Megnyilvánul-e a nemek között egyenlőtlenség az online szakmai együttműködési platformokon, és ha igen, miképp? Erre kereste a választ kollégájával Vásárhelyi Orsolya, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa.
A kutatást két nagy, nemzetközi kollaborációs felületen végezték: a szoftverfejlesztőknek szóló, többségében férfiak által használt Githubon és a kreatív szakembereknek szóló, kiegyensúlyozottabb nemi felhasználói aránnyal rendelkező Behance-en. Az előbbin több mint másfél millió, utóbbin mintegy 30 ezer felhasználó anonimizált adatait elemezték, az eredményeket a PNAS Nexus szakmai folyóiratban publikálták.
A tanulmány szerint a férfiak és a nők is hátrányba kerülnek, ha nőkre jellemző szakmai magatartást tanúsítanak digitális környezetben. A nők hátrányos helyzetének fő oka a viselkedésük nemi tipikussága – olyan szakmai feladatot látnak el, olyan projektet visznek, amelyeket elsősorban a nőkhöz társítanak –, ez pedig a sikerben és a hosszútávú aktív profiljuk fenntartásában való hátrány 60-90 százalékát magyarázza.
A szakmai viselkedés nőiességét vagy férfiasságát a tevékenységi minták alapján jelezték előre, például a divatfotózás témában adott kommentárok nagy részét nők adják, így aki ilyen aktivitást mutat, azt nőkre jellemző viselkedésnek jellemezték, míg az iOS mobil operációs rendszerhez való szoftver fejlesztését leginkább férfiakhoz lehet kötni az adatok alapján, így aki ebben dolgozik, az férfiakra jellemző magatartást tanúsít.
A láthatatlanság sem garantál esélyegyenlőséget
A nőies viselkedéshez köthető diszkrimináció azokat a férfiakat még erősebben sújtja, akik nőiesnek tulajdonított szakmai magatartást mutatnak. Annak ellenére, hogy az online tér lehetőséget teremthetne a nők és más alulreprezentált csoportok szakmai karrierjének könnyebb építésére, ez még sem valósul meg. Noha a felhasználók neme nem egyértelmű, sőt sokszor láthatatlan így akár azt is lehetne feltételezni, hogy minden felhasználó azonos esélyekkel indul, a vizsgálat szerint a nemi egyenlőség mégsem valósul meg.
Ezeken az oldalakon a férfiaknak több követője van, több elismerést (like-ot) szereznek és hosszabb ideig tartják fenn regisztrációjukat, mint a nők. A férfiakhoz képest a Githubon a nők 6 százalékkal kevesebb elismerést tudnak begyűjteni, amelynek 90 százalékát a szakmailag nőies viselkedés okozza. A platformon a nőknek szintén 6 százalékkal kevesebb esélye van, hogy a felhasználói fiókjuk hosszú távon fennmaradjon, aminek a háromnegyede számolható el a nőies viselkedés következményének. A Behance-en a nők sikerhátránya 37 százalék a férfiakhoz képest és ennek túlnyomó része magatartásalapú, a „túlélési” hátrányuk pedig 11 százalék, 60 százalékban a nőies viselkedés miatt. A nők magasabb arányú részvétele a platformon nem csökkentette automatikusan a viselkedésen alapuló nemi diszkriminációt.
A láthatóság kétélű fegyver
A tanulmány egyik érdekes megállapítása, hogy a nők ugyan szakmai sikerekben és hosszú távú aktivitásban hátrányba kerülnek, de paradox módon a követőbázisuk és láthatóságuk jóval nagyobb, mint várnánk. Ez egy kétélű fegyver a nők ugyan több figyelmet kapnak, amit felhasználhatnak a munkájuk népszerűsítésére, de mivel gyakran nem ismerik el őket szakértőként, gyakrabban éri őket zaklatás, ami lemorzsolódáshoz vezet.
A kutatók leszögezik, hogy a viselkedéssel kapcsolatos sztereotípiáknak hosszú távú következményei lehetnek: mélyen gyökerező, láthatatlan és makacs egyenlőtlenséget tarthatnak fenn. A platformok ugyanis bebetonozhatják, sőt, felerősíthetik a nemi előítéleteket az azokon alkalmazott algoritmusokkal és mesterségesintelligencia-rendszerekkel, hiszen azokat a jelenlegi sztereotípiákkal terhelt adatokkal tanítják be, nem átlátható módon.
Forrás: Budapesti Corvinus Egyetem„A platformok adataiból tanuló algoritmusok nagyobb eséllyel részesíthetik előnyben a kevésbé nőies viselkedésű felhasználók által írt kódokat vagy az általuk készített vizuális tartalmakat, ha a tanulási folyamatban a megfelelő minőségű munka mértékegysége a sikeresség és az elismertség. Ezért is lenne fontos, hogy az online platformok nyomon kövessék és biztosítsák, hogy minden felhasználó egyenlő esélyeket kap-e, és nem erősítik-e a már alkalmazott algoritmusok a nem tudatos diszkriminációt” – figyelmeztet Vásárhelyi Orsolya, a kutatás vezető szerzője.
