2025 harmadik negyedévében 3,2 százalékkal bővült az internetes kártyaelfogadóhelyek száma, míg a qvik elfogadóhelyek száma 5,2 százalékkal nőtt. Előző év azonos időszakához képest a forint egyedi átutalások értéke 20,5 százalékkal növekedett, ezen belül a lakossági utalásoké 16,6 százalékkal. A mobilbankon keresztül benyújtott egyedi utalások darabszáma 13,4 százalékkal emelkedett, összértékük pedig 28,8 százalékkal bővült. Egy negyedév alatt több mint 20 százalékkal bővült a qvik kérelemre válaszul indított utalások száma és értéke is.
Ugyanezen időszakban duplázódott a qvik QR-kódos, NFC-s és Linkes fizetések értéke. Egy év alatt a hazai pénzforgalmi szolgáltatók által kibocsátott fizetési kártyákkal lebonyolított vásárlások száma 6,7 százalékkal, értéke pedig 17,5 százalékkal nőtt. Előző év azonos időszakához képest a teljes készpénzfelvételi forgalom darabszámban 5,1 százalékkal, értékben pedig 1,6 százalékkal csökkent. A negyedév során a kártyás visszaélések értéke 16,6 százalékkal csökkent, míg az átutalásos visszaélések száma és értéke is jelentősen alacsonyabb volt az előző negyedéves kiugró adathoz képest. A visszaélések értékét vizsgálva jelentősen emelkedett a pszichológiai manipuláció aránya, 13,2 százalékponttal 39,2 százalékra. Az előző év azonos időszakához képest a hazai szolgáltatók pénzforgalmi bevételei 17 százalékkal emelkedtek, ezen belül a kártyaelfogadási bevételek 8,1 százalékkal lettek magasabbak. 2025 harmadik negyedévében a fizetési rendszerek forgalma tekintetében kettős változás tapasztalható. Az előző negyedévhez képest a VIBER forgalmának értéke csökkent, darabszáma azonban növekedett, a Bankközi Klíring Rendszer forgalma és darabszáma tekintetében is csökkenés ment végbe. A pénzforgalmi likviditás szintje 2025 harmadik negyedévben csökkent, azonban annak szintje továbbra is bőséges.
2025 harmadik negyedéve során a hazai pénzforgalmi szolgáltatók által vezetett fizetési számlák száma továbbra sem változott jelentős mértékben, ezek számának lassú növekedése látható. Ugyanezen időszakban a forint megtakarítási számlák száma 1,9 százalékkal növekedett. A fizetési kártyák számában szintén nem történt nagy mértékű változás, ezek száma az elmúlt 5 negyedévben 10,2-10,4 millió darab körül ingadozott.
Ismét bővült az online fizetési kártya elfogadóhelyek száma, egy negyedév alatt 3,2 százalékkal emelkedett ezen elfogadóhelyek száma, meghaladva így a 65 ezret. Ugyanezen időszakban a qvik elfogadóhelyek száma 5,2 százalékkal nőtt. Ezzel a negyedév végén már 155 ezer fizikai kártyaelfogadóhely, 66 ezer internetes kártyaelfogadóhely és 33 ezer qvik elfogadóhely működött az országban. Szintén bővült a hazai ATM hálózat, a negyedév során 1,1 százalékkal növekedett az országban üzemelő ATM-ek száma.
Előző év azonos időszakához képest a forint egyedi átutalások darabszáma 5,6, értéke pedig 20,5 százalékkal növekedett. Ezen belül a lakosság által indított utalások száma 5,3 értéke pedig 16,6 százalékkal bővült. Ezzel szemben a negyedév során a deviza utalások volumene csak kisebb mértékben változott; egy év alatt ezek darabszáma 3,4 százalékkal nőtt, míg értékük 1,0 százalékkal csökkent. Tovább növekedett a mobilbanki alkalmazások népszerűsége, az ezen keresztül benyújtott egyedi utalások darabszáma 13,4 százalékkal nőtt, összértékük pedig 28,8 százalékkal bővült. Ezzel már az egyedi átutalások 36,6 százaléka történt mobilbanki alkalmazáson keresztül.
