- A tagállamoknak egyre több leromlott ökológiai állapotú élőhelyet kell helyreállítaniuk: 2030-ra legalább 30, 2040-re legalább 60, 2050-re pedig legalább 90 százalékukat
- A mezőgazdasági termelés alá vont területek esetében rendkívüli helyzetekben ideiglenesen felfüggeszthető a követelmények teljesítése
- Az európai élőhelyek több mint 80 százaléka nincs megfelelő ökológiai állapotban
Az új uniós jogszabály az EU leromlott állapotú szárazföldi és tengeri élőhelyeinek fokozatos helyreállítását irányozza elő 2050-ig.
A tagállamokkal létrejött megállapodás után most elfogadott rendeletjavaslat hármas célt szolgál: a természet helyreállításán túl elősegíti a klímaváltozással és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos uniós kötelezettségek teljesítését, valamint az élelmezésbiztonság javítását.
Az uniós szintű célértékek eléréséhez az kell, hogy a tagállamok 2030-ra visszaállítsák a jó ökológiai állapotot a rendelet hatálya alá tartozó élőhelyek (köztük az erdők, gyepterületek, vizes élőhelyek, folyók, tavak és korallágyak) legalább 30 százalékán, 2040-re legalább 60 százalékán, 2050-re pedig legalább 90 százalékán. A Parlament álláspontjával összhangban 2030-ig elsőbbséget élveznek majd a Natura 2000 területek. A tagállamoknak arról is gondoskodniuk kell, hogy a már regenerálódott területeken megakadályozzák a jelentős állapotromlást. Ezenfelül nemzeti helyreállítási terveket kell elfogadniuk, amelyekben részletezik, hogy hogyan fogják teljesíteni a kitűzött célokat.
Mezőgazdasági ökoszisztémák
A mezőgazdasági termelésbe bevont élőhelyek fajgazdagságának helyreállítása érdekében a tagállamoknak javítaniuk kell a következő három mutató közül kettőn: a gyepterület lepkepopuláció-indexén, a nagy biodiverzitású tájképi elemekkel rendelkező mezőgazdasági földterületek arányán, valamint a szántóföldek ásványi talajaiban található szervesszén-készleten. Mivel a madarak jól jelzik egy adott terület biológiai sokféleségének általános állapotát, a mezőgazdasági területek madárpopulációira vonatkozó mutató javítására is intézkedéseket kell hozniuk.
A mezőgazdaságban többek között azzal lehet költséghatékony módon csökkenteni a kibocsátást, ha a lecsapolt tőzeglápokat újból elárasztjuk. Az egyik törekvés ennek megfelelően az, hogy a tagállamok 2030-ra állítsák helyre a mezőgazdasági hasznosítású lecsapolt tőzeglápok legalább 30 százalékát (legalább egynegyedét elárasztással), 2040-ig 40 százalékát, 2050-ig pedig 50 százalékát (legalább egyharmadát elárasztással). Az elárasztási kötelezettség nem vonatkozik a mezőgazdasági termelőkre és a földtulajdonos magánszemélyekre, teljesítése önkéntes alapú marad.
A Parlament javaslatára bekerült a rendeletbe egy „vészfékmechanizmus” is arra az esetre, ha valamilyen rendkívüli körülmény miatt az EU élelmezésbiztonságát veszélyeztetné a mezőgazdasági ökoszisztémákra előírt célértékek teljesítése, mert nem lenne elég földterület az uniós fogyasztás kielégítéséhez szükséges élelmiszer-termeléshez.
Egyéb ökoszisztémák
A jogalkotók az erdei ökoszisztémák számos mutatójának javítását is elvárják, és a rendeletjavaslatban további hárommilliárd fa ültetését írják elő. A tagállamoknak legalább 25 000 km-es folyószakaszon biztosítaniuk kell a víz szabad áramlását, felszámolva a mesterséges akadályokat. Arról is gondoskodniuk kell, hogy a városi zöldterület és a városi lombkorona-fedettség nettó mértékben ne csökkenjen a területükön.
A jelentéstevő szerint
„Fontos nap a mai Európa számára, mivel a természet védelme és megőrzése után immár annak helyreállítása van napirenden. Az új jogszabály számos nemzetközi környezetvédelmi kötelezettségvállalásunk teljesítésében segítségünkre lesz. A leromlott állapotú ökoszisztémák helyreállítása mellett pedig – az agrárágazatra is tekintettel – nagy mozgásteret fog biztosítani a tagállamoknak. Köszönetet szeretnék mondani egyrészt a tudósoknak, akik tudományos alapot adnak döntéseinkhez és a klímaváltozást tagadók leszereléséhez, másrészt a fiataloknak, akik emlékeztetnek minket arra, hogy nincs másik, B bolygó vagy B terv,” mondta César Luena (S&D, Spanyolország) jelentéstevő a szavazás után.
A következő lépések
A tagállamokkal létrejött előzetes megállapodás után a javaslatot 329 szavazattal, 275 ellenében és 24 tartózkodás mellett fogadták el kedden a képviselők.
Most a Tanácsnak hivatalosan is jóvá kell hagynia, hogy megjelenhessen az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és a kihirdetését követő 20 nappal hatályba lépjen.
Háttér
Az európai kontinens élőhelyeinek több mint 80 százaléka nincs megfelelő ökológiai állapotban. A Bizottság 2022. június 22-én terjesztette elő a természet helyreállításáról szóló rendeletjavaslatot abból a célból, hogy segítsen tartósan regenerálni a károsodott természetes élőhelyeket az EU szárazföldi és tengeri területein. Ezzel egyúttal ahhoz is hozzájárul, hogy az Európai Unió teljesíteni tudja az éghajlatváltozással és a biológiai sokféleséggel kapcsolatban kitűzött céljait, valamint eleget tudjon tenni nemzetközi kötelezettségeinek, különös tekintettel az ENSZ kunming-montreali globális biodiverzitás-megőrzési keretstratégiájában foglaltakra. A szabályozásnak jelentős gazdasági hozadékai is lennének: az Európai Bizottság a költségek nyolcszoros megtérülésére számít.
A szabályozás azokra a felvetésekre is reagál, amelyeket Európa polgárai fogalmaztak meg a biológiai sokféleség, a táj és az óceánok védelmére és helyreállítására vonatkozóan az Európa jövőjéről szóló konferencia következtetéseiben, nevezetesen a 2. javaslat 1., 3., 4. és 5. pontjában.
Forrás: Európai Parlament Magyarországi Kapcsolattartó Irodája
