- Kevesebb bürokrácia, több innovatív megoldás, alternatív nyersanyagok kellenek
- Jóval nagyobb arányú újrafeldolgozásra lenne szükség
- Stratégiai partnerségre kellene lépni harmadik országokkal
Kedden a Parlament zöld utat adott annak az új jogszabálynak, amely a stratégiai nyersanyagok ellátásbiztonságát hivatott javítani az EU-ban.
A kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló európai jogszabály célja, hogy az EU önellátóbb és versenyképesebb legyen ezen a téren. Ehhez a jogalkotók szerint az adminisztratív terhek enyhítésére, az innováció általános ösztönzésére, valamint a kis- és középvállalkozások (kkv-k) támogatására lenne szükség. Lendületet kívánnak adni a kutatásnak, az alternatívák kifejlesztésének, valamint a környezetet kevésbé károsító bányászati és kitermelési módszerek meghonosításának.
A jogszabálytervezet gazdasági ösztönzőkkel, valamint stabil és biztonságos üzleti környezet megteremtésével támogatja a bányászati és újrahasznosítási projekteket, valamint leegyszerűsíti és felgyorsítja az engedélyezés folyamatát.
A Tanáccsal folytatott tárgyalások során a képviselők arra törekedtek, hogy nagyobb hangsúlyt kapjon a stratégiai nyersanyagokat helyettesítő anyagok előállítása és elterjesztése. Fontosnak tartják, hogy a hulladékból több stratégiai nyersanyagot nyerjenek ki, ezért az újrafeldolgozást konkrét célértékekhez kötötték a jogszabályban. A képviselők hangsúlyozták továbbá, hogy csökkenteni kell a vállalkozások, különösen a kkv-k ügyintézési terheit.
Stratégiai partnerség harmadik országokkal
Ahhoz, hogy az EU minél több forrásból tudja beszerezni a kritikus fontosságú nyersanyagokat, a képviselők szerint stratégiai partnerségeket kellene kialakítania harmadik országokkal, ami valamennyi fél számára előnyökkel járna. Javaslataik alapján olyan hosszú távú partnerségek számára készítették elő a terepet, amelyeknek része a tudás- és technológiatranszfer, a jobb munka- és jövedelmi feltételeket biztosító új állások betöltését segítő képzés és továbbképzés, valamint a nyersanyagok irányadó ökológiai normák szerinti kitermelése és feldolgozása a partnerországokban.
A jelentéstevő szerint
Nicola Beer (Renew Europe, Németország) jelentéstevő elmondta: „A jogszabály Európa biztonságos és fenntartható nyersanyagellátásának iparpolitikai terve. Célzott gazdasági ösztönzők segítségével biztonságossá szeretnénk tenni a magánbefektetők számára a projekttervezést, egyedüli kapcsolattartó pontokat biztosítanánk a vállalkozások számára, valamint gyors és egyszerű engedélyezési eljárásokkal és egyértelmű határidőkkel segítenénk a nemzeti hatóságok munkáját. Ez lendületet ad a nyersanyagok kitermelésének, feldolgozásának és Európán belüli újrahasznosításának.”
A következő lépések
A jogszabályt a képviselők 549 szavazattal, 43 ellenében és 24 tartózkodás mellett fogadták el. Most a Tanács hivatalos jóváhagyására van szükség ahhoz, hogy a rendelet megjelenhessen a Hivatalos Lapban, és hatályba lépjen.
Háttér
Elektromos autók, napelemek és okostelefonok – mindegyikhez szükség van kritikus fontosságú nyersanyagokra, amelyek kulcsszerepet játszanak az EU zöld és digitális átállásában is. Rendelkezésre állásuk alapvető az Unió gazdasági ellenálló képessége, technológiai vezető szerepe és stratégiai autonómiája szempontjából. A geopolitikai helyzet korántsem kedvez az ellátásnak: az orosz–ukrán háború és az egyre agresszívabb kínai kereskedelem- és iparpolitika akadályt jelentenek a kobalt, a lítium és más nyersanyagok beszerzésében. A megújuló energiákra való globális átállással, valamint a gazdaság és a társadalom digitalizációjával az elkövetkező évtizedekben az ilyen stratégiai nyersanyagok iránti kereslet gyors növekedése várható.
A jogszabály az Európa jövőjéről szóló konferencia több javaslatát tükrözi, különösen az 5. javaslatot (Fenntartható fogyasztás, csomagolás és termelés) és a 17. javaslatot (Az EU külföldi szereplőktől való függőségének csökkentése a gazdaságilag stratégiai ágazatokban). Ezek a kezdeményezések a fenntarthatóságra, a gazdasági autonómiára és a stratégiai ágazatok rugalmasságára fókuszálnak, amelyek a konferencia kulcsfontosságú témái.
REF: 20231208IPR15763
Forrás: Európai Parlament Magyarországi Kapcsolattartó Irodája