ez a hatás kizárólag az októbertől áprilisig tartó fűtési időszakban érvényesül – -tudtuk meg. A digitális térképek geoinformatikai elemzése során a szegedi kutatók kimutatták, hogy bizonyos területhasználat típusok, az év eltérő időszakaiban „kétarcúan viselkednek” bizonyos hónapokban csökkentik, majd más időszakokban növelik a városok porterhelését– ismertette Seyedehmehrmanzar Sohrab, az Szegedi Tudományegyetem Földrajzi és Földtudományi Intézetének doktorandusz hallgatója, a kutatás egyik résztvevője.
A legérdekesebb összefüggést a közúthálózat kiterjedése és a levegő havonkénti átlagos szálló portartalma között találták az SZTE Földrajzi és Földtudományi Intézetének kutatói.
– Korábbi publikációnkban már kimutattuk a vasúthálózat jótékony hatását a városi levegő minőségére. Legújabb eredményeink szerint a fűtési szezonban kimutathatóan tisztább a levegő (kevesebb a szálló por koncentrációja) a közutak környékén, mint a beépített területen. Ez a minket is meglepőeredmény a közlekedő járművek menetszelével magyarázható. Télen ugyanis a fűtés miatt a lakóterületek környékén nagyon magas a levegő portartalma. Ekkor a járművek mozgása miatt kialakuló szél „kitakarítja’ az útmenti területek levegőjét, ezért a közutak környezetében kevésbé szennyezett a levegő porral, mint a lakóépületek környékén. Ezzel szemben a fűtési időszak végétől kezdődően megfordul a helyzet. Nyáron már (szinte kizárólagos szennyezőforrásként) a közúthálózat növeli a városi és városkörnyéki területek porszennyezését. Mivel nyáron már nincs fűtés, ekkor már a gépkocsik, teherautók és buszok kipufogógázai válnak a városi levegő elsődleges szennyezőforrásaivá – mondta el Dr. Szilassi Péter, az SZTE Földrajz és Földtudományi Intézet egyetemi docense.
Az SZTE TTIK Geoinformatikai, Természet- és Környezetföldrajzi Tanszék oktatója azt is kiemelte, hogy a közlekedési folyosókhoz hasonlóan időben változó, kettős arculat jellemzi a szántóterületeket. Míg ősztől koratavaszig az ekkor növényzetmentes szántóterületek a kibocsátói a porszennyezésnek, addig nyáron egészen az aratásig a kultúrnövények levelei a parkokhoz, erdőkhöz hasonló jótékony hatást gyakorolnak a városkörnyéki területek levegőminőségére. Ne feledjük! A márciusi, tömegkarambolt okozó porszennyezés forrásai is az autópálya környékén található kopár, növényzetmentes szántóföldek voltak.
Ha röviden összegezni szeretnénk mindennek a konklúzióját: Minél több zöldfelületet, vízfelszínt, illetve (lehetőleg villamos üzemű) közlekedési folyosót létesítünk a városokban, annál jobban javul majd a városok levegőminősége, ezzel együtt a városlakók egészségi állapota.
A Szegedi Tudományegyetem Open Access pályázatának köszönhetően bárki térítésmentesen olvashatja és letöltheti a kutatók legújabb eredményeit, melyek jól használhatók a fenntartható, környezetbarát városok tervezéshez, a városlakók életminőségének javításához, az urbanizáció káros környezeti következményeinek csökkentéséhez.
Forrás: Szegedi Tudományegyetem
