Sajtóközlemények: egészségügy

Az endometriózissal élő nők kétszer annyit kénytelenek hiányozni a munkából, rosszabb munkaképességről számolnak be, ami évente átlagosan 620 ezer forint közvetett költséget jelent a társadalomnak – állapítja meg az a friss nemzetközi tanulmány, amely a FEMaLe (Finding Endometriosis using Machine Learning) H2020 program és a Budapesti Corvinus Egyetem kutatóinak együttműködésében készült.

A Magyar Tudományos Akadémia új elnöke, Pósfai Mihály kezdeményezésére témanapokat szerveznek társadalmilag fontos, interdiszciplináris témákban. Az első alkalommal a nyugat-magyarországi azbeszthelyzetet vizsgálták geológusok, orvosok, jogászok és mérnökök, akik az azbeszt egészségügyi kockázatairól és megoldási lehetőségeiről tárgyaltak.

Száraz levegő, légúti fertőzések, trombózisveszély, kiszáradás – nemcsak az idős, krónikus betegséggel élők számára jelent egészségügyi kockázatot egy hosszabb repülőút, hanem az egészséges fiataloknak is, hiszen zárt térben a fertőzések is könnyebben terjedhetnek. Dr. Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem professzora ahhoz adott hasznos tanácsokat, mit tegyünk a fedélzeten annak érdekében, hogy a vakáció ne a betegség miatt legyen emlékezetes.

Egy gyógyíthatatlan idegrendszeri betegség árnyékában is van esély az egészséges életre – hangzott el az első hallásra ellentmondásos üzenet Visegrádon, a Sclerosis Multiplex Világnap hazai központi rendezvényén. Az ország minden részéből érkező SM-betegek és hozzátartozóik az SM Világnap zászlóival üzentek a sorstársaknak és a külvilágnak.

A Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinikáján új, gyermekbarát MR-berendezést adtak át, tengeralattjáró tematikájú váróval és vizsgálóval. Az eszköz a legmodernebb technológiával segíti a gyerekek gyógyulását, csökkentve a vizsgálattól való félelmet. A beruházás társadalmi összefogással és egyetemi forrásokból valósult meg.

Magyar kutatók forradalmi módszert fejlesztenek az epilepszia kezelésére, amely fejbőr alá ültetett elektródákkal időben felismeri a rohamokat és célzott elektromos ingerléssel csökkenti azok számát. Ez az új eljárás különösen a gyógyszerrezisztens betegek számára jelenthet áttörést, akiknél a hagyományos kezelések nem hatékonyak.

Történelmi mélypontra süllyedt Európa termékenységi rátája, és a tendencia Magyarországon is egyre érezhetőbb. A szakértők szerint ma már nem csupán demográfiai kérdésről, hanem társadalmi és egészségügyi kihívásról beszélünk: a gyermekvállalás időzítése, az életmód és a biológiai tényezők egyaránt szerepet játszanak a csökkenő születésszám hátterében.

Az inkontinencia nem csupán egészségügyi kérdés: jelentős társadalmi és gazdasági terhet is ró az ellátórendszerekre. Egy 2025-ös európai uniós elemzés szerint a hólyagtartási nehézségekkel összefüggő közvetlen és közvetett költségek 2023-ban megközelítették a 69,1 milliárd eurót, és a jelenlegi trendek fennmaradása esetén 2030-ra akár a 100 milliárd eurót is elérhetik.

A Pécsi Tudományegyetem 3D Nyomtatási és Vizualizációs Központja a 3D-nyomtatás segítségével gyorsan és költséghatékonyan készít egyéni védőeszközöket. A napokban Ázsiából érkező friss hírek a Nipah-vírus kapcsán sajnos aktuálisabbá teszik az erről készített videót, mint azt a film készítése közben sejteni lehetett.

A Koraszülöttekért Országos Egyesület 2026. november 17-én konferenciát szervez Budapesten a koraszülött intenzív osztályokon átélt veszteségélményekről és lelki támogatásról. Ehhez kapcsolódóan egy felhívást is közzétettek, melynek lényege, hogy bárki jelentkezhet szakmai előadásra.

A Gödöllői Semmelweis Egészségközpontban átfogó felújítási munkák zajlanak, melyek első üteme február végéig tart. A betegellátás zavartalan marad, miközben korszerűsítik az épületet és az eszközparkot. A fejlesztések célja egy biztonságosabb, kényelmesebb és modern egészségügyi környezet kialakítása – áll a Semmelweis Egyetem közleményében.

A hazai levegőszennyezés legnagyobb forrása nem a gyárak vagy a városi forgalom, hanem a háztartási fűtés, amely évente több ezer ember idő előtti halálához járul hozzá. A probléma főként az elavult épületek, rossz tüzelési szokások és hiányos energiapolitika következménye, melyek a vidéki térségek levegőminőségét rontják leginkább.

A nem megfelelő szájhigiénia miatt megjelenő baktériumok szív- és érrendszeri megbetegedésekre és a magas vérnyomás előfordulására gyakorolt hatásait vizsgálta a Debreceni Egyetem kutatócsoportja a KSH adatbázisában elérhető adatok alapján. Ghanem Amr Sayed, az Egészségtudományi Kar kutatója szerint a következtetések nem csak tudományos, hanem alkalmazható népegészségügyi eredménnyel is jártak.