Hajdu Cintia, a Szegedi Tudományegyetem PhD-hallgatója újgenerációs, réz–halogenid alapú sugárzásérzékelő anyagokat fejlesztett, melyek ionizáló sugárzást fényvillanásokkal tesznek mérhetővé. Ez a technológia pontosabb és költséghatékonyabb mérést tesz lehetővé, különösen extrém környezetekben, mint az űr vagy magfúziós berendezések.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) új rovarölő szereket engedélyezett az amerikai szőlőkabóca elleni védekezésre, bővítve a készítmények körét. Hat készítmény engedélyét kiterjesztették a szőlő aranyszínű sárgaság elleni védekezésre, és négy további készítmény szükséghelyzeti engedélyt kapott az idei évre.

Kutatók figyelmeztetnek, hogy hamarosan megjelenhetnek olyan mesterséges intelligencia rendszerek, amelyek képesek lesznek darwini evolúcióra. Ezek az evolúcióképes MI-k különleges kockázatokat hordoznak, mivel nehezen kontrollálhatók, és eltérhetnek az ember által kijelölt céloktól, mielőtt elérnék az általános intelligencia szintjét.

A légijármű-üzemeltetési szakemberek képzését tavaly indította el a győri Széchenyi István Egyetem, s a repülőgépek működtetésére és vezetésére irányuló tudásanyag idén tavasztól már modulokra bontva is elérhető. A kínálat ráadásul hamarosan tovább bővül: szeptembertől már helikopterpilótának is tanulhatnak az érdeklődők az intézményben.

A Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem (BGE) idén is megrendezte állásbörzéjét, ahol 62 kiállító képviselte a gazdasági élet különböző területeit. A rendezvény kiváló lehetőséget kínált hallgatóknak és pályakezdőknek gyakornoki helyek, állások és karrierutak megtalálására, valamint kapcsolati hálójuk bővítésére.

A Magyar Tudományos Akadémia nyitott arra, hogy a korábban elcsatolt kutatóhálózatot visszafogadja. A visszatérés célja a hazai kutatási ökoszisztéma megerősítése, stabil finanszírozás biztosítása, az intézetek autonómiájának erősítése, a kutatási szabadság védelme. A megszülető megoldásnak meg kell szüntetnie az akadémiai ingatlanvagyon Alaptörvényt sértő használatát is.

A Szegedi Tudományegyetem kutatói úttörő módszertannal segítik a vízhiány enyhítését a Dél-Alföldön. A klímaváltozás miatt kritikus szintet ért el a vízhiány, különösen Dél-Békésen, ahol a talajvízszint süllyedése veszélyezteti a mezőgazdaságot. A tudományos alapokon nyugvó vizsgálatok a víz helyben tartását és pótlását célozzák.

A Nanoplazmonikus Lézeres Fúzió Kutatólaboratórium kutatói 2020 óta vizsgálják a lézerrel indukált magfúzió megvalósíthatóságát nanoméretű rendszerekben. Az eredmények kimutatták, hogy nanoplazmonikus lézeres fúzióval beindíthatók a fúziós reakciók, ami hosszú távon hozzájárulhat az energiaellátás biztonságához. A technológia környezetkímélő és nagy energiasűrűséget kínál.

Áprilisban a Nébih, a vármegyei kormányhivatal és a NAV közösen ellenőrizték az ónodi piacon árusított kertészeti szaporítóanyagokat. Az ellenőrzések során javult a jelölések megfelelősége, csökkent az ismeretlen eredetű növények száma, de a mediterrán eredetű növények, például az olajfák dokumentációs hiányosságai kockázatot jelentenek.

Huszonegy, országos hatókörű vidék- és területfejlesztési, környezet- és természetvédelmi, valamint agrár szervezet kezdeményezi a Magyar Vidéki Paktum elindítását, amely az intézményi, tudományos és civil szektor együttműködésén alapuló, hosszú távú vidék- és agrárstratégia kidolgozását célozza. A paktum az Európai Vidéki Paktum mintájára jönne létre.