Mi a „szabad zene”? Hogyan és miből született meg? Milyen gazdag zeneelméleti-zenefilozófiai diskurzus bontakozik ki körülötte? A Tudományünnep+ idei első programján Bali János zeneszerző, furulyaművész kalauzolta el az érdeklődőket a (budapesti) szabadzene-szcéna érzékeny ökoszisztémájának világába.
Az előadó, Bali János többek között zeneszerző, furulyaművész, matematikus, hangszerkészítő, az est házigazdája, Dinyés Dániel szerint valóságos reneszánsz ember. És hogy az előadása miben hasonlított egy finnországi védett mocsár látogatásához? És miért fontos számára, hogy a közönsége inkább rácsodálkozzon a metró zajára, az emberi beszéd dallamára és ritmusára, és ne azon morfondírozzon, hogy milyen jó előadást hallott a szabad zenéről? Miért érdemes csukott szemmel hallgatni az előadását? A válaszok megadásával Bali János egy meglepően kiterjedt, különösen érzékeny ökoszisztémába, a szabad zene világába kalauzolja a Tudományünnep+ előadása során a nézőit.
Milyen strukturális feszültség létezik a szabad zenei szcéna résztvevőinek magánélete és zenei munkássága között? Miért esszenciális ebben a közegben a tevőleges részvétel? Melyek azok a helyszínek, ahol a legkönnyebben megtalálhatjuk ezeket az eseményeket? Hogyan lett tudományos munka egy olyan közeg megismeréséből, ahol minden alakulóban van? Mi köze mindennek a pénzhez? Ezek a kérdések is felmerülnek az előadás során, melyben Bali János két szereplő, Rubik Ernő Zoltán és ifj. Kurtág György a szabad zenei szcénában betöltött szerepébe enged betekintést, miközben megtudhatjuk azt is, hogy a szabad zene hogyan és miből született meg, mik a határterületei, milyen gazdag zeneelméleti-zenefilozófiai diskurzus bontakozik ki körötte, továbbá hogyan érkezett meg Budapestre, és miként van most itt jelen. Színhelyek, műfajok és szereplők meglepően nagy és gazdag, titokzatos világa mutatkozik meg, mely virul, és éltet másokat is, de csak értő szemmel, óvatosan szabad közelíteni hozzá.
A teljes előadás ide kattintva elérhető.