„Nem egyszerűen lehetőség, hanem kötelesség” – mondta Freund Tamás arról a kezdeményezésről, amelyet „Tudomány éve a Színházban” néven indít a Magyar Tudományos Akadémia a Magyar Nemzeti Színházzal, valamint vidéki és határon túli nemzeti színházainkkal együttműködésben. A tudomány és művészet összetartozását felmutató bicentenáriumi ünnepi programsorozatról a két intézmény vezetősége közösen tartott sajtótájékoztatót 2025. május 12-én az MTA székházában.
„Nem egyszerűen lehetőség, hanem kötelesség, hogy a művészetek és tudományok képviselői a nemzeti kultúra túlélése és fejlődése érdekében a megosztottságainkat áthidaló virtuális fórumokat teremtsenek” – mondta a Magyar Tudományos Akadémia elnöke azon a sajtótájékoztatón, amelyet a „Tudomány éve a Színházban” programsorozatról tartottak a Magyar Nemzeti Színházzal az MTA székházában 2025. május 12-én.
Az eseményen köszöntőt mondott és az ünnepi programsorozatról tájékoztatást adott Freund Tamás, az MTA elnöke, Vidnyánszky Attila, a Magyar Nemzeti Színház vezérigazgatója, Kecskeméti Gábor, az MTA200 Elnökségi Bizottság elnöke, valamint Oberfrank Ferenc, az MTA köztestületi igazgatója. A rendezvényen a programban részt vevő színházak vezetői közül jelen volt Bakos-Kiss Gábor, a Győri Nemzeti Színház igazgatója, Cseke Péter, a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház igazgatója és Kovács Lehel művészeti vezető, Barnák László, a Szegedi Nemzeti Színház igazgatója képviseletében Koltai M. Gábor művészeti vezető, Mátyássy Szabolcs, a Debreceni Csokonai Nemzeti Színház igazgatója, valamint Rátóti Zoltán, a Magyar Művészeti Akadémia alelnöke. A „Tudomány éve a Színházban” programban a fenti intézményeken kívül részt vesz a Miskolci Nemzeti Színház, a Pécsi Nemzeti Színház, a Veszprémi Petőfi Színház, a Kolozsvári Állami Magyar Színház és a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház is.
Freund Tamás a „Tudomány éve a Színházban” programot bemutatva hangsúlyozta:
„A Magyar Tudományos Akadémia 200 éves jubileuma alkalmából nagy súlyt fektet arra, hogy a másik két reformkori nemzeti intézménnyel, a Nemzeti Múzeummal és a Nemzeti Színházzal közösen is méltó módon megemlékezzen annak a kornak a páratlan örökségéről, amely máig meghatározza – egymással inspiráló kölcsönhatásban – szellemi, kulturális, művészeti és tudományos életünket.”
A kapcsolódási pont az Akadémia és a nemzeti színházak között pedig nemcsak létrejöttük korszaka, a reformkor szellemiségének máig ható öröksége, hanem tudomány és művészet eredendő összetartozása is.
„Tudomány és művészet gyökere egy” – idézte Kodály Zoltán, az MTA egykori elnökének szavait Freund Tamás. „Mindegyik a világot tükrözi a maga módján. Alapfeltétele az éles megfigyelőképesség, és a megfigyelt élet pontos visszaadása és magasabb szintézisbe emelése. (…) A tudós annál különb, minél több van benne a művészből és viszont. Intuíció és fantázia nélkül a tudós legfeljebb téglahordója lehet tudományának. Művész pedig szoros belső rend, szerkesztő logika nélkül megreked a művészet peremén” – zárta, ugyancsak Kodályt idézve, a nemzeti színházakkal tervezett közös programsorozat sajtótájékoztatóján részt vevőket köszöntő beszédét az Akadémia elnöke.
A „Tudomány éve a Színházban” című programsorozatban nemzeti színházaink olyan – több esetben új, most születő – darabokat tűznek műsorukra, amelyek nagy tudósaink alakját fókuszba állítva valójában etikai, lelkiismereti dilemmákat, általános emberi sorshelyzeteket mutatnak be.
Olyanokat, amelyek minden ember életében jelen vannak, ám felelős hivatást betöltve – mint amilyen a mindenkori tudós hivatása is – kiélezett döntéshelyzeteket, az erényt, jellemet próbára tevő és megmérető drámai szituációkat teremtenek. Erről már Kecskeméti Gábor, az MTA200 Elnökségi Bizottság elnöke beszélt, aki kiemelte, hogy „a múltba tekintve a jelent és a jövőt is meg kell pillantanunk”. A Magyar Tudományos Akadémia és a magyar drámairodalom és színháztörténet kapcsolatát felvázoló előadásában Kecskeméti Gábor többek között rámutatott arra, milyen meghatározó szerepet töltöttek be mindvégig nagy drámaíróink, dráma- és színháztudósaink vagy épp színházigazgatóink – Bajza József, Kisfaludy Károly, Podmaniczky Frigyes, Rédey Tivadar, Szigligeti Ede, Voinovich Géza, Vörösmarty Mihály és mások, akik egyúttal akadémikusok is voltak – nemcsak a magyar dráma- és színháztörténetben, hanem a Magyar Tudományos Akadémia történetében is.
Vidnyánszky Attila, a Magyar Nemzeti Színház vezérigazgatója úgy fogalmazott, hogy számukra megtiszteltetés volt az Akadémia megtisztelő megkeresése és javaslata a „Tudomány éve a Színházban” program elindítására. Ez az ötlet „katalizátorként hatott”, és néhány nap alatt össze is állt a nemzeti színházakból egy kis csapat. „Nem volt nehéz igent mondani erre a felkérésre, hiszen a színház hősöket keres, a néző pedig azonosulni szeretne: a tudós személye és dilemmái pedig jó alapanyagot jelentenek a színház számára.” A program végén, 2026-ban a Magyar Nemzeti Színházban egy fesztivált is rendeznek majd a „Tudomány éve a Színházban” keretében bemutatott darabokból.
Oberfrank Ferenc Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde című művét idézve – „élni nem tudónak baj, hogy él” – kiemelte: „az élni tudásban nagy szerepe van a tudománynak és az élménynek”. Az MTA köztestületi igazgatója elmondta:
az Akadémia célja, hogy az MTA200-at össznemzeti élménnyé tegye.
Ennek része a szintén a bicentenárium évében induló Tudománybarát település program, valamint a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Művészeti Akadémia most már több éve élő együttműködése is.
„Ez a hálózat hordozza a tudomány és a kultúra nemzetajándékozó szándékát. Akik ezeket az intézményeket megbecsülik, magukat becsülik meg.”
A „Tudomány éve a Színházban” program eddig tervezett előadásai a művek címével vagy a darabok középpontjában álló tudósok megnevezésével:
- Győri Nemzeti Színház – Jedlik Ányos
- Kecskeméti Katona József Színház – Kodály Zoltán
- Kolozsvári Állami Magyar Színház – Atomtudósok
- Magyar Művészeti Akadémia – Vajda Katalin: Láncreakció
- Marosvásárhelyi Nemzeti Színház – Németh László: A két Bolyai
- Miskolci Nemzeti Színház – Máté Szabolcs: A géntérkép magyar vonatkozása
- Magyar Nemzeti Színház – Semmelweis
- Pécsi Nemzeti Színház – Madách Imre: Az ember tragédiája
- Szegedi Nemzeti Színház – Szent-Györgyi Albert
A program folyamatosan bővül.
Forrás: Magyar Tudományos Akadémia, továbbította a Helló Sajtó! Üzleti Sajtószolgálat.
