Az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Magyar Innovációs Szövetség megállapodása nyomán önálló Társadalmi Innovációs Díjjal bővül a Magyar Innovációs Nagydíj rendszere. A kezdeményezés célja, hogy nagyobb figyelmet és elismerést kapjanak a társadalmi problémákra új megoldásokat kínáló innovációk. Az ELTE szakmai gesztorként támogatja a díj jelöltállítási és bírálati folyamatát.
Az ELTE és a HUN-REN kutatói tizenegy év budapesti mérési adatait elemezve vizsgálták, honnan származnak a belélegzett apró részecskék, és milyen arányban, illetve hol ülepednek ki a légzőrendszerben. Eredményeik szerint a részecskék eredete és a fizikai aktivitás egyaránt számít.
A szívinfarktus után a nagyobb erek megnyitása ellenére is fennmaradhat a hajszálerek keringési zavara, ami további szövetkárosodáshoz vezethet. Az ELTE és a Motorpharma Kft. kutatói nemzetközi együttműködésben új kísérleti hatóanyagot fejlesztettek. Állatmodellekben a kezelés helyreállította a mikrokeringést, mérsékelte a károsodást és javította a túlélést.
Az ELTE kutatói mintegy százezer kvazár adatainak elemzésével statisztikai bizonyítékot találtak arra, hogy egyes szupernagy tömegű fekete lyukak kilökődnek galaxisuk közepéből. Az összefüggést Raffai Péter, Frei Zsolt és Haiman Zoltán már tíz éve megjósolta; a mostani vizsgálatot Bécsy Bence vezette.
Az ELTE és a Semmelweis Egyetem kutatói a vadgesztenyelevél-aknázómoly károsítását vizsgálták, és kimutatták, hogy a levél működése már a szabad szemmel alig látható stádiumban megváltozik. A korai jelek felismerése a jövőben a kártétel észlelését és a növényvédelmi beavatkozások időzítését is segítheti.
A magas sókoncentráció jelentős környezeti stresszt jelent a növények számára, és komoly mezőgazdasági problémát okoz. Az ELTE és a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont kutatói az Mv Béres búzafajtán vizsgálták a rövid idejű sóstressz hatásait, többféle fejlődési állapotú növényi szöveten.
Az ELTE Informatikai Kara 2026. október 5-9. között ingyenes programsorozattal várja az érdeklődőket, akik a mesterséges intelligencia lehetőségeiről, korlátairól és társadalmi hatásairól hallhatnak. A program az AlphaGo történelmi győzelmétől a hazai kutatásokig széles témakört ölel fel.
Egy új magyar kutatás szerint a kutyák agya úgy tagolja szavakra a folyamatos beszédet, ahogy azt eddig csak embernél láttuk. Ez pedig arra utal, hogy a beszéd feldolgozásának hatékonysága nem feltétlenül az ember különleges nyelvi képességeinek a következménye: a beszéd rendszeres hallgatása maga is megváltoztathatja az agy működését, még egy embertől evolúciósan távoli emlősfajban is.
Budapesten szeptember 24–25-én rendezik meg a Molecular Frontiers Symposiumot, amelyre Nobel-díjas tudósok és a molekuláris tudomány világhírű kutatói érkeznek. A program az élet eredetétől az antibiotikum-rezisztenciáig sokféle tudományos kérdést érint, a fiatal kutatók számára pedig személyes találkozási lehetőséget is kínál.
Az ELTE kétnapos Krasznahorkai-ünnepet rendezett a Krasznahorkai-év keretében: felújított terek, felolvasások, olvasóperformansz, beszélgetés és audiovizuális előadás is helyet kapott a programban. Pénteken az egyetem díszdoktori címet adományozott Krasznahorkai Lászlónak, aki személyes beszédben köszönte meg az elismerést.
Az ELTE Informatikai Karának kutatása azt vizsgálta, milyen tényezők befolyásolják a hallgatókat a ChatGPT tanulási célú használatában. A válaszok alapján a hasznosság, a hozzáférhetőség, a tanulmányi elköteleződés és a megbízhatóság a legfontosabb szempontok a jövőbeli használatban.
