A Debreceni Egyetem öt pályázata nyert támogatást a HU-rizont program keretein belül, amely a nemzetközi kutatási együttműködéseket célozza meg. A program, amelyre összesen 12 milliárd forintot fordítanak, a magyar egyetemek közreműködésével a világ legjobb intézményeivel dolgozik együtt.
Sajtóközlemények: kutatás
A magyarok leginkább azért tartják fontosnak a pénzügyi tudást, mert így jobban ki tudják használni a lehetőségeiket, de kevéssé szeretnének ezen a téren azért műveltek lenni, hogy a családjuknak segíteni tudjanak döntéseik meghozatalánál – erre jutott egy frissen publikált, a Corvinus bevonásával készült magyar kutatás.
Az eseményen 210 kutató és szakértő mutatta be tudományos eredményeit. Az előadók között olyan neves tudósok szerepeltek, mint dr. Christopher Savoie, az Apple világcég Siri elnevezésű fejlesztéséhez használt mesterségesintelligencia-alapú természetes nyelvi technológia feltalálója.
A térkép lehetővé teszi a hazai termesztők számára, hogy pontosabban tervezhessék meg a kertészeti növények termesztési feltételeit, ezáltal növelve eredményességüket. A DLI térkép kiindulási alapot jelenthet a hazai mezőgazdasági és növénytermesztési kutatások számára is.
A Yettel friss kutatása szerint a magyarok idén átlagosan 77 ezer forintot terveznek költeni karácsonyi ajándékokra, ami 6 ezer forinttal több, mint tavaly. A kutatásból kiderül az is: megajándékozottként szeretjük, ha meglepnek minket, de ha mi vagyunk az ajándékozó, jobban örülünk, ha tudjuk, mire vágyik a másik.
Hogyan változott a légszennyezettség Európában és Ázsiában a koronavírus-járvány kitörése miatt hozott kormányzati szankciók hatására? Mennyire függött a korlátozások szigorúságától a levegő minőségének javulása? Egyebek mellett ezeket vizsgálták a Magyar Tudományos Akadémia által indított „Poszt-COVID-jelenségek kutatása” című program keretében.
A Soproni Egyetem és a HUN-REN közötti új együttműködés célja a klímaváltozás kutatásának előmozdítása és a fenntarthatóság erősítése. Az innovatív megoldások keresése érdekében a két intézmény közösen dolgozik a föld- és űrtudományok területén.
A többek között magyar kutatók részvételével zajlott nagy nemzetközi kutatás után megfogalmazott javaslatok nem csak az energiacsökkentést, de a megújuló energiaforrások jelentős növelését és Európa külső energiafüggésének csökkentését is segítenék már a közeli jövőben.
A Széchenyi István Egyetem november 4-5-én rendezte meg a „Mobilitás és környezet” konferenciát, amely a járműipari kutatások jövőformáló aspektusaira összpontosított. A tudományos esemény célja a felsőoktatás, az ipar és a közszféra közötti párbeszéd erősítése volt.
A GEOASTRONOMY projekt révén magyar tudósok nemzetközi együttműködésben kutathatják a Nap-szerű csillagok körüli exobolygók kémiai összetételét. A 4,5 milliárd forintos támogatás lehetővé teszi a földtudományok és csillagászat ötvözésével új tudományos terület létrehozását.
Kemenesi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratórium vezetője „A virológia 100 éve a járványok tükrében” című előadásában beszélt arról is, hogy a tudomány elképesztő fejlődése számos új utat nyitott meg, amelyek alapján reális képet alkothatunk arról, hogy az elmúlt száz év vívmányai vajon milyen jövőt festenek gyermekeink számára.
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen egyedülálló módon sikerült holdtalajban életképes mustárnövényeket nevelni, ráadásul a növények a szokatlan körülmények között három életképes maggal is megajándékozták a MATE kutatóit, amelyre eddig világszinten még nem volt példa.
A kutatás egyes eredményeiből arra lehet következtetni, hogy a különféle szerves anyagok anaerob kezelése, lebontása hatékonyan csökkenti a potenciálisan patogén mikrobák által hordozott antibiotikum rezisztencia gének okozta rizikót.
A BME kutatói jelentős áttörést értek el a szupravezető tranzisztorok működésének megértésében, amelyet a rangos Nature Communications folyóiratban publikáltak. Felfedezésük új irányt nyithat a kvantumszámítógépek jövőbeli fejlesztésében.
Két magyar kutató új szimulációs modellt fejlesztett, amely forradalmasíthatja a kvantumos anyag számítógépes modellezését. Az eredmények nemcsak a kutatás terén hoznak áttörést, hanem a gyógyszerfejlesztés és energiaszállítás hatékonyságának növelését is segítik.
A tűzhányók felszíne alatti magmamozgásokat teszi láthatóvá egy új technika segítségével a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont és a Tokiói Egyetem. A müográfiának köszönhetően közelebb kerülhetünk az olyan vulkánok működésének megértéséhez, mint az Etna vagy épp a legaktívabb japán tűzhányó, a Szakuradzsima.
A Magyar Tudományos Akadémia bicentenáriumának előestéjén is az egész országra kiterjedő, egy hónapon át tartó programsorozattal, több száz rendezvénnyel, előadással várja vendégeit, hogy megismerhessék a tudomány legújabb vívmányait.
A klímaváltozás nem csupán a hőmérséklet emelkedésével jár, hanem az alvásminőségünket is érdemben befolyásolja. Egy új kutatás rámutatott, hogy a meleg időszakokban mennyivel kevesebb alvásra számíthatunk, s ezt a hatást érdemes figyelembe venni a jövőben.
A COVID-19 idegrendszeri hatásairól és a hosszan elhúzódó, long-COVID-szindróma néven ismertté vált koronavírusos tünetegyüttesről tart előadást Dénes Ádám neuroimmunológus a Magyar Tudomány Ünnepén.
A Magyar Nemzeti Bank friss kutatása rávilágít a magyarok pénzügyi egészségének állapotára. A felmérés szerint a lakosság pénzügyi tudatossága szoros összefüggésben áll az iskolázottsággal és a jövedelmi viszonyokkal, de a pénzügyi szokások is jelentős hatással vannak az eredményekre.
A serdülők társas elfogadásának rejtett mozgatórugóit kutatják az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar tudósai. Tanulmányuk arra mutat rá, hogy a nárcizmus nem csupán hátrányos vonás, hanem a népszerűség és a vezetői készség megjelenésében is kulcsszerepet játszhat.