A NEKT-Követő 2026-os frissítése a tagállamok 2024-ig elérhető adatai alapján vizsgálja a klímatervek végrehajtását. Magyarország bruttó kibocsátása csökken, de a megújulók terjedése elmarad a tervezettől. Az EU-ban több ágazatban túl lassú a kibocsátáscsökkentés, ezért a közlemény erősebb célokat, beruházásokat és számonkérhetőséget sürget.
Sajtóközlemények: kibocsátáscsökkentés
Az új klímatörvény nem csupán politikai kérdés: alkotmányjogi, emberi jogi és nemzetközi jogi minimumok is meghatározzák a tartalmát. Sulyok Katalin, a Durham University docense tíz követelményt sorol fel, amelyek nélkül az új szabályozás jogilag aggályos maradhat, a kibocsátáscsökkentéstől a karbonköltségvetésen át a végrehajthatóságig.
Magyarország klímapolitikai fordulóponthoz érkezett: a következő kormányzati ciklusban kell végrehajtani a strukturális változtatásokat a 2030-as kibocsátáscsökkentési és 2050-es klímasemlegességi célok eléréséhez. Az épületállomány mélyfelújítása, az energiaellátás reformja és a közlekedési rendszer átalakítása kulcsfontosságú lehet a zöld átállás sikeréhez a Green Policy Center szakértői szerint.
Az utolsó pillanatban, mondhatni a tizenegyedik órában sikerült az uniós környezetvédelmi minisztereknek megegyezniük az Európai Unió új, 2040-ig szóló klímacéljairól és nemzetközi vállalásairól. Így az EU már nem üres kézzel érkezik a brazíliai Belémben kezdődő COP30 klímacsúcsra. A tagállamok 90 százalékos kibocsátáscsökkentést vállaltak 2040-re, ám a döntés jelentős engedmények árán született meg.
Januártól elérhető Budapesten a fenntartható repülőgép-üzemanyag, amely jelentős mértékben csökkentheti a légiközlekedési szektor szén-dioxid kibocsátását, hozzájárulva a repülőtér karbonkibocsátásának csökkentéséhez.

