A magyar csapat minden tagja érmet szerzett a 2026-os Közép-európai Informatikai Diákolimpián Ljubljanában, Mihály Zsolt pedig abszolút második lett. A versenyen 16 ország mérte össze tudását, és Magyarország a három legeredményesebb nemzet között végzett. Mind a négy magyar versenyző dobogóra állhatott.
A vadgesztenye rügypikkelyei nemcsak védik a fejlődő hajtásokat, hanem egész életciklusuk során fotoszintetikusan aktívak maradnak. Az ELTE és a Semmelweis Egyetem kutatói azt vizsgálták, miként készül fel a növény a tavaszi rügyfakadásra, miközben a téli hidegben is megőrzi működőképességét.
Magyar kutatók 11 év adatai alapján vizsgálták, hol okozzák a hőhullámok a legnagyobb többlethalálozást. Az eredmények szerint nem mindig a legforróbb megyékben a legnagyobb a kockázat, így a helyi felkészültség is kulcsfontosságú.
Az ELTE-n zajló Hungarian Startup University Program hatodik évadában közel 100 hallgató vett részt, akik innovatív startupötletekkel pályáztak. A program célja, hogy a fiatalokat megismertesse a vállalkozói ismeretekkel és támogassa őket gyakorlati tudással, mentorálással. Az idei nyertes projektek társadalmi problémákra kínálnak digitális megoldásokat.
Az ELTE két professzora, Darázs Lénárd jogász és Csanád Máté fizikus, az Academia Europaea rendes tagjává vált 2026-ban. Az Academia Europaea a tudományos kiválóságot elismerő európai szervezet, amely interdiszciplináris kutatásokat és tudományos tanácsadást támogat. A két kutató kiemelkedő eredményeket ért el saját szakterületén.
Az ELTE Társadalomtudományi Kara új projektet indít Megbékélés és demokratikus nyilvánosság az Orbán-rendszer után címmel, amely az orbáni propaganda társadalmi és pszichológiai következményeit vizsgálja. A kutatás célja a sérelmek feldolgozása, felelősség rendezése és a demokratikus közösség újjáépítése.
Az ELTE Informatikai Kar és a Qubit közösen hirdet versenyt robotikához kapcsolódó kártyajáték fejlesztésére. A pályázatra egyénileg és csapatban is lehet nevezni május 31-ig, a játékok témája az ipari robotoktól a humanoid robotokig terjedhet. A döntős alkotásokat az Intelligent Robotics FAIR 2026 családi napján mutatják be.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem 2026 márciusában elindította a Mesterséges Intelligencia Zászlóshajó Programot, amely az egyetem digitális és fenntarthatósági fejlesztéseinek záróeleme. A program célja, hogy az ELTE a mesterséges intelligencia multidiszciplináris tudásközpontjává váljon, integrálva az MI-t az oktatásba, kutatásba és intézményi működésbe.
Az ELTE laborjaiban fejlesztik a jövő célzott rákterápiás módszereit, amelyek a daganatsejtek szelektív kezelésére fókuszálnak, miközben megkímélik az egészséges szöveteket. A kutatócsoport mesterséges intelligenciát is alkalmaz a személyre szabott terápiák kidolgozásához, és fiatalokat is bevonnak a tudományos munkába.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem díszdoktori címet adományoz egykori hallgatójának, a Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak. Az író szeptember 18-án tér vissza az alma materébe, ahol életművét bemutató programsorozat, a Krasznahorkai-év is zajlik.
Az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara új, angol nyelvű mesterszakot indít Jog, politika, gazdaság néven a 2026/2027-es tanév őszi szemeszterétől. A 4 féléves képzés célja, hogy a hallgatók átlássák a jog, politika és gazdaság összefüggéseit, és elemzői, döntéshozatali készségeket szerezzenek a vállalati, nonprofit és közszférában való hatékony működéshez.
Az ELTE Informatikai Kara 2026. január 21-én Nyílt Napot tart, ahol a középiskolások és továbbtanulók megismerhetik a képzéseket, felvételi követelményeket, ösztöndíjakat és nemzetközi lehetőségeket. A program során vezetett túrák, mintaórák és laborlátogatások várják az érdeklődőket.
Az ELTE Informatikai Kara 2026 őszétől angol nyelvű, nappali mesterséges intelligencia informatikus mesterképzést indít. A négy féléves képzés átfogó tudást nyújt az AI legfontosabb területein, integrálva jogi, etikai és társadalmi szempontokat is. A program gyakorlatorientált, ipari és kutatási tapasztalatokra épít, erősítve a hallgatók versenyképességét.
A japán T2K és az amerikai NOvA neutrínókísérletek közös elemzése áttörést hozott az antianyag rejtélyének kutatásában. Az ELTE kutatói is jelentősen hozzájárultak a Nature-ben megjelent tanulmányhoz, amely közelebb visz az Univerzum anyag–antianyag aszimmetriájának megértéséhez.
Az ELTE Informatikai Karának csapata történelmi sikert ért el az ICPC 2025 közép-európai döntőjén, ahol abszolút első helyezést és aranyérmet szereztek. Ezzel kijutottak a világdöntőre, és képviselhetik Magyarországot az európai divízió döntőjén is. A verseny a legjobb egyetemi programozó csapatokat vonultatja fel.
Az ELTE Természettudományi Karán átadták a régió legmodernebb kémiai okoslaborját, a SuperSmartLab-et, amely mesterséges intelligenciával és automatizált mérőrendszerekkel támogatja a vegyészképzést. A laboratórium a digitális eszközök és innovatív technológiák révén a jövő oktatását hozza el a jelenbe.
Az ELTE új rektori utasítása szabályozza a mesterséges intelligencia használatát az oktatásban, támogatva a felelős és tudatos MI-használatot a hallgatói életpálya során. A Hallgatói MI Kódex engedélyezi az MI eszközök alkalmazását, de hangsúlyozza az emberi kreativitás és kritikus gondolkodás megőrzését.
Az ELTE Informatikai Kara 2025. november 27-én Nyílt Napot tart, ahol a felvételi előtt álló középiskolások megismerhetik a képzési kínálatot, a legmodernebb technológiákat és az ipari együttműködéseket. A program mintaórákat, campus túrákat és beszélgetéseket kínál, előzetes regisztráció szükséges.
Az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár a Kulturális és Innovációs Minisztérium támogatásával korszerű hő- és páraszabályozó rendszert épít ki muzeális könyvtári gyűjteményének hosszú távú megőrzése érdekében. A több mint 2737 polcfolyóméter értékes anyag, köztük corvinák és ősnyomtatványok, biztonságos elhelyezést kapnak a Ferenciek terén.
Az ELTE és a Digitális Örökség Nemzeti Laboratórium új, mesterséges intelligenciára optimalizált szuperszámítógépet állított üzembe, amely jelentősen növeli a digitális kulturális örökség kutatásának számítási kapacitását. Az ország bármely pontjáról elérhető rendszer nyolc NVIDIA H200 GPU-val rendelkezik.
Mire használja fel a világ egyik legerősebb szuperszámítógépét egy mesterséges intelligenciára alapuló nemzetközi projekt, és hogyan kapcsolódnak ehhez a magyar kutatók? A HunAIFA projekt részleteiről Darázs Lénárd és Badinszky Áron egy videóban számolnak be.
