Az MTA bemutatta a magyar kutatók helyzetét feltáró, több mint ötezer kutató részvételével készült felmérés eredményeit. A kutatók munkahelyi körülményeiről, elégedettségéről, pályázati lehetőségeikről és mentális egészségükről szóló átfogó kutatás számos kihívást és problémát tárt fel, különösen a fiatal kutatók körében.
Sajtóközlemények: magyar tudományos akadémia
2025-ben ünnepli alapításának 200. évfordulóját a Magyar Tudományos Akadémia, melynek tiszteletére Jubileumi Tudományünnep programsorozat indult. Novemberben kiállítások, előadások és konferenciák mutatják be a tudomány és kultúra elmúlt két évszázadát, valamint jelenkori szerepét.
1825. november 3-án gróf Széchenyi István felajánlotta birtokai egyévi jövedelmét egy magyar tudós társaság létrehozására, amely a Magyar Tudományos Akadémia alapja lett. Az MTA ma is a magyar szellemi élet meghatározó központja, amely a tudomány és kultúra ápolásával szolgálja a nemzet fejlődését.
A Magyar Tudományos Akadémia nyilvános adatok alapján cáfolja az akadémikusok tudományos teljesítményét kétségbe vonó vádakat. Elemzésük szerint az akadémikusok publikációs és idézettségi mutatói kiemelkedőek, meghaladják az MTA-doktorok és PhD-val rendelkezők átlagát. Az idősebb akadémikusok szerepe a fiatal kutatók támogatásában is jelentős.
A Magyar Tudományos Akadémia közleménye szerint egy szeptember 3-án megjelent cikk már nemcsak az intézményt, hanem magát a tudást és annak nemzetközi élvonalba tartozó képviselőit támadja. Pál Csaba és Papp Balázs munkásságáról a cikkben foglalt hamis és félrevezető állításokat az MTA elnöke állásfoglalásában cáfolja.
A Magyar Tudományos Akadémia tiltakozása ellenére 2025. augusztus 1-jével négy humán tudományi kutatóközpont beolvadt az ELTE-be, megszűnt önállóságuk. Az Akadémia továbbra is támogatja a kutatóközpontokat, de az ingyenes vagyonhasználat feltételeiben nem sikerült megállapodni az ELTE-vel.
A Magyar Tudományos Akadémia Lendület Programja 2025-ben újabb 21 kutatócsoport létrehozását támogatja, összesen 4,3 milliárd forint értékben. A program célja a fiatal kutatók és kimagasló teljesítményű szakemberek támogatása, ezzel erősítve a hazai tudományos kiválóságot.
Az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat 2025-ben 155 fiatal kutató nyerte el, akik kiemelkedő kutatás-fejlesztési teljesítményükkel érdemelték ki a támogatást. Az ösztöndíj célja a fiatal kutatók pályájának támogatása és az MTA doktora cím elnyerésére való felkészítés.
A Magyar Tudományos Akadémia és a Fiatal Kutatók Akadémiája több mint 40 ezer kutatónak küldött kérdőívet a magyarországi kutatók helyzetének felmérésére. A kutatás célja a munkahelyi körülmények, elégedettség és problémák feltárása, különös tekintettel a fiatal kutatók nehézségeire és javaslataira.
A Magyar Tudományos Akadémia 1827-es alapítása óta kiemelt feladata a magyar nyelv ápolása és tudományos művelése. Az Akadémia tagjai megalkották a modern magyar nyelv normáit, készítették a helyesírási szabályzatokat és jelentős szótári műveket. 2022-ben új nemzeti kutatási programokat indítottak a nyelv további fejlesztése érdekében.
Az elmúlt hetekben megszaporodtak a Magyar Tudományos Akadémia és tagjai elleni személyes támadások a sajtóban. Freund Tamás és Oberfrank Ferenc írása tárgyilagosan reagál, kiemelve az Akadémia tényeken alapuló működését.
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem idén először intézményként, a 200 éves Magyar Tudományos Akadémiának ítélte oda a Teller Ede-emlékérmet.
A Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Nemzeti Színház közösen indítja a „Tudomány éve a Színházban” programsorozatot, amely a tudomány és művészet összetartozását mutatja be. A kezdeményezés célja, hogy a nemzeti kultúra fejlődését szolgálva hidat képezzen a tudomány és a művészet között, különféle színházi előadásokon keresztül.
Freund Tamás, az MTA elnöke ünnepi beszédében először az alapításról emlékezett meg: arról, hogy Széchenyi és társai közüggyé tették a magyar nyelv, kultúra, tudomány és technológia fejlesztését. Ez a magyar társadalom lelkes helyeslésével párosult, ezért jöhettek létre akkor olyan szimbolikus erejű nemzeti intézmények, mint amilyen az Akadémia is.
Átfogó képet adni nemcsak az Akadémia elmúlt két évszázadáról, hanem a tudománytörténet fontos mozzanatairól is a kora újkortól napjainkig – ez a célja annak a sorozatnak, amelyet április 24-én indított útjára a Magyar Tudományos Akadémia bicentenáriumi ünnepségsorozatának központi honlapja, az mta200.hu.
Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, reagál Schmidt Mária blogbejegyzésére, amely súlyos tévedéseket és félrevezetéseket tartalmaz az Akadémiával kapcsolatban. Az elnök hangsúlyozza az Akadémia tudományos autonómiáját, valamint a tudományos minőség és etika védelmét.
Karikó Katalin, May-Britt Moser, Edward Moser, Aaron Ciechanover Nobel-díjas kutatók és az Abel-díjas Lovász László, az MTA volt elnöke is részt vesz az Amerikai Magyar Akadémikusok Társasága rendezvényén az idén 200 éves Magyar Tudományos Akadémia megújult székházában.
A 2025-ben 200 éves Magyar Tudományos Akadémia egyik legfontosabb küldetése, hogy továbbra is hiteles forrás, biztos tájékozódási pont maradjon a társadalom számára. Napjaink dezinformációs zűrzavarában ez fontosabb, mint valaha.