Az MTA Elnöksége egyhangúlag elutasítja a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat egységének megbontását, amely a kutatóhálózat szétzilálódásához és a magyar kutatási rendszer megrendüléséhez vezethet. Az Elnökség kész a négy érintett kutatóközpont átvételére, és a működés költségeinek biztosítására az egységes feltételek mellett.
Sajtóközlemények: Magyar Tudományos Akadémia
Az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat 2025-ben 155 fiatal kutató nyerte el, akik kiemelkedő kutatás-fejlesztési teljesítményükkel érdemelték ki a támogatást. Az ösztöndíj célja a fiatal kutatók pályájának támogatása és az MTA doktora cím elnyerésére való felkészítés.
„Nincs olyan vizsgált terület – a légkörtől a vizekig, a talajtól az élővilágig, beleértve az emberi egészséget is –, ahol ne lennének kimutathatók a klimatikus változások, amelyek egyértelműen negatív irányúak.” Az MTA szakmai álláspontját a Klímatörvényről egy ad hoc elnöki bizottság fogalmazta meg, az Alkotmánybíróság megkeresésének eleget téve.
A kutatási hálózat a magyar KFI-rendszer egyedülálló értéke, amely eredeti diszciplináris összetételében képes a legjobb teljesítményt nyújtani. Ezért érvel az Akadémia kezdettől fogva a hálózat egyben tartása mellett, és tartja fenn készségét a kutatási hálózat befogadására.
A Magyar Tudományos Akadémia és a Fiatal Kutatók Akadémiája több mint 40 ezer kutatónak küldött kérdőívet a magyarországi kutatók helyzetének felmérésére. A kutatás célja a munkahelyi körülmények, elégedettség és problémák feltárása, különös tekintettel a fiatal kutatók nehézségeire és javaslataira.
A Magyar Tudományos Akadémia 1827-es alapítása óta kiemelt feladata a magyar nyelv ápolása és tudományos művelése. Az Akadémia tagjai megalkották a modern magyar nyelv normáit, készítették a helyesírási szabályzatokat és jelentős szótári műveket. 2022-ben új nemzeti kutatási programokat indítottak a nyelv további fejlesztése érdekében.
2025. május 29-én 81 kutató vehette át az MTA doktora címet a Magyar Tudományos Akadémia székházában. Freund Tamás, az Akadémia elnöke hangsúlyozta a cím jelentőségét és a tudományos minősítés szigorú, politikamentes folyamatát. Az új doktorok az élettudományok, természettudományok és bölcsészet területén dolgoznak.
Az elmúlt hetekben megszaporodtak a Magyar Tudományos Akadémia és tagjai elleni személyes támadások a sajtóban. Freund Tamás és Oberfrank Ferenc írása tárgyilagosan reagál, kiemelve az Akadémia tényeken alapuló működését.
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem idén először intézményként, a 200 éves Magyar Tudományos Akadémiának ítélte oda a Teller Ede-emlékérmet.
Cholnoky Jenő, a világhírű földrajztudós elveszettnek hitt hagyatéka 2001-ben került elő a Babeș–Bolyai Tudományegyetem raktárából. Több ezer fénykép és térkép dokumentálja a századelő Magyarországát, különösen Erdélyt, és most digitalizálják ezeket a kincseket, amelyek a magyar földrajztudomány fontos részét képezik.
A Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Nemzeti Színház közösen indítja a „Tudomány éve a Színházban” programsorozatot, amely a tudomány és művészet összetartozását mutatja be. A kezdeményezés célja, hogy a nemzeti kultúra fejlődését szolgálva hidat képezzen a tudomány és a művészet között, különféle színházi előadásokon keresztül.
Május 6. és október 26. között látogatható a Varázshatalom – Tudás. Közösség. Akadémia című időszaki kiállítás az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeumban. A tárlat nemcsak a tudományos közösséget szólítja meg, hanem valamennyi érdeklődőt, akit foglalkoztat, miként formálja a tudás és a tudomány mindennapi életünket.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén. Az Akadémiai Aranyérem a Magyar Tudományos Akadémia legrangosabb tudományos díja, amellyel a díjazott teljes tudományos munkásságát ismerik el.
Freund Tamás, az MTA elnöke ünnepi beszédében először az alapításról emlékezett meg: arról, hogy Széchenyi és társai közüggyé tették a magyar nyelv, kultúra, tudomány és technológia fejlesztését. Ez a magyar társadalom lelkes helyeslésével párosult, ezért jöhettek létre akkor olyan szimbolikus erejű nemzeti intézmények, mint amilyen az Akadémia is.
Miként járul hozzá a néptánc azoknak az agyi mechanizmusoknak a megértéséhez, amelyek növelik az agy ellenálló képességét az öregedéssel szemben? Ez is kiderül abból az interjúból, amelyet Vidnyánszky Zoltán neurobiológussal, az MTA doktorával, a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont, Agyi Képalkotó Központjának vezetőjével készített az mta.hu.
Átfogó képet adni nemcsak az Akadémia elmúlt két évszázadáról, hanem a tudománytörténet fontos mozzanatairól is a kora újkortól napjainkig – ez a célja annak a sorozatnak, amelyet április 24-én indított útjára a Magyar Tudományos Akadémia bicentenáriumi ünnepségsorozatának központi honlapja, az mta200.hu.
Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, reagál Schmidt Mária blogbejegyzésére, amely súlyos tévedéseket és félrevezetéseket tartalmaz az Akadémiával kapcsolatban. Az elnök hangsúlyozza az Akadémia tudományos autonómiáját, valamint a tudományos minőség és etika védelmét.
Európa sebezhetőségének legfőbb oka az orosz vagy az amerikai fosszilis tüzelőanyagoktól való importfüggőség, ami geopolitikai zsaroláshoz és gazdasági kiszolgáltatottsághoz vezet. Ez az egyik fő megállapítása az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete április 8-án nyilvánosságra hozott, a biztonságosan fenntartható energiaellátásról szóló jelentésének.
A kisfilmből nem csupán az derül ki, hogy milyen feladatai vannak napjainkban a társadalomkutatóknak, hanem az is, hogy milyen sok területen tudnak segíteni kutatási eredményeikkel a döntéshozóknak.
Karikó Katalin, May-Britt Moser, Edward Moser, Aaron Ciechanover Nobel-díjas kutatók és az Abel-díjas Lovász László, az MTA volt elnöke is részt vesz az Amerikai Magyar Akadémikusok Társasága rendezvényén az idén 200 éves Magyar Tudományos Akadémia megújult székházában.
Széchenyi István örökké aktuális, személyiségének ereje másfél évszázaddal halála után is vonzza az embereket. Vajon miért érezzük ennyire közel magunkhoz? Többek között erre keresi a választ Csorba László Széchenyi István című könyvének legújabb kiadása és a Czinege Szilvia szerkesztésében megjelent „…a Tudós Társaság dolgában”: Válogatás Széchenyi István gróf levelezéséből című levelezéskötet.