A júliusi inflációs adatokat tette közzé ma reggel a KSH. A fogyasztói árak havi szinten 0,3 százalékkal emelkedtek, az éves infláció ezzel 17,6 százalékra mérséklődött a megelőző havi 20,1 százalékról. A maginflációs mutató 0,2 százalékkal emelkedett havi alapon és így az éves index 17,5 százalékon állt az előző hónapban. Hosszú idő után először csúszott be a magindikátor a fő index alá.
Az infláció szerkezete többé kevésbé megfelelt a vártnak. Az élelmiszerek havi szinten, átlagosan olcsóbbá váltak, éves indexük pedig 23,1 százalékos volt. A költségoldal alakulásának viszonylatában ismét negatív tartományba került a havi átárazás ebben a szegmensben, így szignifikánsan támogatni tudta a normalizációs folyamatot. A járműüzemanyag-árak drágultak, 1,1 százalékkal. Továbbra is kitüntetett figyelmet érdemel a szolgáltatásinfláció 1,7 százalékos hó/hó drágulására, ami számottevően meghaladta az átlagot.
A júliusi adat összességében nem igényli a nagy kép átírását. A nyártól valamivel gyorsabban csökkenő inflációt vártunk, ami eddig beigazolódni látszik. A dezinflációt egyelőre segítheti a jelenleg meglehetősen gyenge hazai konjunktúra is. Az év hátralevő részében az egyre erősebben érvényesülő bázishatás miatt ütemesebb lassulás jöhet az árak éves szintű növekedési ütemében. A folyamatot lassíthatja az elmúlt hetekben megmutatkozó és tartósnak mutatkozó olajár-emelkedés, ami kiegészülve a forint gyengülésével ismét pro-inflációs tényezővé teszi az üzemanyag szegmenst.
Mindemellett továbbra is számottevőek a középtávú inflációs kihívások az érdemben megváltozott globális környezet és a szűk munkaerőpiac mellett. Az elmúlt hónapokban az energia- és az üzemanyagárak hajtották leginkább a hazai dezinflációt, de idővel a globális és a hazai konjunktúra élénkülése fordulatot hozhat e téren. A hamarosan újra pozitívvá váló reálbérváltozás és ezzel együtt az ébredő belső kereslet ismét teret adhat az átárazásoknak. Fontos faktor lehet a januári jövedékiadó-emelés is. Számos vállalat vezeti be a visszatekintő inflációval történő árkorrekciót, ami a jövő év elején jelentősen tompíthatja az árdinamika lassulását és a tavaszi hónapokban ismét emelkedhet a főindex éves értéke. Összességében 2024-ben is folytatódhat a mérséklődés, ám jelenlegi várakozásunk szerint csak 2025-ben tér vissza a jegybanki célsávba az infláció. Mindez tartósan szigorú monetáris politikát és ezzel masszívan a pozitív tartományban maradó előretekintő reálkamatot sugall az elkövetkező időszakban.
Forrás: Erste Bank Hungary Zrt.