2024 harmadik negyedévéhez képest az azonnali átutalási forgalom darabszáma 14,3, értéke pedig 13,5 százalékkal növekedett. A qvik kérelmek használata már egy negyedév alatt is ennél nagyobb mértékben növekedett. Előző negyedévhez képest a qvik kérelemre válaszul indított utalások száma 26,6 százalékkal nőtt, meghaladva az 1,5 milliót, míg ezek összértéke 22,2 százalékkal bővült. A qvik QR-kódos, NFC-s és Linkes fizetési módok forgalmának értéke több mint kétszereződött egy negyedév alatt, így már 17 milliárd forintot tett ki, míg ezen tranzakciók darabszáma 22,2 százalékkal 422 ezer darabra növekedett.
Egy év alatt a hazai pénzforgalmi szolgáltatók által kibocsátott fizetési kártyákkal lebonyolított vásárlások száma 6,7 százalékkal, értéke pedig 17,5 százalékkal nőtt. Így már 549 millió tranzakció történt 5,9 ezer milliárd forint értékben. 2025-től a Pénzforgalmi táblakészletben teljeskörűen megjelennek a feltöltési tranzakciók (például az új banki szereplők, fintech szolgáltatók által vezetett számlák és különböző kereskedők, illetve szolgáltatók ügyfélegyenlegeinek feltöltése), ezek különösen a külföldi online vásárlások értékét jelentősen befolyásolják.
Előző év azonos időszakához képest a teljes készpénzfelvételi forgalom (ideértve a kártyás és pénztári készpénzfelvételeket is) darabszámban 5,1 százalékkal, értékben pedig 1,6 százalékkal csökkent. Ugyanezen időszakban a készpénzbefizetések száma 2,0 százalékkal nőtt, értéke pedig 0,2 százalékkal lett alacsonyabb. Az előző negyedévhez képest a hazai szolgáltatók által kibocsátott kártyákkal elkövetett sikeres visszaélések száma 7,3 százalékkal növekedett, viszont értékük majdnem 300 millió forinttal, 16,6 százalékkal csökkent. Ugyanezen időszakban a nem kártyás (jellemzően átutalási) forgalomban elkövetett sikeres visszaélések száma 41,1 százalékkal, értékük pedig 41,6 százalékkal csökkent az előző negyedéves kiugró adathoz képest. A legnagyobb csökkenés a vállalati szektorban történt, itt a visszaélések darabszáma 78,0 addig értéke 52,1 százalékkal csökkent.
Bár az összes visszaélés (kártyás és átutalásos visszaélések egyben) darabszámának többségét (52,5 százalékát) továbbra is az adathalászathoz kötődő esetek teszik ki, a visszaélések értékét vizsgálva jelentősen emelkedett a pszichológiai manipuláció aránya, 13,2 százalékponttal 39,2 százalékra. Így ez a legnagyobb arányú a visszaélés típusok közül.
Az átutalásos visszaéléseknél bár a negyedév során egyedi tételek miatt kiugró növekedés volt a pénzforgalmi szolgáltató által viselt kár arányában, de még így is a banki ügyfelek viselik a leírt kár legnagyobb részét. Fontos kiemelni, hogy a visszaélések észlelése vagy bejelentése és az ügyek lezárása, ezáltal a kárviselés meghatározása között eltelt idő miatt a leírt kár adatokban megjelenő visszaélések jelentős része korábbi negyedévekben megjelenő visszaélési adatokhoz kapcsolódik.
Az előző év azonos időszakához képest a hazai szolgáltatók pénzforgalmi bevételei 17,0 százalékkal emelkedtek. Legnagyobb mértékében a tranzakciók értékével arányos díjtételek nőttek, ezek így a bevételek 60,2 százalékát tették ki. A növekedés jelentős része a kártya elfogadáshoz, és átutalásokhoz kapcsolódó bevételeknél jelentkezett.
