A Soproni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem szakemberei egyedülálló kutatást végeznek a diófák állományromlásának megállítására. A projekt célja egy biológiai védekezési stratégia kidolgozása, amely vegyszerek nélkül, a természet erejével gyógyítja meg a beteg fákat. A kutatás a mikrobiológiai és molekuláris biológiai módszereket ötvözi a terepi megfigyeléssel.
A Szigetközben egy fokozottan védett területen végzett fakitermelés során súlyosan károsodott egy fokozottan védett rétisas fészke, ami komoly természetvédelmi károkat okozott. Az eset rávilágít a természetvédelem és erdőgazdálkodás közötti rendszerszintű problémákra, és szükségessé teszi a természetvédelmi szempontok erőteljesebb érvényesítését.
2026-ban a Soproni Egyetem nemzetközi tudományos központként szolgál, számos konferenciának és szimpóziumnak ad otthont. A rendezvények fókuszában a fenntarthatóság, erdőgazdálkodás, faipar és pedagógia állnak, melyek elősegítik a szakmai együttműködést és a hallgatók bevonását a tudományos életbe.
A mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos, Palkovics László a Soproni Egyetemen egyeztetett az MI alkalmazásának nemzetstratégiai lehetőségeiről. Az egyetem több évtizedes adatbázisaira és kutatásaira alapozva az MI kiemelt szerepet kaphat az erdőgazdálkodásban, faiparban és az agráriumban.
Az MTA Biológiai Tudományok Osztálya 2025 júniusában állást foglalt az erdőgazdálkodásról szóló törvény módosítási tervezetével kapcsolatban. A javaslat bővítené a tarvágás alkalmazását őshonos fafajú, természetvédelmi rendeltetésű erdőkben, amit a Biológiai Tudományok Osztálya ökológiailag fenntarthatatlannak tart.
A zuzmók, a gombák és algák szimbiotikus együttesei a legextrémebb természetes környezetekhez is alkalmazkodnak, így segíthetnek megérteni a klímaváltozás hatásait. Kutatók vizsgálják, hogyan befolyásolják az erdőgazdálkodási módok a zuzmóközösségeket, és miként alkalmazkodnak ezek az élőlények a változó körülményekhez.
A Soproni Egyetem végzős erdőmérnökei erdőben, terepi körülmények között számolnak be tudásukról már harmadik éve. Idén a Bakonyerdő Zrt. ad majd helyet a terepi vizsgának június végén. A felkészülés az elmúlt hetekben lezajlott, a hallgatók kiscsoportokban dolgoztak.
Egy új törvényjavaslat többek között ellehetetlenítene fontos természetvédelmi hatósági eljárásokat, és bővítené a tarvágás lehetőségeit természetes erdeinkben. Bár a javaslat indokolása igen szűkszavú, a természetvédők úgy vélik, az egyik cél az, hogy törvénybe foglalják a hírhedt „tűzifarendelet” egyes, tarvágást megkönnyítő rendelkezéseit.
Miközben a klímaváltozás és a biodiverzitás-csökkenés korát éljük, a társadalom részéről egyre összetettebb igények fogalmazódnak meg az erdőkkel kapcsolatban. Az HUN-REN ÖK kutatócsoportja olyan kutatásokat végez, amelyekben azt keresik, hogyan hangolható össze az erdei életközösségek védelme az erdők iránti társadalmi igények kielégítésével.
A kifejezetten az erdészeti igényekre kialakított forgókapás talajművelő gép teljes egészében hazai fejlesztés, amely hatékonyabb gyomirtást, takarónövény-szabályozást és nedvességmegőrzést tesz lehetővé az erdős területeken és a nemzeti parkokban, természetvédelmi területeken, ezáltal segítve a fenntartható művelést, a zöld átállást és a klímavédelmi célok megvalósulását.
