A Kúria 2024. december 5-én meghozott döntésével immáron második alkalommal helyezte hatályon kívül az elsőfokú bíróság korábbi ítéletét és másodszor utasította azt új eljárás lefolytatására. A Gellérthegyi Sikló projekt tehát újra rendelkezik azzal a környezetvédelmi engedéllyel, amely az összes további engedély alapját képezi. A fővárosi vezetés azonban nem csak e környezetvédelmi, hanem a BKK résztulajdonában álló projektcég által megszerzett további öt engedélyt is sorban megtámadta, külön eljárások keretében.
A Kerület és a Főváros szabályozási tervei 1996 óta jelölik ki a Gellért-hegyi Sikló pontos nyomvonalát, és határozzák meg a létesítés alapfeltételeit. Ennek szellemében 2004-ben létrejött egy projektcég 25%-os Fővárosi tulajdonnal, és a Sikló létesítését, valamint későbbi üzemelését meghatározó szerződéssel. 2009-ben új szerződés született változatlan feltételekkel, immáron az I. kerület belépésével. E projektcégben ma a fővárosi tulajdonban álló BKK 25%-os üzletrésszel rendelkezik az időközben teljesen kicserélődött magánbefektetői oldal mellett.
A Citadella felújításának indulásával, 2020 júliusában egy a teljes Gellért-hegy megújítását célzó és értelemszerűen ezzel közvetve a Siklót is támogató Kormányrendelet született, amelynek kihirdetése után a jelenlegi fővárosi vezetés a színfalak mögött a projekt kivégzéséről döntött. Tette ezt annak ellenére, hogy a Főpolgármester pár nappal korábban még aláírta az építési engedély meghosszabbításához is szükséges Tulajdonosi Hozzájárulását.
A Gazdasági Bizottság eltérő véleménye és a képviselők aggályai, kérdései ellenére a Képviselőtestület támogatta a Főpolgármester javaslatát, így a Főváros mindenféle egyeztetés vagy felszólítás nélkül bejelentette elállási szándékát. Ezt az elállásközlést a fővárosi résztulajdonban álló projektcég keresettel támadta, kérve a bíróságot, hogy mondja ki: az elállásközlés jogszerűtlen volt, vagyis a szerződés még mindig hatályos. Az első- és másodfokú ítéletek után a felülvizsgálati kérelmet a Kúria ez esetben is befogadta, ezt a másik tárgyalást 2025. januárjára tűzte ki.
A Gellérthegyi Sikló Kft. számítása szerint a Sikló működésének első 35 éves ciklusában mai árakon megközelítőleg 30 milliárd forint bevételről mondott le a Főváros, miközben változó érvelése mellett egyáltalán nem kezeli a környékbéli lakók problémáit. A Főpolgármester és helyettesei az elmúlt két évben hivatkoztak önálló fővárosi vagy az állammal közösen tervezett közberuházásra, eltérő műszaki tartalomra, érdekmúlásra, majd végül környezetvédelmi aggályokra is. Eközben 30 éve nem szűnő gond a Gellért-hegy lakóinak és környezetének az az elképesztő terhelés, amit a turistabusz-forgalom okoz, hiszen innen nyílik a legszebb panoráma Budapestre. Ez a turisták első számú célpontja, a turista pedig busszal jön, alternatíva hiányában.
Miért siklót terveztek ide 1996 óta? Azért, mert nincs más ésszerű és felelős alternatív közösségi közlekedési eszköz. A sikló egy „rejtett”, kötött pályán közlekedő lift, ahol a két kabin egymás ellensúlya, ezért energiát csak a felfelé utazó többletteher szállítására kell fordítani. Az elektromos kisbuszok keringtetése összehasonlíthatatlanul rosszabb megoldás. Ezért épült sikló az olyan városokban, ahol a domborzat és a turizmus hatására ilyen helyzet adódik, ez a közlekedési eszköz ugyanis lehetővé teszi a turistabuszok teljes kiváltását. A sikló lokálisan nulla károsanyag-kibocsátással működik.
A megújuló Citadella látogatói forgalma lesz kénytelen kikényszeríteni az egyetlen megoldást a Gellért-hegy megközelítésének problémájára: a Siklót.
Forrás: Gellérthegyi Sikló Kft.
