Magyarország fordulóponthoz érkezett a klímapolitikában. A Green Policy Center szakértői szerint a következő kormányzati ciklus döntő lesz: ekkor kell végrehajtani azokat a strukturális változtatásokat, amelyek nélkül a 2030-as kibocsátáscsökkentési célok és a 2050-es klímasemlegesség elérhetetlenné válhatnak. Az elemzés szerint az épületállomány mélyfelújítása, az energiaellátás reformja és a közlekedési rendszer átalakítása egyszerre szolgálhatja a klímavédelmet, a gazdasági modernizációt és Magyarország energiaszuverenitását. A szakértők úgy látják: ha a zöld átállást nem teherként, hanem fejlesztési lehetőségként kezeljük, Magyarország a folyamat egyik nyertese lehet.
„Bár az időnk véges, és a globális kihívások súlyosak, Magyarországnak minden oka megvan az optimizmusra” – írja Sipos Vera, a Green Policy Center klímapolitikai tanácsadója.
A 2030-as uniós és hazai klímacélok szerint Magyarországnak 1990-hez képest nettó 55 százalékkal kell csökkentenie az üvegházhatású gázok kibocsátását. A következő kormányzati ciklus ezért kulcsfontosságú: ebben az időszakban kell végrehajtani azokat a szerkezeti változtatásokat, amelyek megalapozzák a 2050-re kitűzött teljes klímasemlegességet.
Bár az elmúlt években történtek előrelépések, a javuló adatok mögött részben átmeneti hatások állnak. Elismerendő, hogy Magyarország 2023-ban 9 százalékkal csökkentette az üvegházhatású gázok kibocsátását az előző évhez képest, és ezzel idő előtt teljesítette a korábbi, 2030-ra kitűzött 40 százalékos csökkentési célt. A kedvező számokhoz ugyanakkor hozzájárult az energiaválság miatti gazdasági lassulás, a lakossági spórolás és az enyhe tél is, ezért a tartós eredményekhez mélyebb változásokra van szükség.
A lakóépületek mélyfelújítása a legnagyobb kibocsátáscsökkentési lehetőség
A legnagyobb kibocsátáscsökkentési lehetőség a magyar épületállomány korszerűsítésében rejlik. Magyarországon mintegy 4,5 millió lakóingatlan található, amelyek többsége energetikailag elavult. Bár a lakossági épületek kibocsátása 2023-ban 12,5 százalékkal csökkent, ez gyakran nem valódi korszerűsítés eredménye volt, hanem egyszerű takarékoskodásé: sok háztartás kevesebbet fűtött, visszatért a tűzifához, vagy klímaberendezést szerelt fel.
Az igazi áttörést a mélyfelújítások hozhatják, amelyek egyszerre csökkentik az energiafelhasználást és a rezsiköltségeket. Mivel a magyar lakosság közel egyharmada energiaszegénységgel küzd, a szakértők szerint a következő évek klímapolitikájának központi eleme kell legyen a rászorultsági alapú felújítási program. A legszegényebb háztartások akár teljes támogatást is kaphatnának, míg a középosztály számára vissza nem térítendő támogatás és kedvezményes hitel kombinációja tehetné elérhetővé a korszerűsítést.
A nap- és szélenergia együtt teheti stabilabbá az energiarendszert
Az épületkorszerűsítés mellett a zöld átmenet másik pillére az energiarendszer átalakítása. Az elmúlt években a napenergia látványosan terjedt Magyarországon, és a megújuló források aránya a villamosenergia-termelésben már elérte a 19,5 százalékot. Ez azt mutatja, hogy a gazdaság és a lakosság is nyitott az energiatechnológiai váltásra.
A szakértők szerint a jövő energiarendszere a karbonmentes technológiák kiegyensúlyozott kombinációjára épülhet. A napenergia mellett nagyobb szerepet kell kapnia a szélenergiának is, mert a két forrás termelése jól kiegészíti egymást, és így stabilabb ellátást biztosíthat. A fosszilis energiahordozók támogatását ugyanakkor fokozatosan ki kell vezetni, és a forrásokat a tiszta technológiák, valamint az energiahatékonyság fejlesztésére kell fordítani. A földgáz rezsicsökkentése tekintetében a Green Policy Center javaslata, hogy a jelenlegi kétsávos rendszert úgy változtassák meg, hogy az átlagfogyasztás folyamatos csökkenése (időjárás-korrekció mellett) a felső sáv küszöbértékében is évről évre megmutatkozzon.
A közlekedés átalakítása és a természet helyreállítása is szükséges a klímacélokhoz
A mobilitási szokások átalakulása szintén jelentős kibocsátáscsökkentési lehetőséget jelent. Magyarország ebben nemzetközi összehasonlításban a középmezőnyben áll, ugyanakkor a társadalom nyitott a fenntarthatóbb közlekedési formákra. A vasút fejlesztése és a közúti közlekedés dominanciájának csökkentése nemcsak a kibocsátást mérsékelheti, hanem élhetőbb városi környezetet is teremthet.
A technológiai megoldások mellett a természetes szénelnyelők szerepe is felértékelődik. Az erdőtelepítések, valamint a vizes élőhelyek és lápok helyreállítása hozzájárulhat ahhoz, hogy megálljon a természetes elnyelőkapacitás csökkenése, amely 2023-ban 15 százalékot tett ki. Az egészséges erdők és talajok ezért a klímasemlegesség elérésének kulcselemei.
A szükséges változásokhoz stabil jogi keretek is kellenek. Az Alkotmánybíróság döntése alapján 2026 közepéig új klímatörvényt kell alkotni, amely rögzíti az előrelépés kötelezettségét és intézményesíti a szakmai párbeszédet. Egy független tudományos tanácsadó testület és a társadalmi részvétel erősítése segíthet abban, hogy a döntések szélesebb szakmai és társadalmi támogatást kapjanak.
Ezekről a témákról szólt a Green Policy Center által szervezett Jövőálló Magyarország vitasorozat nemrégiben megrendezett első alkalma, melyen Boza-Kiss Benigna (IIASA) moderálása mellett dr. Köböl-Benda Vivien (Energiastratégia Intézet – PPKE), Koczóh Levente András (Green Policy Center) és Vadovics Edina (GreenDependent Intézet) vettek részt. A teljes beszélgetés felvétele itt érhető el:
További információ:
https://masfelfok.hu/2026/03/17/az-uj-kormany-alatt-dol-el-hogy-a-zold-atallas-nyertese-lesz-e-magyarorszag/