Változatlanul milliárdos nagyságrendű károkat okoznak a bankkártyás, illetve elektronikus fizetési forgalomhoz kapcsolódó visszaélések Magyarországon, még úgy is, hogy az okozott kár a múlt év utolsó negyedében már kissé csökkent 2023 azonos időszakához képest. A csalók erős aktivitására utalnak a CIB Bank friss felmérésének1 eredményei is: ezek szerint a lakosság csaknem 60 százaléka volt már csalási kísérletek áldozata. Mindezek nyomán a pénzintézet szakértői arra hívják fel a figyelmet, hogy fokozott figyelem szükséges az elektronikus pénzügyi műveleteknél, csalás vagy csalásgyanú esetén pedig haladéktalanul jelenteni kell az esetet.
A múlt év utolsó három hónapjában is jelentős károkat okoztak a bankkártyás, illetve elektronikus fizetési forgalomhoz kapcsolódó visszaélések. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint2 az október eleje és december vége közötti időszakban összesen több mint 8,2 milliárd forintos kárt okoztak a csalók, amelyből közel 2,5 milliárd a bankkártyás, bő 5,7 milliárd forint pedig az elektronikus fizetési forgalomhoz kapcsolódott.
Biztató ugyanakkor, hogy éves összevetésben, ha szerény mértékben – 2,4 százalékkal – is, de csökkent a különböző visszaélésekkel okozott kár értéke: 2023 utolsó negyedévére még hozzávetőleg 8,45 milliárd forintos kárértéket mutatott ki a jegybank. Ugyan a közel 5400 sikeres visszaélés majdnem 44 százalékkal több volt az egy évvel korábbinál, az okozott kár értéke itt 4,5 százalékkal csökkent. A bankkártyás forgalomhoz kapcsolódó csalásoknál viszont minden téren növekedést regisztrált az MNB 2023 utolsó negyedévéhez képest: a sikeres visszaélések száma 6,4, összértékük pedig 2,9 százalékkal nőtt egy év alatt. A CIB Bank esetén mind a bankkártya, mind az átutalásos visszaélések összértéke csökkent a két negyedév tekintetében.
„Az MNB adataiból jól látszik, hogy a károk nagyobb hányadát változatlanul az elektronikus fizetési forgalomhoz kapcsolódó visszaélések okozzák: ezek legnagyobb részénél a csalók az áldozat internet- vagy mobilbankjához szereznek elérést a károsult valamilyen manipulációja útján az ő tevékeny közreműködésével, és utalják vagy utaltatják el a rendelkezésre álló összeget” – hívta fel a figyelmet Bártfai Gábor, a CIB Bank információbiztonsági vezetője.
Az elektronikus pénzforgalomhoz kapcsolódó csalások jelentős hányadát viszont sikerrel akadályozzák meg a pénzügyi szolgáltatók: a múlt év utolsó három hónapjában közel 13 ezer sikertelen csalási kísérletet regisztráltak, négymilliárd forinthoz közelítő értékben.
Azt, hogy a kártyás és elektronikus fizetési forgalomhoz kapcsolódó visszaélések mennyire érintik a magyar lakosságot, alátámasztja a CIB Bank friss reprezentatív felmérése is, amelynek eredményei szerint a hazai lakosság csaknem 60 százaléka érintett volt már internetes és/vagy bankok nevével visszaélő csalásban: ezen belül pedig viszonylag magas, 15 százalékos azoknak az aránya, akiket ténylegesen meg is károsítottak. A megkérdezettek válaszai alapján a leggyakrabban telefonon (44 százalék), sms-ben vagy e-mailben (42-42 százalék) keresik meg a csalók az embereket, de nem ritkák a próbálkozások az online piactereken, sőt hamis weboldallal is csaknem az érintettek negyede találkozott már. A mobilalkalmazáson keresztül zajló kísérletek jóval ritkábbak.
Bártfai Gábor szerint a visszaélésekkel okozott, milliárdos nagyságrendű kár tükrében változatlanul indokolt a fokozott figyelem a felhasználói és szolgáltatói oldalon egyaránt, részben azért is, mert a csalók folyamatosan változtatják, finomítják az elkövetési módszereiket. A felhasználók oldalán – emelte ki a CIB Bank szakértője – az a legfontosabb, hogy különös gonddal vigyázzanak a számláikhoz, kártyáikhoz tartozó egyedi azonosító adataikra és semmilyen körülmények között ne adják azt oda senkinek semmilyen indokra hivatkozva. Nagyon fontos emellett, hogy az elektronikus vásárlási műveletek, átutalások során mindig alaposan ellenőrizzék, hogy milyen felületen, kinek és mekkora összeget utalnak vagy fizetnek. Alapvető szabály, hogy soha ne engedjünk másoknak hozzáférést a banki műveletekhez használt elektronikus eszközökhöz, és ne engedjük távoli elérést lehetővé tévő szoftverek telepítését sem. Továbbá használjuk a tranzakció értesítések szolgáltatást, valamint a tranzakciós limitek beállítását a saját szokásaink szerint. Ammennyiben már megtörtént a baj, haladéktalanul értesítsék a számlavezető bankjukat és a rendőrséget. A kettő együttesen lehet hatékony.
A CIB Bank több megoldással is segíti ügyfeleit banki ügyeik biztonságos intézésében:
A pénzintézet 2024 augusztusában alapértelmezett átutalási limiteket vezetett be elektronikus csatornáin. Az átutalási limit bármikor átállítható online a CIB Banknál, ami szintén a biztonságos bankolást szolgálja, csakúgy, mint a korlátozott ideig érvényes, elkülönített kerettel ellátott virtuális kártya, illetve a számla- és a kártyafigyelő szolgáltatás is.
Ha pedig visszaélés áldozatává váltunk – illetve ennek akár csak a gyanúja is felmerül – azonnal jelenteni kell az esetet (hívva a CIB24-t a +36 1 4 242 242-s számon a 9-s menüpontot (Bankkártya és e-csatorna tiltás, adathalászat) választva), hiszen ilyenkor a gyorsaságnak alapvető a jelentősége.
1 A Pulzus reprezentatív kutatása a 18 év feletti magyar lakosság körében, 2025. március.
2 https://statisztika.mnb.hu/idosor-4617
