A globális gazdasági bizonytalanságok közepette az amerikai és európai jegybankok inflációs előrejelzéseiket felfelé, növekedési várakozásaikat pedig lefelé módosították. Varga Mihály, az MNB elnöke kiemelte, hogy a magyar gazdaság stabil bankrendszerre támaszkodhat, ami enyhe növekedést tesz lehetővé 2025-ben.
Sajtóközlemények: infláció
Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) éves konferenciáján hangsúlyozta a jegybankok együttműködésének fontosságát a globális pénzügyi stabilitás érdekében. A nemzetközi bizonytalanságok kihívást jelentenek a magyar gazdaság számára is. A jegybank optimista a hazai GDP növekedését illetően, miközben óvatos monetáris politikát tart szükségesnek az infláció kezelésére.
Az MBH Bank elemzői az idei évre 1,1 százalékos GDP-növekedést várnak, amit a vámháború kockázatai és az európai gazdasági élénkítés késleltetett hatásai befolyásolnak. Az év második felében lassú gazdasági élénkülés és foglalkoztatás-növekedés várható, miközben az infláció 4,5 százalék körül alakulhat.
Az MBH Elemzési Centrum legfrissebb adatai szerint 2024 második felében a kiskereskedelmi boltbezárások üteme visszatért a Covid előtti szintre, jelentősen lassulva a 2023-as inflációs és energiaár-sokk miatti bezárási hullámhoz képest. Az iparcikk jellegű vegyes üzletek stabilizálódtak, míg a zöldség-kereskedések továbbra is nehéz helyzetben vannak.
2024-ben a reálbérek 9,2%-kal nőttek, miközben a kiskereskedelmi forgalom csak 2,6%-kal bővült, ami a fogyasztási szerkezet átrendeződését jelzi. A lakosság a nettó fizetésének egyre kisebb részét költi el a kiskereskedelemben, amely földrajzilag is megosztott, és a turizmus is befolyásolja. A megtakarítási ráta magas, a fogyasztók pedig nem tértek vissza korábbi vásárlási szokásaikhoz.
A bizonytalan geopolitikai és kereskedelmi helyzet inflációs kockázatokat rejt magában, ezért a Magyar Nemzeti Banknak fegyelmezett monetáris politikát kell folytatnia – hangsúlyozta Varga Mihály a Nemzetközi Fizetések Bankja májusi ülésén. Az árstabilitás megteremtése kulcsfontosságú a beruházási környezet kiszámíthatóságához és a fenntartható gazdasági növekedéshez.
Az elmúlt hetekben fokozódó geopolitikai feszültségek növelték a globális kockázatokat – jelentette ki Varga Mihály, aki az IMF tavaszi ülésén vesz részt Washingtonban. A Magyar Nemzeti Bank elnöke rámutatott: a jelenlegi bizonytalan nemzetközi környezetben bizakodásra ad okot, hogy a magyar gazdaság fundamentumai erősek és egyensúlyi mutatóink az előző évekhez képest javultak.
A jegybank új vezetése elkötelezett az árstabilitás elérése és fenntartása mellett, miközben javítja a jegybanki munka hatékonyságát és gyakorlati hasznosulását – jelentette ki Varga Mihály a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Nagyvállalati Klubjának ülésén. A jegybankelnök leszögezte: a MNB a jövőben az alapvető törvényi feladatok ellátására koncentrál, továbbá a fenntartható gazdasági növekedés támogatása érdekében együttműködik a gazdasági és pénzügyi piaci szereplőkkel.
A Corvinus kutatói a tejpiaci ármozgásokat vizsgálva arra jutottak, hogy a 2019 és 2022 közötti válságok nyomán a tejfeldolgozók piaci ereje érvényesült a kereskedőkkel szemben, a feldolgozók a költségnövekedéseket pedig át tudták hárítani a fogyasztókra.
A magyar gazdaság fellendítése iránti elköteleződését kifejezve a Magyar Telekom nem hajtja végre a 2024-es évre vonatkozó, 3,7%-os inflációkövető díjkorrekciót fogyasztói körében és legalább 2026 első félévének végéig nem emeli a fogyasztók már meglévő csomagjainak havidíját. Emellett a vállalat a változó ügyféligényekre reagálva megújítja mobil-portfólióját, melyben a korábbinál rugalmasabban kombinálható elemek jelennek meg.
A Magyar Nemzeti Bank új vezetése elkötelezett az infláció csökkentése mellett, elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása – jelentette ki Varga Mihály a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdasági Évnyitó Konferenciáján, Budapesten.
Következetes és fegyelmezett monetáris politikát folytatunk, erősítjük a hitelességet és a bizalmat – jelentette ki Varga Mihály, aki hivatalosan is megkezdte munkáját a Magyar Nemzeti Bank elnökeként, miután hétfőn átvette megbízólevelét Sulyok Tamás köztársasági elnöktől. Az új jegybankelnök kiemelte: vezetése alatt a stabilitás, a függetlenség és az átláthatóság lesznek az intézmény működésének alapelvei.
Reálbér-emelkedés, stabilizálódó beruházások és a fogyasztás további élénkülése várható 2025-ben – derült ki az MBH Bank legfrissebb makrogazdasági előrejelzéseiből. A gazdaság pályáját a lassan javuló külpiaci környezet is segíti, ugyanakkor továbbra is erős inflációs nyomás jellemzi a gazdaságot.
Töretlen a Babakötvény népszerűsége, már 400 ezernél is több gyermeknek takarékoskodik ebben a formában a családja. Tavaly több mint 2,7 ezer fiatal vehette fel a neki szánt megtakarítást. Az átlagos kifizetések mértéke meghaladja az 1,5 millió forintot.
2025. április 1-től 3,7% inflációkövető díjkorrekciót alkalmaz a Magyar Telekom, a Központi Statisztikai Hivatal által 2024. évre vonatkozóan megállapított és közzétett éves fogyasztói árváltozásnak megfelelően.
A karácsonyi vásárlási szokások változását mutatja be a ShopFully és az Offerista Group kutatása, amely szerint az európai fogyasztók egyre tudatosabban keresik az akciókat és az ár-érték arányt, miközben a vásárlások időpontja is korábbra tolódik.
A nyári aszályos időszak ellenére is tovább javult a magyar élelmiszer-gazdaság szereplőinek helyzetértékelése 2024 harmadik három hónapjában – derül ki az MBH AgrárTrend Indexből, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának negyedévente közzétett elemzéséből.
Az MBH Bank legfrissebb előrejelzése szerint 2024-re 1,6, míg 2025-re 3,4%-os gazdasági növekedést várnak Magyarországon. A bővülő hazai fogyasztás és a növekvő reálbérek mellett a külső kereslet gyengülése és a beruházások csökkenése befolyásolja a növekedést.
Januárhoz viszonyítva átlagosan 0,7%-kal emelkedtek az árak, a járműüzemanyagok 6,7%-kal drágultak.
Az élelmiszerek ára 3,6%-kal nőtt, ezen belül leginkább a cukoré (38,2%), az alkoholmentes üdítőitaloké (14,6%), a csokoládé és kakaóé (14,1%), a büféáruké (12,7%), valamint a sertéshúsé (10,0%).
A vállalkozók attól tartanak, hogy ha a jelenlegi ütemben csökken a kamatszint, a tavalyi év után elveszíthetjük ennek az évnek a nagyobb részét is – hangsúlyozza Perlusz László, a VOSZ főtitkára.