Budapesten szeptember 24–25-én rendezik meg a Molecular Frontiers Symposiumot, amelyre Nobel-díjas tudósok és a molekuláris tudomány világhírű kutatói érkeznek. A program az élet eredetétől az antibiotikum-rezisztenciáig sokféle tudományos kérdést érint, a fiatal kutatók számára pedig személyes találkozási lehetőséget is kínál.
Sajtóközlemények: elte
Az ELTE kétnapos Krasznahorkai-ünnepet rendezett a Krasznahorkai-év keretében: felújított terek, felolvasások, olvasóperformansz, beszélgetés és audiovizuális előadás is helyet kapott a programban. Pénteken az egyetem díszdoktori címet adományozott Krasznahorkai Lászlónak, aki személyes beszédben köszönte meg az elismerést.
Az ELTE Informatikai Karának kutatása azt vizsgálta, milyen tényezők befolyásolják a hallgatókat a ChatGPT tanulási célú használatában. A válaszok alapján a hasznosság, a hozzáférhetőség, a tanulmányi elköteleződés és a megbízhatóság a legfontosabb szempontok a jövőbeli használatban.
Az ELTE fizikusainak vizsgálata feltárta, milyen fizikai folyamatok korlátozzák a kvantumszenzorok teljesítményét. A kutatók öt mágneses tértartományt azonosítottak a bórvakancia-centrum viselkedésében, és megmutatták, hogy a 180–350 millitesla közötti tartomány különösen kedvező lehet a jövő érzékelői számára.
Az ELTE IK ingyenes, gyakorlatorientált képzést indít, amely segítséget nyújt a dezinformáció, a deepfake tartalmak, a mesterséges intelligencia felelős használatának kezelésében, miközben korszerű módszereket ad a pedagógusok kezébe a diákok digitális kompetenciáinak fejlesztéséhez.
Az ELTE PPK kutatóinak friss vizsgálata szerint nem igaz, hogy a mai fiataloknak összességében több érzelmi és viselkedési problémájuk lenne, mint a korábbi generációknak. A Clinical Child and Family Psychology Review folyóiratban megjelent kutatás arra jutott, hogy az elmúlt mintegy 40 évben inkább a nehézségek jellege változott meg: míg egyes problémák növekedtek, mások épphogy csökkentek.
Mi történik egy kutya agyában, amikor azt mondjuk neki, „nem”, és ő ellenáll a kísértésnek? Magyar kutatók új eredményei arra utalnak, hogy a kutyák nem automatikusan reagálnak: amikor visszafogják a viselkedésüket, agyi aktivitásuk az emberi önkontroll idegrendszeri jellegzetességéhez hasonló mintázatot mutat.
1,12 milliárd Ft támogatással indulhat el a Kármán Tódor Űrtudományi Misszióvezérelt Nemzeti Laboratórium az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. A győztes projektet egy olyan, nemzetközi szinten is kiemelkedő tudásműhely koordinálja, amely sokéves munka eredményeként épülhetett ki a Fizikai és Csillagászati Intézetben.
Kvantummemóriák alapjait teremtheti meg egy atomi méretű rácshiba a kétdimenziós bór-nitridben. A kutatóknak először sikerült koherensen vezérelniük a bór-nitrid rácshibáihoz kapcsolódó nitrogénatommagokat. Az eredmények új távlatokat nyithatnak nagy érzékenységű kvantummemóriákkal rendelkező kvantumszenzorok fejlesztésében.
Magyarország az elmúlt fél évszázadban jelentősen melegedett, és a vízellátottság romlása miatt egyre szárazabb éghajlati kategóriák felé tolódik. Az ELTE kutatói a hő- és vízellátottság együttes változását vizsgálták, és arra jutottak, hogy a jövőben az ország nagy része a jelenleginél szárazabb klímájú lehet.
