Az Energiaközösségek Szövetsége öt szakpolitikai javaslatot fogalmazott meg az energiaközösségek széles körű elterjedésének elősegítésére Magyarországon. A cél egy kiszámítható szabályozási környezet, egységes adatcsere-platform, valódi energiapiaci szerep, célzott finanszírozás és a közösségek szerepének bővítése az energiarendszerben.
Sajtóközlemények: szabályozás
Az Európai Unió új szabályokat vezet be a külföldi befektetések átvilágítására, különösen az érzékeny ágazatokban, mint a védelem, félvezetők és pénzügyi szolgáltatások. Az intézkedés célja a biztonsági kockázatok kezelése és az EU gazdasági biztonságának erősítése, miközben fenntartja a nyitottságot a külföldi tőkebeáramlás előtt.
Kutatók figyelmeztetnek, hogy hamarosan megjelenhetnek olyan mesterséges intelligencia rendszerek, amelyek képesek lesznek darwini evolúcióra. Ezek az evolúcióképes MI-k különleges kockázatokat hordoznak, mivel nehezen kontrollálhatók, és eltérhetnek az ember által kijelölt céloktól, mielőtt elérnék az általános intelligencia szintjét.
A Nemzetgazdasági Minisztérium és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége stratégiai együttműködési szerződést írt alá 2025. december 16-án, amely a magyar digitális gazdaság fejlesztését szolgálja. A célok megvalósításához a VOSZ új szakmai szekciót hoz létre Digitális Kereskedelmi és Tranzakciós Ökoszisztéma Szekció néven.
A hazai vállalatok fenntarthatósági stratégiáit 2025-ben elsősorban nem a piaci folyamatok, hanem hatósági szabályozások és a környezeti kockázatok csökkentése befolyásolja. A karbonkibocsátás mérése a legelterjedtebb környezetimenedzsment-eszköz, miközben a vállalatok fő célja az imázsjavítás és a termékek tartósságának növelése.
Bár egyelőre nem történt új kitörés, a veszély nem múlt el, ezért a hatóságok folyamatosan védekeznek és szigorú korlátozásokat tartanak fenn. A vírus elleni védekezésben az állattartók felelőssége továbbra is óriási. Az eddig fertőzött öt telepet a hatóságok teljesen felszámolták, de a védekezés folyamatos.
Az Európai Parlament megszavazta a társadalmi és környezeti fenntarthatóságról szóló beszámolási, illetve átvilágítási követelményekre vonatkozó új uniós jogszabályok alkalmazásának elhalasztását. A javaslat része az EU versenyképességének erősítését célzó egyszerűsítési törekvéseknek.
A döntés előzménye, hogy az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság legújabb tudományos értékelésében arra a következtetésre jutott, a BPA potenciálisan minden korcsoportban káros hatással van az immunrendszerre. Bizonyos termékkategóriákban átmeneti időszak lesz érvényben az új szabályozás tényleges gyakorlása előtt.
A jogszabályt fokozatosan, több lépcsőben kell majd alkalmazni, 2026 közepétől válik majd kötelezővé. A rendelet célja, hogy a mesterséges intelligencia működését érthetőbbé és transzparensebbé tegyék az üzemeltetők, a szabályozás ugyanakkor számos további kérdést is felvet.
Az irányelv arra kötelezi az uniós országokat, hogy nemzeti szinten vezessék be a munkaviszonyra vonatkozó tényleges megdönthető jogi vélelmet, amelynek célja a digitális munkaplatform és a platformalapú munkát végző személy közötti hatalmi egyensúlyhiány megszüntetése.
Az új szabályok megvédik a fogyasztókat az áringadozásoktól. A képviselők elérték, hogy a fogyasztóknak joguk lesz hozzáférni a rögzített áras vagy a dinamikus áras szerződésekhez.
Az új uniós szabályok az emberi egészség és a környezet védelme érdekében csökkentik az ipari létesítményekből, valamint a nagy sertés-, és baromfitelepekről származó káros kibocsátásokat.
A vezetői engedélyek okostelefonokra való feltöltése, minimum kétéves próbaidő a kezdő járművezetők számára – többek között ezeket változtatnák az uniós képviselők.
Az álláspont többek között teljes tilalmat határoz meg a biometrikus megfigyelésre, a gépi érzelemfelismerésre és a prediktív rendészetre.
A Magyar Bankszövetség negatívan értékeli, hogy a 2022-ben ideiglenes jelleggel, két évre bevezetett extraprofit adót a korábban tett vállalásokkal ellentétben a kormány 2024. évre meghosszabbította.