Az ELTE fizikusainak vizsgálata feltárta, milyen fizikai folyamatok korlátozzák a kvantumszenzorok teljesítményét. A kutatók öt mágneses tértartományt azonosítottak a bórvakancia-centrum viselkedésében, és megmutatták, hogy a 180–350 millitesla közötti tartomány különösen kedvező lehet a jövő érzékelői számára.
Az ELTE IK ingyenes, gyakorlatorientált képzést indít, amely segítséget nyújt a dezinformáció, a deepfake tartalmak, a mesterséges intelligencia felelős használatának kezelésében, miközben korszerű módszereket ad a pedagógusok kezébe a diákok digitális kompetenciáinak fejlesztéséhez.
Az ELTE PPK kutatóinak friss vizsgálata szerint nem igaz, hogy a mai fiataloknak összességében több érzelmi és viselkedési problémájuk lenne, mint a korábbi generációknak. A Clinical Child and Family Psychology Review folyóiratban megjelent kutatás arra jutott, hogy az elmúlt mintegy 40 évben inkább a nehézségek jellege változott meg: míg egyes problémák növekedtek, mások épphogy csökkentek.
Mi történik egy kutya agyában, amikor azt mondjuk neki, „nem”, és ő ellenáll a kísértésnek? Magyar kutatók új eredményei arra utalnak, hogy a kutyák nem automatikusan reagálnak: amikor visszafogják a viselkedésüket, agyi aktivitásuk az emberi önkontroll idegrendszeri jellegzetességéhez hasonló mintázatot mutat.
1,12 milliárd Ft támogatással indulhat el a Kármán Tódor Űrtudományi Misszióvezérelt Nemzeti Laboratórium az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. A győztes projektet egy olyan, nemzetközi szinten is kiemelkedő tudásműhely koordinálja, amely sokéves munka eredményeként épülhetett ki a Fizikai és Csillagászati Intézetben.
Kvantummemóriák alapjait teremtheti meg egy atomi méretű rácshiba a kétdimenziós bór-nitridben. A kutatóknak először sikerült koherensen vezérelniük a bór-nitrid rácshibáihoz kapcsolódó nitrogénatommagokat. Az eredmények új távlatokat nyithatnak nagy érzékenységű kvantummemóriákkal rendelkező kvantumszenzorok fejlesztésében.
Magyarország az elmúlt fél évszázadban jelentősen melegedett, és a vízellátottság romlása miatt egyre szárazabb éghajlati kategóriák felé tolódik. Az ELTE kutatói a hő- és vízellátottság együttes változását vizsgálták, és arra jutottak, hogy a jövőben az ország nagy része a jelenleginél szárazabb klímájú lehet.
Az Egyesült Államokban, a New York állambeli Brookhaven Nemzeti Laboratórium STAR kísérletének legújabb, a Science folyóiratban megjelent eredményei új megvilágításba helyezik a fizika egyik alapvető kérdését: a barionszám-megmaradás eredetét. A nemzetközi kutatásban az ELTE Fizikai és Csillagászati Intézetének Csanád Máté vezette Femtoszkópia Kutatócsoportja is közreműködött.
Két ezüstérmet szereztek a magyar középiskolások a Kazasztánban megrendezett 3. Nemzetközi Mesterséges Intelligencia Olimpián. A 2026-os IOAI-t Asztanában rendezték meg, ahol 440 diák mérkőzött meg egymással, és a feladatok az AI sokszínűségét és komplexitását mutatták be.
Az ELTE TTK és a HUN-REN ATK kutatói elsőként mutatták ki a kórokozók elleni viselkedési hűlés jelenségét változó testhőmérsékletű gerincesekben. A kutatás természetvédelmi szempontból is jelentős, hiszen hozzájárulhat a veszélyeztetett kétéltűek védelméhez.
