Sajtóközlemények: Veszprém megye

Az állam alkotmányos kötelezettsége a Balaton védelme, ám a természeti értékeket veszélyeztető beruházások tovább folytatódnak. A környezetjog hiányosságai és a klímaválság miatt a meglévő jogi eszközök hatékonyabb alkalmazására lenne szükség. Dr. Sulyok Katalin, a Durham Egyetem docense és az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának magántanára szerint a jogi változásokhoz politikai akarat is kell.

A 21 Kutatóközpont országos, reprezentatív kutatása szerint a magyarok többsége a természetvédelmet helyezné a befektetői érdekek elé a Balatonnál. A válaszadók 72 százaléka támogatná az új és már engedélyezett beruházások felfüggesztését, amíg tudományos vizsgálat készül környezeti hatásaikról.

Civil szervezetek nyílt levélben kérnek azonnali állami fellépést a Balaton természetes partszakaszainak védelmében. Felfüggesztenék a veszélyes nagyberuházásokat, köztulajdonba vennék az érintett területeket, és Balaton-védelmi alapot is létrehoznának. Az ombudsmanhoz is vizsgálatért fordulnak.

Vizes élőhelyek, tájhasználat és természetvédelem a klímaváltozás korában. Az október 3-i konferencia kiindulópontja a tihanyi Kenderföldek, egy egykori vizes élőhely maradványa, amely jól példázza azokat a természetvédelmi, településfejlesztési és tájhasználati kérdéseket, amelyekkel ma a teljes balatoni térség szembesül.

A megújult Veszprém-Balaton Filmpiknik 4500 nézőt vonzott, és több teltházas vetítést is hozott. A közönségdíjakat két kategóriában osztották ki: az egész estés filmek között a Bölöni, az erdélyi legenda és az Egykutya, az immerzív alkotásoknál a Csontváry – A fotonok nyelvén lett a nyertes.

Félidőhöz érkezett a NAV balatoni nyári ellenőrzéssorozata: július eleje óta Somogy, Veszprém és Zala vármegyében vizsgálják a legforgalmasabb szolgáltatókat. Az eddigi 1480 ellenőrzésből 316 esetben találtak szabálytalanságot, főként a nyugtaadás és a foglalkoztatás területén. Az akció a szezon végéig folytatódik.

Immár teljes a megújult Veszprém-Balaton Filmpiknik programja: augusztus 27–29. között mintegy hetven játék- és dokumentumfilm várja a közönséget Veszprémben és Balatonfüreden. Premier előtt látható a Még egy kívánság, emellett az Időre hangolva és a Föld és vas is debütál a fesztiválon.

Az ELTE kutatói a Balaton üledékeiben rejlő klímaarchívum alapján 11 ezer év aszálytörténetét tárják fel. A tanulmány szerint a tó már korábban is átélt hosszú, szélsőségesen száraz időszakokat, amelyek nyomai ma is kimutathatók a mederben, és fontos tanulságokkal szolgálnak a jövő vízgazdálkodásához.

Új időpontban, 2026. augusztus 27–29. között rendezik meg a Veszprém-Balaton Filmpikniket Veszprémben és Balatonfüreden. Az új koncepciójú fesztivál művészeti vezetője Kolozsi László, a programban magyar filmek, premierek, közönségtalálkozók és szabadtéri események is szerepelnek.

A talajban élő gombaközösségek működéséről keveset tudunk, pedig ezek a fajok kulcsszerepet játszanak az erdei ökoszisztémákban. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság területén induló kutatás keresőkutyákkal vizsgálja a föld alatti gombákat, és a természetvédelmi adatgyűjtést is támogatja.

A Balaton ökológiai állapotát egyszerre fenyegeti a parti beépítés, a nádasok pusztulása, a vegyszerek és a klímaváltozás hatására melegedő víz. Vasas Gábor, a Balatoni Limnológiai Intézet főigazgatója szerint a tó természetes működéséhez vízszint-ingadozás szükséges, és a vízmérleg változásai is kulcsfontosságúak a tó jövője szempontjából.

