Erősebbé, szilárdabbá tette a hazai pénzügyi rendszert, hogy egy évtizede a pénzügyi felügyelet az MNB részévé vált. A közelmúlt nemzetközi bankválságai és – a digitalizáció segítette – gyors betétkivonásai jelzik: minden korábbinál fontosabb, hogy a makro- és mikrofelügyelés, betétvédelem és szanálás egymással összhangban működjön.
„Stabilitás és bizalom” címet viseli a magyar pénzügyi felügyelés elmúlt egy évszázadát – ezen belül kiemelten az elmúlt 10 évet – összegző, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által kiadott új szakkönyv. A kötet fejezeteit a felügyeleti struktúra hazai fejlődése, az egyes pénzügyi szektorok (biztosítási, pénztári, pénz- és tőkepiac) felügyeletének kialakulása, speciális szabályai és módszerei, illetve a szektorokon átnyúló területei (pénzmosás elleni küzdelem, informatikai felügyelés, zöld pénzügyek) alkotják.
A multifunkcionális – tananyagként, gazdaságtörténeti összefoglalóként, módszertani ismertetőként, sőt izgalmas olvasmányként is használható – felügyeleti könyv elsősorban a mikroprudenciális felügyeleti és a fogyasztóvédelmi tevékenységekre koncentrál. Kitér emellett azoknak az egyéb felügyeleti ágakkal, így különösen a szanálással és a makroprudenciális felügyeléssel való kapcsolatára is.
Az elmúlt évek bizonyították: helyes lépés volt a felügyelet integrálása a jegybankba, mert ez erősebbé és szilárdabbá tette a hazai pénzügyi rendszert – húzta alá Matolcsy György, az MNB elnöke a bemutatón. Az USA-ban és Svájcban a közelmúltban bekövetkezett bankválságok rámutattak: a bizalom megingása esetén elindulhat a – digitalizáció felgyorsította – betétkiáramlás. Egy ilyen új helyzetben kiemelten fontos a mikro- és makroprudenciális felügyelés összhangja, az, hogy a jegybank hatékonyan lássa el a végső hitelezői szerepkörét, a betétvédelmi rendszer nyújtson kellő biztonságot a banki ügyfeleknek, a szanálási hatóság pedig bizonyítsa, hogy képes a megfelelő időben kezelni egy bank válsághelyzetét. A felügyeleti könyv segít abban, hogy láthatóvá váljék: e védőhálók jól működnek Magyarországon – nyomatékosította a jegybank elnöke. Az MNB és a pénzügyi szolgáltatók hatékony együttműködése a járvány és a háborúk idején is bizonyította: a hazai pénzügyi rendszer stresszhelyzetben is megbízhatóan működik. A 2008. évi globális pénzügyi válság tapasztalatait felhasználva sikerült a nemzetközi és a hazai intézményrendszert úgy megerősíteni, hogy az még ilyen komoly sokkok esetében is megőrizze a biztonságos működését. Az új felügyeleti könyv címét adó stabilitás és a bizalom így folyamatosan fennmaradt a hazai pénzügyi rendszerben.
Az MNB – 2025-ig szóló, megújított felügyeleti stratégiájával összhangban – az integrált felügyelés előnyeit kihasználva dolgozik ma, kihasználva a szervezeten belüli szektorközi munkacsoportok és projektek adta lehetőségeket, a több felügyelt szektorra vonatkozó ajánlásokat vagy éppen az integrált felügyeleti adatszolgáltatást – mutatott rá Kandrács Csaba, a jegybank felügyeleti és fogyasztóvédelmi alelnöke.
Bár a hazai pénzügyi felügyelés szabályozási, módszertani keretrendszerét az Európai Unió adja, az MNB felügyelete ezt folyamatosan és tudatosan egészíti ki saját eszközökkel. A fogyasztóvédelem területén a minősített fogyasztóbarát termékek, az Értékpapírszámla Online Lekérdező Alkalmazás vagy a felügyeleti felülvizsgálati folyamat során a felügyelt intézmények többlettőke-követelményének meghatározása ilyen „hungarikumoknak” számítanak. Az MNB emellett uniós és világszinten is a legmodernebb felügyeletek közé tartozik zöld, klímavédelmi kezdeményezéseit tekintve is – jelezte az alelnök.
Forrás: Magyar Nemzeti Bank
