Harmincnégy civil és szakmai szervezet közös kiáltványban indít társadalmi párbeszédet egy új, átfogó magyar klímatörvény megalkotásáért. Az Alkotmánybíróság 2025 nyarán kimondta, hogy a jelenlegi szabályozás nem elégséges, ezért 2026. június 30-ig új törvényt kell elfogadni. A cél egy tudományos alapokon nyugvó, átfogó klímatörvény megalkotása.
Sajtóközlemények: klímatörvény
Az éghajlatváltozás elkerülhetetlen és súlyos hatásokkal jár az emberiségre és az ökoszisztémákra. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont támogatja az Alkotmánybíróság döntését a klímatörvény újratárgyalásáról, és hangsúlyozza az ökológiai alapú hatásmérséklés és alkalmazkodás fontosságát a klímavédelemben.
A magyar háztartások több mint 80%-a energetikai korszerűsítésre szorul, ami kulcsfontosságú a 2050-re kitűzött klímasemlegességi cél eléréséhez. Az épületek az ország energiafogyasztásának 40%-áért felelősek, ezért a Magyar Természetvédők Szövetsége sürgeti a hosszú távú, kiszámítható lakáskorszerűsítési programok bevezetését.
„Nincs olyan vizsgált terület – a légkörtől a vizekig, a talajtól az élővilágig, beleértve az emberi egészséget is –, ahol ne lennének kimutathatók a klimatikus változások, amelyek egyértelműen negatív irányúak.” Az MTA szakmai álláspontját a Klímatörvényről egy ad hoc elnöki bizottság fogalmazta meg, az Alkotmánybíróság megkeresésének eleget téve.
Az Alkotmánybíróság részben megsemmisítette a 2020-as Klímatörvényt, mert az nem felel meg az alkotmányos követelményeknek és hiányos a kibocsátáscsökkentési célok, valamint az alkalmazkodás szabályozásában. A döntés jogalkotási kötelezettséget ír elő 2026. június 30-ig, új, átfogóbb klímatörvény megalkotására.