- A legszigorúbb elérhető kibocsátási szintek válnak kötelezővé az érintett ágazatok számára
- A levegő-, víz- és talajszennyezés csökkentésére vonatkozó szabályok jelentős egészségügyi és környezeti előnyökkel járnak a polgárok számára
- A nyilvánosság az új uniós ipari kibocsátási portálon keresztül könnyebben hozzáférhet az uniós engedélyekhez és a helyi szennyező tevékenységekhez
- A Bizottság 2026-ban felülvizsgálja, hogy a szarvasmarhatelepeket is be kell-e vonni a rendelet hatálya alá
Az új szabályok az emberi egészség és a környezet védelme érdekében csökkentik az ipari létesítményekből, valamint a nagy sertés-, és baromfitelepekről származó káros kibocsátásokat.
A Parlament 393 igen szavazattal, 173 ellenében és 49 tartózkodással elfogadta az ipari kibocsátásokról szóló irányelv felülvizsgálatát taglaló, a tagállamokkal már korábban megkötött megállapodást, valamint 506 igen szavazattal, 82 ellenében és 25 tartózkodás mellett elfogadta az ipari kibocsátási portálról szóló új rendeletet.
Ipari létesítmények
Az új szabályok kötelezővé teszik a legszigorúbb elérhető kibocsátási szintek meghatározását az érintett ágazatokban. A vízhiány elleni küzdelem érdekében a vízfogyasztásra vonatkozóan kötelezővé válnak a környezetvédelmi teljesítménycélok. A hulladék, az erőforrás-hatékonyság, az energiahatékonyság és a nyersanyag-felhasználás tekintetében a célok egy tartományon belül lesznek, az új technikák tekintetében pedig indikatívak.
A felülvizsgált irányelv mostantól a nyersanyag-kitermelő ipari létesítményekre (bányák) és az akkumulátorokat gyártó nagy létesítményekre is kiterjed.
Állattartó gazdaságok
A társjogalkotók megállapodtak abban is, hogy az ipari kibocsátásokról szóló irányelv intézkedéseit kiterjesztik a 350 számosállategységnél nagyobb sertéstelepekre is. Nem tartoznak ide azonban azok a gazdaságok, amelyek extenzív vagy ökológiai módon, és egy éven belül jelentős ideig kívül tartják a sertéseket. A baromfi esetében az irányelv a több mint 300 egység tojótyúkot tartó gazdaságokra és a több mint 280 egység brojlercsirkét tartó gazdaságokra vonatkozik. A sertést és baromfit egyaránt tartó gazdaságok esetében a határérték 380 egység lesz.
A Bizottság 2026. december 31-ig értékelni fogja, hogy szükség van-e további intézkedésekre az állattenyésztésben, többek között a szarvasmarha-tenyésztésből származó kibocsátások tekintetében, valamint egy viszonossági záradékra annak biztosítása érdekében, hogy az EU-n kívüli termelők az EU-ba irányuló export esetén az uniós szabályokhoz hasonló követelményeket teljesítsenek.
Nyilvánosság, szankciók és kártérítés
A szabályozott létesítmények engedélyezésével, üzemeltetésével és ellenőrzésével kapcsolatos átláthatóság és a nyilvánosság részvétele javulni fog, mert az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás átalakul egy uniós ipari kibocsátási portállá, ahol a polgárok hozzáférhetnek az összes uniós engedélyre és helyi szennyező tevékenységre vonatkozó adatokhoz.
Az előírásoknak nem megfelelő vállalatok a legsúlyosabb jogsértések esetén az üzemeltető éves uniós forgalmának legalább 3 százalékát kitevő büntetésre számíthatnak. Az uniós országok biztosítják az előírások be nem tartása által érintett polgárok számára a jogot, hogy kártérítést követeljenek az egészségükben okozott károkért.
A jelentéstevő szerint
Radan Kanev (EPP, Bulgária) jelentéstevő így nyilatkozott: „A mai szavazás azt mutatja, hogy a Parlament elkötelezte magát a zöld megállapodás szennyezőanyag-mentességi céljai és az európaiak egészsége mellett. Azt is bizonyítja, hogy ezek a célok megvalósíthatók anélkül, hogy további adminisztratív terheket rónánk a vállalkozásokra és különösen az európai gazdákra. A szavazás megmutatja, hogy az EP-képviselők megértik a gazdák tiltakozásának okait.”
A következő lépések
A jogszabályt még a Tanácsnak is jóvá kell hagynia formálisan, mielőtt az EU Hivatalos Lapjában közzéteszik, majd húsz nappal később hatályba lép. A tagállamoknak ezután 22 hónapjuk lesz arra, hogy megfeleljenek az irányelvnek.
Háttér
Az ipari kibocsátásokról szóló irányelv a fő uniós eszköz, amely az ipari létesítmények, köztük az intenzív állattartó gazdaságok által okozott levegő-, víz- és talajszennyezést szabályozza, amely olyan egészségügyi problémákhoz vezethet, mint az asztma, a hörghurut és a rák. Szabályozza továbbá a hulladék keletkezését, a nyersanyagok felhasználását, az energiahatékonyságot, a zajt és a balesetek megelőzését.
Ez a jogszabály megfelel a polgárok elvárásainak a „szennyező fizet” elvvel, a zöld átmenet felgyorsításával és a környezetbarátabb termelési folyamatok előmozdításával kapcsolatban, amint azt az Európa jövőjéről szóló konferencia következtetéseinek 2. cikke (2) bekezdése, 3. cikke (1) bekezdése, 11. cikke (1) bekezdése és 12. cikke (5) bekezdése is kifejti.
REF: 20240308IPR19007
Forrás: Európai Parlament Magyarországi Kapcsolattartó Irodája