Az Egyesült Államokban, a New York állambeli Brookhaven Nemzeti Laboratórium STAR kísérletének legújabb, a Science folyóiratban megjelent eredményei új megvilágításba helyezik a fizika egyik alapvető kérdését: a barionszám-megmaradás eredetét. A nemzetközi kutatásban az ELTE Fizikai és Csillagászati Intézetének Csanád Máté vezette Femtoszkópia Kutatócsoportja is közreműködött.
Két ezüstérmet szereztek a magyar középiskolások a Kazasztánban megrendezett 3. Nemzetközi Mesterséges Intelligencia Olimpián. A 2026-os IOAI-t Asztanában rendezték meg, ahol 440 diák mérkőzött meg egymással, és a feladatok az AI sokszínűségét és komplexitását mutatták be.
Az ELTE TTK és a HUN-REN ATK kutatói elsőként mutatták ki a kórokozók elleni viselkedési hűlés jelenségét változó testhőmérsékletű gerincesekben. A kutatás természetvédelmi szempontból is jelentős, hiszen hozzájárulhat a veszélyeztetett kétéltűek védelméhez.
Az ELTE kutatói a Balaton üledékeiben rejlő klímaarchívum alapján 11 ezer év aszálytörténetét tárják fel. A tanulmány szerint a tó már korábban is átélt hosszú, szélsőségesen száraz időszakokat, amelyek nyomai ma is kimutathatók a mederben, és fontos tanulságokkal szolgálnak a jövő vízgazdálkodásához.
Az ELTE etológusainak kísérlete szerint egy önállóan működő felszolgáló robot a rendezvényeken nagyobb kíváncsiságot keltett, mint egy emberi felszolgáló. A kutatás azt is kimutatta, hogy a látogatók gyakrabban figyeltek fel rá, gyorsabban fogyott el a tálcájáról az édesség, és a jelenléte a társas viselkedésre is hathat.
Magyarországon naponta átlagosan 140 olyan beteg hal meg, akinek állapota indokolhatná a hospice ellátást, miközben csak 11-en jutnak otthoni hospice ellátáshoz. Egy új ELTE-kutatás szerint közülük mindössze 5 beteg kerül olyan szolgáltatóhoz, ahol a jogszabályban előírt teljes szakmai team rendelkezésre áll.
A vérben található alakos elemek precíz differenciálása kulcsfontosságú a gyulladásos folyamatok, allergiás reakciók és egyéb hematológiai kórképek diagnosztizálásában. A Norma Instruments Zrt. és az ELTE konzorciumi együttműködés keretében egy olyan technológiai áttörést valósított meg, amely a hagyományos optikai mérőrendszerek korlátait átlépve nyújt pontosabb eredményeket.
Az ELTE kutatói a daganatok növekedését szabályozó TORC1 és a zsírsavszintézis kapcsolatát vizsgálták. Kimutatták, hogy az ACC enzim gátlása a rákos sejtek anyagcseréjét úgy változtatja meg, hogy a tumor növekedése az inzulinjelzéstől függetlenül is lelassulhat. Az eredmény a Cell Death & Disease folyóiratban jelent meg.
A magyar csapat minden tagja érmet szerzett a 2026-os Közép-európai Informatikai Diákolimpián Ljubljanában, Mihály Zsolt pedig abszolút második lett. A versenyen 16 ország mérte össze tudását, és Magyarország a három legeredményesebb nemzet között végzett. Mind a négy magyar versenyző dobogóra állhatott.
A vadgesztenye rügypikkelyei nemcsak védik a fejlődő hajtásokat, hanem egész életciklusuk során fotoszintetikusan aktívak maradnak. Az ELTE és a Semmelweis Egyetem kutatói azt vizsgálták, miként készül fel a növény a tavaszi rügyfakadásra, miközben a téli hidegben is megőrzi működőképességét.
Magyar kutatók 11 év adatai alapján vizsgálták, hol okozzák a hőhullámok a legnagyobb többlethalálozást. Az eredmények szerint nem mindig a legforróbb megyékben a legnagyobb a kockázat, így a helyi felkészültség is kulcsfontosságú.