A klímaváltozás nem csupán a hőmérséklet emelkedésével jár, hanem az alvásminőségünket is érdemben befolyásolja. Egy új kutatás rámutatott, hogy a meleg időszakokban mennyivel kevesebb alvásra számíthatunk, s ezt a hatást érdemes figyelembe venni a jövőben.
Sajtóközlemények: kutatás
A COVID-19 idegrendszeri hatásairól és a hosszan elhúzódó, long-COVID-szindróma néven ismertté vált koronavírusos tünetegyüttesről tart előadást Dénes Ádám neuroimmunológus a Magyar Tudomány Ünnepén.
A Magyar Nemzeti Bank friss kutatása rávilágít a magyarok pénzügyi egészségének állapotára. A felmérés szerint a lakosság pénzügyi tudatossága szoros összefüggésben áll az iskolázottsággal és a jövedelmi viszonyokkal, de a pénzügyi szokások is jelentős hatással vannak az eredményekre.
A serdülők társas elfogadásának rejtett mozgatórugóit kutatják az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar tudósai. Tanulmányuk arra mutat rá, hogy a nárcizmus nem csupán hátrányos vonás, hanem a népszerűség és a vezetői készség megjelenésében is kulcsszerepet játszhat.
A hospice ellátás méltóságának és hozzáférhetőségének kérdése kulcsfontosságú a súlyos betegek számára. Az ELTE kutatói a magyarországi otthoni hospice ellátás jelenlegi állapotát és egyenlőtlenségeit vizsgálják, hogy megértsék, miként javítható az ellátás színvonala és elérhetősége.
Pápa Zsuzsanna, a L’Oréal-UNESCO A Nőkért és a Tudományért díj nyertese, izgalmas bepillantást nyújt a tudományos világba. Az interjú során mesél kutatási területéről, tapasztalatairól és inspirációjáról, bemutatva, hogyan lett sikeres fizikus a fiatal nők példaképe.
A mesterséges intelligencia jövőbeli szerepe és tudatos fejlesztése kulcsfontosságú a társadalom jólétének biztosításához. A Corvinus Egyetem kutatói arra kerestek választ, hogyan lehet a technológiát az emberek szolgálatába állítani.
A Széchenyi István Egyetem sikeres nemzetközi gazdasági konferenciát rendezett, amelyen 21 ország kutatói vettek részt. Az esemény célja a globális kihívásokra adott válaszok megvitatása és a tudományos kapcsolatok erősítése volt.
A HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézetének kutatói egy Balaton-felvidéki szőlőültetvényen vizsgálták a talajművelés környezettudatosabb módszereit.
A Semmelweis Egyetem továbbra is a legjobb magyar felsőoktatási intézményként szerepel a Times Higher Education 2025-ös rangsorában, 28 hellyel előrébb lépve a világ 300 legjobb egyeteme között. Az intézmény oktatási teljesítménye és kutatási eredményei kiemelkedőek.
A Széchenyi István Egyetem ismét felkerült a Times Higher Education világranglistájára, ami megerősíti helyét a legjobb öt százalékban. A siker mögött a kiváló kutatási eredmények és a nemzetközi hallgatók számának növekedése áll.
Az ELTE legújabb kutatása felfedi a patkányok összetett társas életét, amely komoly hatással lehet a pszichotikumok fejlődésére. A tanulmány szerint a csoporton belüli viselkedés eddig elképzelt egyszerűsége mögött sokkal bonyolultabb mechanizmusok állnak.
A HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont kutatói debreceni kollégáikkal arra keresték a választ, milyen nehézségekbe ütközhetnek azok, akik látássérültként mennének egy szabadtéri kikapcsolódásra Budapesten, más vidéki nagyvárosokban.
A serdülők álhírekre való reagálásának vizsgálata fontos téma, hiszen a tinédzserek jövőbeni döntéshozóként kulcsszerepet játszanak a demokráciában. Az ELTE PPK kutatói arra a kérdésre keresik a választ, miként tudják a fiatalok jobban felismerni a hamis információkat.
Paul Milgrom Nobel-díjas közgazdász figyelmeztet: a vízkészleteinket túlságosan kimerítjük, és sürgős új mérésekre van szükség a vízjogok piacának átalakításához. A Corvinus Egyetemen beszélt a vízhasználatról és a digitális piacok kialakulásáról.
Az első magyar nyelvű UX-kutatásmódszertani szakkönyv megjelenése fontos lépés a felhasználói élmény kutatásában. A BME oktatói közérthető módon, tudományosan megalapozva, gyakorlati példákkal segítik a szakembereket és érdeklődőket.
Egyedülálló szuperbaktérium-térképet készítettek magyar kutatók egy nemzetközi projekt keretében, ami az egyik legveszélyesebb kórházi baktérium globális jelenlétét és terjedését mutatja be részletesen. A kutatás eredményei új fejezetet nyithatnak az antibiotikum-rezisztens kórházi fertőzések elleni küzdelemben.
Egy európai együttműködés keretében az ELTE kutatói átfogó tanulmányban mutatták be a szennyvízben előforduló fertőző betegségek monitorozására fejlesztett új módszert, amely segíthet azonosítani, hogy a betegségeket okozó baktériumok, vírusok és az antimikrobiális rezisztencia emberekből, állatokból vagy a környezetből származnak.
Az ELTE és a Debreceni Egyetem szakemberei azt vizsgálták, hogy az állatok esetében is megfigyelhető, távolodást vagy közeledést kiváltó nem verbális hangjelzések szabályszerűségei átültethetők-e mesterségesen létrehozott gépi hangokba.
A COVID-19 gyógyításában is alkalmazható egy, az onkológiai kezelésekben már használt gyógyszer – ezt igazolták egy nemrég lezárult kutatásban. A vizsgálatokban a Debreceni Egyetem több intézete is részt vett, együttműködve számos magyar és külföldi egyetemmel, kutatóközponttal.
Eddig úgy tudtuk, a poszméhek szaglására csak a rovarirtó szerek hatnak negatívan, de a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézete és a Würzburgi Egyetem közös kutatásából kiderült, a magas hőmérséklet is csökkenti a rovarok szaglását. Ez pedig a haszonnövényeink beporzására is komoly hatással lehet, vélik a kutatók.