A klímaváltozás és az erősödő geopolitikai viharok egyre nagyobb kockázatot jelentenek az energiaellátásra nézve. Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC) most kiadott jelentésében sorra veszi ezeket a kockázatokat és kezelésük lehetőségeit. Magyarországon az orosz energiahordozó-függőség, a földgázfelhasználás nem csökkenő aránya és Paks hűtővízellátása a fő kockázatok. Schaffhauser Tibor, a Green Policy Center szakértője értékeli a jelentést, európai és magyar szempontból elemezve a helyzetet.
Az Európai Tudományos Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete, az EASAC energiaprogramja a mai napon mutatta be legújabb jelentését a „Fenntartható energiaellátás biztonsága” címmel. A jelentés rámutat arra, hogy Európa legnagyobb biztonsági kihívása az importált fosszilis tüzelőanyagoktól – elsősorban az olajtól és a gáztól – való függőségéből ered. Ez a függőség geopolitikai zsarolásnak teszi ki a kontinenst, ami gazdaságilag is sebezhetővé teszi.
Az EU próbál eltávolodni az orosz energiahordozóktól, azonban a jelentés szerzői is megjegyzik, hogy különösen fontos, hogy az orosz gáztól való függőséget ne cseréljük fel egy másik harmadik országból – például az USA-ból – származó LNG-függőséggel, annak minden kockázatával együtt.
A valódi megoldás, ami a klímaváltozás kihívásaira is válaszol, a fenntartható energiaforrások felé való elmozdulás.
Amint Prof. Paula Kivimaa, az EASAC energia munkacsoportjának társelnöke is fogalmaz, „minden fenntartható energiába fektetett euró a biztonságunkba való befektetés. Ezzel szemben minden energiabehozatalra fordított euró egy elveszített euró a védelmi képességeinkből”.
A fenntartható energia használatához azonban nagyfokú villamosításra van szükség, itt viszont szembe kell nézni azzal a ténnyel, hogy az EU jelenleg nagyrészt külső forrásokra támaszkodik a napenergia-, szélenergia- és akkumulátortechnológiák terén is. Ráadásul még a gyártás európai bővítése esetén is meg kell oldani a kritikus nyersanyagok, például a lítium, a kobalt és a ritkaföldfémek megbízható ellátását, amelyeket ezeknek a technológiáknak a gyártásánál használnak.
Orosz energiahordozók, erőteljes földgázhasználat, Paks hűtése – a magyar energiabiztonság kockázatai
Magyarország energiaimport-függősége a 2022-es adatok szerint nem sokkal az EU-átlag felett van, azonban a KSH statisztika annyiban torzít, hogy a nukleáris energiát hazai termelésűnek tekinti, amely egyaránt magában foglalja az atomerőművi villamos energiát, valamint a közvetlen hőhasznosítást. Eközben a nukleáris energia esetén hazánk függése kétszeres, hiszen a fűtőelemeket sem előállítani, sem ártalmatlanítani nem tudjuk itthon. Ezen túlmenően az is elmondható, hogy hazánk nem áll túl jól a fosszilis energiahordozók beszerzési forrásainak diverzifikálását illetően sem, ugyanis például 2023-ban globálisan is hazánk volt az orosz energiahordozók negyedik legnagyobb felvásárlója, az EU-ban pedig a legnagyobb.
A felülvizsgált Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT), bár növeli a 2030-ig szóló ambíciót mind a kibocsátáscsökkentés, mind a megújulók és az energiahatékonyság terén, mégis úgy tervezi, hogy magas marad a hazai földgázfogyasztás és az import aránya sem csökkenne 80% alá 2030-ig, amely nemzetgazdasági kockázatokat hordoz egy esetleges újabb ársokk esetén.
„A gázfogyasztás és az egyéb fosszilis energiaforrások használatának kivezetése tehát energiabiztonsági és szuverenitási kérdés is, főként, hogy a jelenlegi felfokozott geopolitikai környezetben olyan lépésekre is fel kell készülni, mint hogy egy legújabb amerikai javaslat 500%-os vámot vetne ki azon országok amerikai exportjára, amelyek nem mondanak le az orosz energiahordozó-importjukról” — írja elemzésében Schaffhauser Tibor, a Green Policy Center szakértője.
Végezetül, a klímaváltozás az energetikai infrastruktúránkat és az energiaellátásunk biztonságát is negatívan érintette az elmúlt évek során. Itt a szélsőséges időjárási események által az infrastruktúrában okozott károkon túlmenően gondolnunk kell a vízzel kapcsolatos kihívásokra is. A leginkább kiemelendő kapcsolat a klímaváltozás által befolyásolt vízállapot-változás és az energiaellátás között a Paksi Atomerőmű helyzete. A Paksi Atomerőmű a Dunából nyeri a működéséhez szükséges hűtővízmennyiséget, azonban az elmúlt években több alkalommal sor került már arra is, hogy korlátozni kellett az erőmű termelését. Ennek oka többek között az aszályos időszakokban lecsökkent vízhozam, amire 2018-ban is volt példa, amikor már 3-as fokozatú intézkedést kellett végrehajtani és már kisegítő szivattyúkat is telepítettek.
A fentiek alapján látható, hogy a fosszilis üzemanyagok kivezetése és a zöld átállás támogatása nemcsak az energiaellátás biztonságát tudja támogatni, hanem az ország szuverenitását is növeli azzal, hogy kevésbé van külföldi forrásoknak kitéve.
Forrás: Másfélfok