Magyarországon, a dunántúli Dudar egykori kőszénbányájának meddőhányójában különleges belemnitesz ősmaradványokat fedeztek fel. Az ELTE paleontológusa, Galácz András kutatásai szerint ezek a fejlábúak nem haltak ki a kréta időszak végén, hanem tovább éltek az eocén korban, 40-50 millió évvel ezelőtt.

Veszprémben, a „Nemzeti Faültetés Napja 2026” alkalmából 250 négyzetméteren hoztak létre egy Miyawaki minierdőt, ahol 1000 növényt ültettek el önkéntesek bevonásával. A projekt célja a városi zöldfelületek fejlesztése, a biodiverzitás növelése és a városi hősziget-hatás csökkentése.

A HUN-REN kutatói egy 1500 fős felmérésben vizsgálták, mit tartanak értékesnek a Balatonban a helyiek, üdülőtulajdonosok és turisták. Az eredmények szerint a többség természetesebb, hozzáférhető partokat, megmaradó nádasokat és visszafogott beépítést szeretne, előtérbe helyezve az ökológiai egyensúlyt és a közösségi hozzáférést.

Friss kutatás bizonyítja, hogy a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer kulcsszerepet játszik a Balaton vízminőségének megőrzésében, különösen a gyógyszerhatóanyagok eltávolításában. A tanulmány 41 gyógyszerhatóanyagot azonosított, melyek közül több jelentős tér- és időbeli változékonyságot mutat.

A Balatonon ismét beköszöntött a zord tél, mely különleges téli madárvilágot hozott magával. A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet szakértője elmagyarázza, hogyan bírják a récék és hattyúk a jeget, és miért maradnak a tavakon a madarak a tél folyamán. A cikk hasznos tanácsokat ad a madarak segítéséhez és a zavarásuk elkerüléséhez.

Az iharkúti dinoszaurusz-lelőhelyről származó új koponyalelet alapjaiban változtatja meg az eurázsiai dinoszauruszok evolúciójáról alkotott elképzeléseket. Az Ajkaceratops nevű, 85 millió évvel ezelőtt élt növényevő dinoszaurusz bizonyítottan a Ceratopsiák csoportjába tartozik, amely eddig főként Ázsiából és Észak-Amerikából volt ismert. Ez a felfedezés új megvilágításba helyezi az európai dinoszauruszfauna fejlődését.

A bakonybéli bencés szerzetesek havi mintegy 400 ezer forintnyi költséget takarítanak meg ingyenes munkájukkal, ami a monostor önfenntartását segíti. A Budapesti Corvinus Egyetem és a Szent Mauríciusz Monostor közös tanulmánya a szerzetesi munka gazdasági értékét vizsgálja, kiemelve a piaci helyettesítő munkakörök bérköltségeit.

Szabó Márton és John J. Cawley egy új, törőfogú őshalfajt fedeztek fel az iharkúti dinoszauruszlelőhely késő kréta korú üledékéből. Az új faj, a Polazzodus mihalyfii, az eddig ismert Coelodusoktól eltérő, és édesvízi környezetben élt. Felfedezése rámutat a korábbi leletek újraértékelésének jelentőségére.

Csuja Imre merész kalandra vállalkozik: december 15-én 19 órakor először áll ki a budapesti MOM Kult színpadára, hogy a saját életéről meséljen. A Jászai Mari-díjas, érdemes művész az EgyÉletem életrajzi stand up sorozatban olyan kollégáihoz csatlakozik, mint Mucsi Zoltán, Thuróczy Szabolcs, Borbély Alexandra vagy Nagy Ervin.

A Menopauza című előadás több mint 400 telt házas előadással bizonyítja népszerűségét, januártól pedig vidéken is látható lesz Debrecenben, Veszprémben, Szegeden, Pécsen és Székesfehérváron. A darab humorral és őszinteséggel beszél egy sokakat érintő, eddig tabunak számító életszakaszról, amelyről ma már szégyen nélkül lehet beszélni.