Sajtóközlemények: fenntarthatóság

A Budapesti Corvinus Egyetem vezeti a BioSolar projekt pénzügyi munkacsomagját, amely a napelem-beruházások természetpozitív átalakítását célozza. A kutatás a biodiverzitás megőrzését és az ökoszisztémák helyreállítását integrálja a tiszta energia termelésébe, új pénzügyi eszközöket és iránymutatásokat kidolgozva.

Az ingatlanfejlesztés enciklopédiája átfogó képet nyújt a hazai ingatlanpiac teljes értékláncáról, az ötlettől az üzemeltetésig. A kétkötetes szakkönyvet, amely a szakma legjobbjaival, egyetemi oktatókkal és piaci szereplőkkel készült, a Budapesti Corvinus Egyetemen mutatták be. A kiadvány a fenntarthatóságot és a digitalizációt is részletesen tárgyalja.

Az Európai Parlament elfogadta álláspontját az EU közös agrárpolitikájának jövőjéről, amely nagyobb, különálló költségvetést, kevesebb adminisztratív terhet és ösztönzőket követel a gazdák számára. A cél a fenntartható mezőgazdaság, a generációváltás támogatása és a vidékfejlesztés megerősítése.

Az ökológiai gazdaságokban előállított termékek csaknem 90 százaléka alapanyagként elhagyja az országot és feldolgozott formában, magas áron kerül vissza a hazai boltok polcaira – hangzott el a VI. Öko Expo megnyitóján. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kétnapos szakmai rendezvényének idén a Debreceni Egyetem Innovációs Központja ad helyet.

A Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem bronz minősítést szerzett a FISU Healthy Campus programban, amely az egyetemek egészség- és jólétfejlesztési kezdeményezéseit értékeli. Az intézmény kiemelkedő eredményeket ért el az egészségtudatosság és fenntarthatóság terén, és következő célja az ezüst fokozat megszerzése.

A Soproni Egyetem sikeresen indította el ESG-hez kapcsolódó képzéseit, melyek a fenntarthatóság és vállalati felelősségvállalás területén nyújtanak korszerű, gyakorlati tudást. Az MSc szak és az akkreditált tanácsadói képzés célja, hogy a hallgatók piacképes képesítéssel lépjenek a szakmai életbe, támogatva a fenntartható fejlődést Magyarországon.

A Soproni Egyetem történelmi mérföldkőhöz érkezett: elsőként Magyarországon saját akkreditált Környezeti Információ Validáló és Verifikáló Testülettel rendelkezik. Az akkreditáció azt igazolja, hogy az Egyetem megfelelőségértékelési tevékenysége a legszigorúbb nemzetközi szabványoknak felel meg.

A győri Széchenyi István Egyetem stratégiai partnerként vett részt az idei Kenyérlelke Fesztiválon, amely a kenyér hagyományait és az élelmiszeripari innovációkat ünnepli. A Szentendrei Skanzenben megrendezett esemény a közösség és az összetartozás szimbólumaként emeli ki a kenyeret, miközben a fenntartható élelmiszer-gazdaság jövőjét is formálja.

A Soproni Egyetem pótfelvételi eljárása kiemelkedő eredménnyel zárult, több mint 220 új jelentkező választotta az intézményt. Idén nemcsak önköltséges, hanem állami ösztöndíjas helyekre is lehetett jelentkezni, ami tovább növelte a hallgatói létszámot. A legnépszerűbb szakok között a rekreáció, fenntarthatóság és faipari mérnöki képzés szerepel.

A magyar kormány 2025-ben is átvállalja a gazdálkodók öntözővíz-használati díját, díjmentesen biztosítva az öntözővizet a mezőgazdaság számára. Ez a lépés az öntözött területek növelését és a versenyképesség megőrzését célozza, ám szakértők szerint hosszú távon fenntarthatatlan és ellentétes az uniós vízpolitika alapelveivel.

A Soproni Egyetem egyedülálló, egyéves Aktív- és ökoturisztikai referens képzése komplex módon készíti fel a jövő szakembereit az aktív és ökoturizmus kihívásaira. A képzés elméleti és gyakorlati elemeket ötvöz, szakmai partnerek bevonásával, hogy fenntartható és élményalapú turisztikai fejlesztéseket valósíthassanak meg.

Magyarországon naponta több millió pelenka kerül a szemétbe, ezek többsége műanyag alapú, és a lebomlási idejük eléri a 300 évet is. Eközben a hazai társadalom egyre inkább elöregedő: több mint 500 ezer ember érintett valamilyen szintű inkontinenciában. A probléma mérete nemcsak az érintettek életminőségét, hanem a környezet terhelését is fokozza.

Magyarország történetében először készült el a központi költségvetés zöld átvilágítása, amely a klímaváltozás elleni fellépés és környezetvédelem támogatását vizsgálta. Bár előrelépés a zöld szemlélet, a kiadások szerkezete továbbra sem szolgálja eléggé a fenntarthatóságot, és több pénz jut környezetkárosító tevékenységekre, mint klímavédelemre – írja elemzésében Schaffhauser Tibor, a Green Policy Center szakértője.