Ugyanezen időszakban a szolgáltatók kártyaelfogadási bevételei 8,1 százalékkal növekedtek. Ezen belül a tranzakciószámmal arányos bevételek emelkedtek a legnagyobb mértékben, 24,0 százalékkal. A jogcímek szerinti megbontásban a legnagyobb mértékben a bankközi jutalék emelkedett, 10,2 százalékkal, míg a POS terminálhoz kapcsolódó díjak 6,2 százalékkal csökkentek.
A VIBER forgalom értéke az előző negyedévhez képest 2,1 százalékkal, az előző év azonos időszakához képest pedig 3,5 százalékkal csökkent. Tételszám tekintetében az előző év harmadik negyedévéhez képest 17,6 százalékos, az előző negyedévhez képest pedig 7,7 százalékos növekedés tapasztalható. A forgalom értékének és tételszámának fenti változásai következtében a VIBER-ben teljesült átlagos tranzakcióértékek az előző negyedévhez képest 92 millió forinttal, egy év alatt pedig 200 millió forinttal csökkentek. A forgalom csökkenése negyedéves bázison főként az értékpapír ügyletek pénzoldali kiegyenlítésének, a BKR napközbeni elszámolás kiegyenlítésének, továbbá az MNB kötvényre vonatkozó elsődleges piaci ügyleteknek köszönhető. A vizsgált időszakban összességében 674 ezer darab tétel teljesült a VIBER-ben, mintegy 630 ezer milliárd forint értékben.
Az előző év azonos időszakához képest a VIBER-tagok átlagos likviditása 0,8 százalékkal, míg az előző negyedévhez képest 5,2 százalékkal csökkent, melynek szintje továbbra is bőséges. A negyedéven belüli csökkenés többek között a 2020 harmadik negyedévében nyújtott 5 éves futamidejű fedezett hitelügyletek lejáratára vezethető vissza, ugyanezen okból kifolyólag a következő negyedévekben is csökkenés várható a VIBER számlaegyenlegben, azonban a csökkenés várhatóan kisebb mértékű lesz. A VIBER-tag hitelintézetek forgalmuk lebonyolításához az előző negyedévhez hasonlóan továbbra sem kényszerültek hitelkeretük jelentős használatára. A maximális hitelkeret kihasználtság (MHKK) értéke rendszerszinten alacsony, 0,73 – 1,09 százalék közötti szinten mozgott 2025 harmadik negyedévében, azaz a rendszertagoknak átlagosan az összes rendelkezésre álló hitelkeretük csak ekkora részét kellett igénybe venniük. Az MHKK értékek az előző év azonos időszakához képest (0,63 – 1,55 százalék) és az előző negyedévhez képest (0,88 – 1,34 százalék) sem változtak érdemben.
Az előző év azonos időszakához mérten a Bankközi Klíring Rendszer forgalmának értéke 8,7 százalékkal, tételszáma 6,1 százalékkal nőtt. 2025 harmadik negyedévében összességében 105 millió darab tranzakció került elszámolásra 63 ezer milliárd forint értékben, melyből az azonnali elszámolásban összesen 52 millió darab tranzakció teljesült, mintegy 10,8 ezer milliárd forint értékben. A rendszertagok megfelelő likviditást biztosítottak az azonnali átutalási tranzakciók zavartalan teljesítéséhez.
Technikai segédlet
Az ügyfélátutalások elemzésére a Pénzforgalmi táblakészlet „Pénzforgalom” alfejezetében megtalálható idősorokat alkalmazzuk. Amennyiben kizárólag a pénzügyi infrastruktúrák működéséről szeretnénk bővebb információkat megtudni, a „Fizetési- és értékpapír elszámolási rendszerek működése” című alfejezetben megtalálható statisztikákat használjuk.
Részletes táblázatok: Pénzforgalmi táblakészlet
Forrás: Magyar Nemzeti Bank, továbbította a Helló Sajtó! Üzleti Sajtószolgálat.
