Az EP elfogadta prioritásait az EU első korrupcióellenes stratégiájához

• Szigorúbb szabályok az összeférhetetlenség, a politikai finanszírozás és a forgóajtó-jelenség kezelésére
• Jobb határokon átívelő együttműködés, végrehajtás és vagyonvisszaszerzés
• A független szervek, újságírók, bírák és visszaélést bejelentő személyek védelme
• Közös nyomon követés és szigorúbb jogállamisági feltételrendszer

Az EP elfogadta a Bizottság készülő korrupcióellenes stratégiájával kapcsolatos prioritásait. A cél a megelőzés, a szabályok érvényesítésének megerősítése, és az integritás előmozdítása.

A csütörtökön kézfeltartással elfogadott állásfoglalásban a Parlament kijelenti, hogy a korrupcióellenes stratégiának foglalkoznia kell a szervezett bűnözéshez és az új technológiákhoz kapcsolódó, folyamatosan változó korrupciós kockázatokkal, miután a korrupcióellenes irányelv 2026. májusában hatályba lépett.

A korrupció aláássa a polgárok bizalmát, komoly fenyegetést jelent a demokráciára nézve, gyengíti a jogállamiságot, torzítja a gazdasági tevékenységet, és lehetőséget teremt a szervezett bűnözésnek és az ellenséges szereplők számára. Az EP-képviselők arra figyelmeztetnek, hogy a büntetlenség látszata ugyanolyan káros hatással lehet a demokratikus legitimitásra, mint maga a korrupció.

Megelőzés és integritás

A Parlament a korrupciós kockázatok tényeken alapuló feltérképezését, és képzések szervezését sürgeti. Emellett a közbeszerzésre, a vissza nem térítendő támogatásokra és az átláthatóságra vonatkozó szabályok szigorítására szólít fel. A képviselők az összeférhetetlenségre, az ajándékokra, a szponzorált utazásokra, a vagyonnyilatkozatokra és a forgóajtó-jelenségre vonatkozó harmonizáltabb normákat, illetve egyértelműbb lobbiszabályokat is kérnek. Közös szabályokat szorgalmaznak a politikai finanszírozásra, a politikai alapítványok és közvetítők átláthatóságára, valamint a politikai pártok finanszírozásának ellenőrzésére és közzétételére vonatkozóan. Az uniós intézményeket szigorú korrupcióellenes szabványoknak kell alávetni, amelyeket más uniós intézmények által végzett rendszeres felülvizsgálat és a vonatkozó uniós szabályok esetleges módosítása támogatna.

Végrehajtás és határokon átnyúló fellépés

A képviselők szorosabb együttműködést és adatmegosztást szorgalmaznak a nemzeti hatóságok és az uniós szervek, köztük az Europol, az Eurojust, az Európai Ügyészség (EPPO) és az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) között. A korrupcióellenes szerveknek függetlennek kell lenniük és megfelelő forrásokkal kell rendelkezniük, míg az Európai Ügyészségnek több forrást kell kapnia a határokon átnyúló súlyos korrupcióra – és azoknak a tagállamoknak, amelyek még nem csatlakoztak a szervezethez, ezt meg kell tenniük.

A Parlament összekapcsolja a korrupciót a szervezett bűnözéssel, a pénzmosással és a vagyoni eszközök elrejtésével, és határozottabb fellépésre szólít fel a bűncselekményekből származó jövedelmek felkutatása, befagyasztása, elkobzása és visszaszerzése érdekében. Kiemeli továbbá a kriptovalutákhoz, az átláthatatlan tulajdonosi struktúrákhoz és a digitális eszközökhöz kapcsolódó kockázatokat, miközben megismétli felhívását a befektetői tartózkodási engedély („aranyvízum”) programok fokozatos megszüntetésére.

Az ellenőrző szervezetek szerepe

A képviselők kérik, hogy a civil társadalmat és a korrupcióellenes megfigyelő szervezetek vonják be a stratégia valamennyi szakaszába, erősítsék meg a visszaélést bejelentő személyek és az oknyomozó újságírók védelmét, illetve a független igazságügyi és korrupcióellenes hatóságokat. A Parlament szorgalmazza, hogy az EU teljes jogú tagja legyen az Európa Tanács Korrupció Elleni Államok Csoportjának (GRECO), hogy az uniós intézmények ugyanolyan ellenőrzésnek legyenek alávetve, mint a nemzeti hatóságok.

Nyomon követés

A képviselők közös mutatókat szeretnének a korrupcióellenes politikák értékeléséhez, és konkrétabb, mérhető ajánlásokat a Bizottság éves jogállamisági jelentéseiben. Emellett szigorúbb jogállamisági feltételrendszert szorgalmaznak a következő hosszú távú uniós költségvetésben, és adott esetben korrupcióellenes célokat az uniós finanszírozású programokban.

Háttér

Becslések szerint az EU további korrupcióellenes intézkedései évente akár 58,5 milliárd eurónyi gazdasági hasznot is hozhatnának. Egy 2025. évi Eurobarométer felmérés szerint az európaiak 69 százaléka véli úgy, hogy a korrupció széles körben elterjedt az országában. Az Europol szerint a bűnözői hálózatok közel 60 százaléka vesz részt valamilyen módon korrupcióban.

REF: 20261002IPR47905