Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke 2025-ben megkapta az Európai Tudományos Akadémia Erasmus-érmét. A díjat a diszkrét matematika és számítástechnika területén végzett úttörő munkájáért ítélték oda.
Sajtóközlemények: Magyar Tudományos Akadémia
A Magyar Tudományos Akadémia tiltakozása ellenére 2025. augusztus 1-jével négy humán tudományi kutatóközpont beolvadt az ELTE-be, megszűnt önállóságuk. Az Akadémia továbbra is támogatja a kutatóközpontokat, de az ingyenes vagyonhasználat feltételeiben nem sikerült megállapodni az ELTE-vel.
A Magyar Tudományos Akadémia Lendület Programja 2025-ben újabb 21 kutatócsoport létrehozását támogatja, összesen 4,3 milliárd forint értékben. A program célja a fiatal kutatók és kimagasló teljesítményű szakemberek támogatása, ezzel erősítve a hazai tudományos kiválóságot.
Az MTA Elnöki Bizottság az Egészségért 2025. május 29-én tartotta harmadik vitaülését, ahol a magyar egészségügy jövőjéről és a tudományos-technikai fejlődés gyakorlati alkalmazásáról esett szó. A rendezvény célja egy MTA-állásfoglalás elkészítése, amely a globális egészségügyi kihívásokra adna választ, különös tekintettel az elöregedő társadalom igényeire és a költséghatékony ellátórendszerre.
Az MTA Elnöksége egyhangúlag elutasítja a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat egységének megbontását, amely a kutatóhálózat szétzilálódásához és a magyar kutatási rendszer megrendüléséhez vezethet. Az Elnökség kész a négy érintett kutatóközpont átvételére, és a működés költségeinek biztosítására az egységes feltételek mellett.
Az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat 2025-ben 155 fiatal kutató nyerte el, akik kiemelkedő kutatás-fejlesztési teljesítményükkel érdemelték ki a támogatást. Az ösztöndíj célja a fiatal kutatók pályájának támogatása és az MTA doktora cím elnyerésére való felkészítés.
„Nincs olyan vizsgált terület – a légkörtől a vizekig, a talajtól az élővilágig, beleértve az emberi egészséget is –, ahol ne lennének kimutathatók a klimatikus változások, amelyek egyértelműen negatív irányúak.” Az MTA szakmai álláspontját a Klímatörvényről egy ad hoc elnöki bizottság fogalmazta meg, az Alkotmánybíróság megkeresésének eleget téve.
A kutatási hálózat a magyar KFI-rendszer egyedülálló értéke, amely eredeti diszciplináris összetételében képes a legjobb teljesítményt nyújtani. Ezért érvel az Akadémia kezdettől fogva a hálózat egyben tartása mellett, és tartja fenn készségét a kutatási hálózat befogadására.
A Magyar Tudományos Akadémia és a Fiatal Kutatók Akadémiája több mint 40 ezer kutatónak küldött kérdőívet a magyarországi kutatók helyzetének felmérésére. A kutatás célja a munkahelyi körülmények, elégedettség és problémák feltárása, különös tekintettel a fiatal kutatók nehézségeire és javaslataira.
A Magyar Tudományos Akadémia 1827-es alapítása óta kiemelt feladata a magyar nyelv ápolása és tudományos művelése. Az Akadémia tagjai megalkották a modern magyar nyelv normáit, készítették a helyesírási szabályzatokat és jelentős szótári műveket. 2022-ben új nemzeti kutatási programokat indítottak a nyelv további fejlesztése érdekében.
2025. május 29-én 81 kutató vehette át az MTA doktora címet a Magyar Tudományos Akadémia székházában. Freund Tamás, az Akadémia elnöke hangsúlyozta a cím jelentőségét és a tudományos minősítés szigorú, politikamentes folyamatát. Az új doktorok az élettudományok, természettudományok és bölcsészet területén dolgoznak.
Az elmúlt hetekben megszaporodtak a Magyar Tudományos Akadémia és tagjai elleni személyes támadások a sajtóban. Freund Tamás és Oberfrank Ferenc írása tárgyilagosan reagál, kiemelve az Akadémia tényeken alapuló működését.
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem idén először intézményként, a 200 éves Magyar Tudományos Akadémiának ítélte oda a Teller Ede-emlékérmet.
Cholnoky Jenő, a világhírű földrajztudós elveszettnek hitt hagyatéka 2001-ben került elő a Babeș–Bolyai Tudományegyetem raktárából. Több ezer fénykép és térkép dokumentálja a századelő Magyarországát, különösen Erdélyt, és most digitalizálják ezeket a kincseket, amelyek a magyar földrajztudomány fontos részét képezik.
A Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Nemzeti Színház közösen indítja a „Tudomány éve a Színházban” programsorozatot, amely a tudomány és művészet összetartozását mutatja be. A kezdeményezés célja, hogy a nemzeti kultúra fejlődését szolgálva hidat képezzen a tudomány és a művészet között, különféle színházi előadásokon keresztül.
Május 6. és október 26. között látogatható a Varázshatalom – Tudás. Közösség. Akadémia című időszaki kiállítás az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeumban. A tárlat nemcsak a tudományos közösséget szólítja meg, hanem valamennyi érdeklődőt, akit foglalkoztat, miként formálja a tudás és a tudomány mindennapi életünket.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén. Az Akadémiai Aranyérem a Magyar Tudományos Akadémia legrangosabb tudományos díja, amellyel a díjazott teljes tudományos munkásságát ismerik el.
Freund Tamás, az MTA elnöke ünnepi beszédében először az alapításról emlékezett meg: arról, hogy Széchenyi és társai közüggyé tették a magyar nyelv, kultúra, tudomány és technológia fejlesztését. Ez a magyar társadalom lelkes helyeslésével párosult, ezért jöhettek létre akkor olyan szimbolikus erejű nemzeti intézmények, mint amilyen az Akadémia is.
Miként járul hozzá a néptánc azoknak az agyi mechanizmusoknak a megértéséhez, amelyek növelik az agy ellenálló képességét az öregedéssel szemben? Ez is kiderül abból az interjúból, amelyet Vidnyánszky Zoltán neurobiológussal, az MTA doktorával, a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont, Agyi Képalkotó Központjának vezetőjével készített az mta.hu.
Átfogó képet adni nemcsak az Akadémia elmúlt két évszázadáról, hanem a tudománytörténet fontos mozzanatairól is a kora újkortól napjainkig – ez a célja annak a sorozatnak, amelyet április 24-én indított útjára a Magyar Tudományos Akadémia bicentenáriumi ünnepségsorozatának központi honlapja, az mta200.hu.
Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, reagál Schmidt Mária blogbejegyzésére, amely súlyos tévedéseket és félrevezetéseket tartalmaz az Akadémiával kapcsolatban. Az elnök hangsúlyozza az Akadémia tudományos autonómiáját, valamint a tudományos minőség és etika védelmét.