A továbbra is magas geopolitikai és makrogazdasági bizonytalanság okán az európai országok gyakorlatával és a nemzetközi intézmények ajánlásaival összhangban a Pénzügyi Stabilitási Tanács az anticiklikus tőkepuffer szintjének emeléséről döntött. A kimagasló banki jövedelmezőség és a bankok erős tőkehelyzete lehetőséget teremt a tőkepuffer hitelezési túlfűtöttséggel nem jellemezhető időszakban történő, úgynevezett pozitív neutrális jellegű előírására. Az anticiklikus tőkepufferráta mértéke 2025. július 1-jétől 1 százalékra emelkedik.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) változatlanul fenntartja a hazai kitettségek esetében alkalmazandó anticiklikus tőkepufferráta (Countercyclical Capital Buffer, CCyB) 2024. július 1-jétől hatályos 0,5 százalékos mértékét, 2025. július 1-jétől pedig 1 százalékos rátát ír elő.
Az MNB a 2022. júniusi rátafelülvizsgálat során döntött a hazai kitettségek vonatkozásában alkalmazandó anticiklikus tőkepufferráta 0,5 százalékos szinten történő aktiválásáról. Ezt a ciklikus rendszerkockázatok és a lakáspiaci túlértékeltséghez kapcsolódó kockázatok enyhülésére tekintettel a 2023. júniusi rátafelülvizsgálata során egy évvel későbbre, 2024. július 1-jére halasztotta.
Az elmúlt években egyre több európai ország tér át az anticiklikus tőkepuffer ún. pozitív neutrális elemmel bővített alkalmazására (Positive Neutral Rate of CCyB, PNR CCyB). Ebben a keretrendszerben a hitelezés túlfűtöttségére utaló bizonyítékok nélküli időszakokban is pozitív rátát határoznak meg a hatóságok, ha a banki tőkehelyzet és jövedelmezőség ezt lehetővé teszi. Ezen pufferelőírás így az előre nem jelezhető rendszerszintű sokkhatások makroprudenciális ellensúlyozását segíti. Aktuálisan az EGT országok közül 11 alkalmaz pozitív neutrális vagy tartalmában ahhoz hasonló ún. korai felépítési (early-build-up) anticiklikus tőkepuffer keretrendszert 0,5 és 2,5 százalék közötti, de leggyakrabban 1 százalékos ráták mellett.
Az elmúlt évben a hitelezési aktivitás visszaesése következtében a hazai ciklikus rendszerkockázatok alacsonyak maradtak. Továbbra is magas azonban a geopolitikai és makrogazdasági bizonytalanság szintje, ami az erős bankrendszeri tőkehelyzet fenntartásának és a pufferképzés fontosságára hívja fel a figyelmet. Emellett – az MNB korábbi ezirányú lépéseit erősítendő – biztosítani szükséges, hogy a jelenlegi rekordmértékű banki jövedelmezőség megfelelő mértékben szolgálja a tőkeakkumulációt. Mindezekre tekintettel a nemzetközi intézmények tőkepuffer-felépítésre vonatkozó ajánlásaira is figyelemmel az MNB a terjedő európai gyakorlathoz csatlakozva a pozitív neutrális keretrendszer hazai alkalmazásáról, valamint ennek megfelelően az anticiklikus tőkepufferre vonatkozó stratégia és módszertan megújításáról döntött.
Az MNB a módosított keretrendszer alapján a túlzott ciklikus kockázattal még nem jellemezhető, semleges kockázati környezetben 1 százalékos pozitív neutrális rátát határozott meg, ami 2025. július 1-jén lép életbe, és a jövőben válsághelyzeten kívüli időszakokban minimum elvárásként működik majd. Az MNB 1 százalék feletti követelményt a ciklikus rendszerkockázatok alakulásától függően állapíthat meg a negyedéves rátadöntések során úgy, hogy a ciklikus rendszerkockázatokra reflektáló ráta és az 1 százalékos pozitív neutrális ráta közül a magasabb válik alkalmazandóvá. Egy esetleges stresszhelyzetben a teljes előírt tőkepuffer vonatkozásában dönt az MNB a feloldás szükségességéről. Az új keretrendszer bevezetésével tehát a bankszektor a válsághelyzetek kivételével a pénzügyi ciklus helyzetétől függetlenül legalább a hazai kitettségértékek 1 százalékát elérő, válsághelyzetben feloldható tőkepufferrel rendelkezhet.
A jelenlegi erős banki tőkehelyzet mellett a magasabb tőkepuffer előírása nem rontja az intézmények hitelezési képességét. A tőkepuffer 1 százalékos szinten való előírása mellett várakozásaink szerint továbbra is mintegy 1900 milliárd forint szabad tőke állhat a bankok rendelkezésre szektorszinten, amelynek teljes felhasználása akár 24 ezer milliárd forint hitelállomány kihelyezését teheti lehetővé. Ez alapján a jelenlegi helyzetben negatív hitelezési hatások nélkül erősíthető a banki sokkellenálló képesség a tőkepuffer-követelmény növelésén keresztül.
Az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsa az alkalmazandó CCyB-ráta mértékét negyedévente állapítja meg a pozitív neutrális CCyB rátára, a hitelezési túlfűtöttségből eredő ciklikus rendszerkockázatok alakulására és minden egyéb releváns tényezőre tekintettel.
Tudnivalók az anticiklikus tőkepufferről, valamint annak működéséhez kapcsolódó egyéb információk
Forrás: Magyar Nemzeti Bank
