Fejlődés, siker, előrelépés; ez jellemzi leginkább a Debreceni Egyetemet, amely mindig kiemelt feladatának tekintette a folyamatos fejlődés előre mozdítását, az oktatás és kutatás színvonalának emelését, valamint és a régió gazdaságának megerősítését – jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar által szervezett Stratégiai Partnertalálkozón. A rendezvény keretében az Agrárminisztérium és a Debreceni Egyetem stratégiai megállapodást írt alá, az agrárkar pedig 37 partnervállalattal újította meg együttműködését, egyebek mellett a kihelyezett tanszékek működtetéséről.
A minisztérium és az egyetem stratégiai partnerségének célja a magyar agrárium versenyképességének erősítése és a hazai élelmiszeripar eredményességének fejlesztése. Az együttműködés segíti a szakmai közösségépítést, valamint előmozdítja a meglévő és folytonosan fejlődő információ-, illetve tudásbázis minél hatékonyabb kihasználását a hazai agrárium, az agrárfelsőoktatás és -szakképzés, az agrár K+F+I, továbbá a vidéki gazdaság és társadalom fejlesztéséért.
– A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara magasszínvonalú szakemberképzésével és a tudományos eredmények gyakorlatba helyezésével segíti a versenyképes magyar agrárium kialakítását és fenntartását. Fejlődés, siker, előrelépés, olyan szemlélet ez, amely a kezdetektől jellemzi a közel 160 éves debreceni agrárképzést, amely a hazai agrár-felsőoktatás egyik motorjává vált, nem csak a hazai és nemzetközi oktatás, hanem a kutatás, innováció, fejlesztés, valamint a vállalati szférával való kapcsolatteremtés terén is az élen jár – hangsúlyozta köszöntőjében Nagy István agrárminiszter.
A tárcavezető szerint a mostani megállapodás a debreceni agrár-felsőoktatás egy újabb mérföldkőhöz érkezett.
– Az Agrárminisztérium és a Debreceni Egyetem közös érdeke a hosszú távú biztonságos élelmiszer-előállítás, amely jól képzett szakemberek, modern vívmányok és fejlesztések nélkül nem megvalósítható. A tudomány segítségével keressük a válaszokat arra, hogy innovációval, fejlesztésekkel, intenzív és erőforrás-hatékony technológiákkal hogyan tudjuk ellenállóbbá tenni a mezőgazdaságot. Ezért olyan, a jövőnk szempontjából meghatározó területeken működnek együtt a partnerek egymással, mint például a vízgazdálkodás, a klímaváltozáshoz történő alkalmazkodás vagy éppen az agrár- és élelmiszeripari termelés ökológiai lábnyomainak csökkentése – fejtette ki Nagy István.
A miniszter kitért arra is, hogy a jövő szempontjából a partnerség másik hangsúlyos területe az agrár-felsőoktatás és középfokú agrárszakképzés. Éppen ezért újraindítják az állategészségügyi és élelmiszer higiéniai szakképzést.
– A generációváltás sikere a magyar mezőgazdaság jövőjének záloga. A szakképzés és a felsőoktatás megújításának köszönhetően egyre több fiatal választja az agrárszakmát, ami a vidéknek is nagy erőt jelent – fogalmazott.
A stratégiai megállapodás olyan területeket is érint, mint a szaktanácsadás és tudásmenedzsment az élelmiszerláncban és a vidékfejlesztésben, az agrár K+F+I és a tudományos eredmények gyakorlati hasznosíthatósága, élelmiszeripar és élelmiszer-kereskedelem, hal- és vadgazdálkodás, az agro-kulturális örökségünk ápolása, az agrárium és a magyar vidék társadalmi elfogadottságának erősítése.
– A magyar mezőgazdaság élet-halál harcot vív, most a száj- és körömfájás ellen. A történelemben a halálos betegségektől és a járványoktól a védőoltások mentettek meg bennünket. El kell gondolkodnunk, hogy mit tehetünk állataink védelme érdekében, legyen az a madárinfluenza, vagy az afrikai sertéspestis. Itt meg van minden, fel lehet venni a harcot a kórokozókkal szemben és meg lehet nyerni ezt a küzdelmet – hangsúlyozta a rendezvényen mondott köszöntőjében Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora.
Papp Zsolt György, a Magyar Agrárgazdasági Kamara elnöke szerint a hazai mezőgazdaság következő időszakának legnagyobb kérdése az, hogy hogyan tud megfelelő mennyiségű, minőségű talajnedvességet biztosítani a mezőgazdasági tevékenységhez. Emellett az állategészségügyi és klimatikus viszonyok alakulása is hatalmas kihívás elé állítja a magyar agráriumot.
– Ennek az évtizednek a legfontosabb eleme a digitalizáció és a precízió. Ezen eszközök nem csak a szántóföldi növénytermesztésnek a privilégiuma, a teljes mezőgazdaságban rendelkezésre állnak. A lehetőségek ma itt vannak velünk ezen a rendezvényen. A Debreceni Egyetem olyan partnerséget kínál ezen találkozó keretében, amiből, mint látjuk sok van. Akik itt ülnek, a duális képzés keretein belül képesek partnerként együttműködni, egymást partnernek tekinteni a kutatás, oktatás és a tudomány égisze alatt egy egészséges versenyben. Hiszem, hogy ez a jövő – szögezte le Papp György Zsolt.
Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetség, az Országgyűlés alelnöke szerint a Debreceni Egyetemmel való együttműködés a jövő gazda generációjának nevelését és felkészítését jelenti. Mint mondta: az intézmény nyitott az új gondolatok és javaslatok irányába, és befogadja az üzeneteket. A Debreceni Egyetemet fenntartó Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnökének munkáját támogató Tudományos és Társadalmi Tanácsadó Testület tagjaként örömmel segíti a debreceni agrár-felsőoktatás sikerét.
– Öröm, hogy egykori tanáraink, hallgatótársaink, tanítványaink, kollégáink és partnereink, az agrárszakmát köszönthetjük ma itt. Nagyon-nagy utat jártunk be együtt. A szakmai felelősség a mindennapokban – a vállalkozás irányításban, oktatásban, a tudományban – tovább segíti pályánkat. Az ilyen szakmai kapcsolatoknak és együttműködéseknek köszönhető, hogy a legtehetségesebb agrármérnök-hallgatóink a képzésük ideje alatt egyszerre két egyetem diplomáját tudják megszerezni, a Dél-Dakotai egyetemmel kötött megállapodásunk révén ugyanis kettős diploma megszerzésére van lehetősége a hallgatóinknak. Hamarosan újabb diákok utazhatnak az Egyesült Államokba féléves szakmai gyakorlatra – tette hozzá pohárköszöntőjében Bács Zoltán kancellár.
A partnertalálkozó keretében a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar 37 vállalkozással újította meg, illetve létesített partneri kapcsolatot, valamint kihelyezett tanszéki megállapodást kötött, illetve újított meg 20 vállalkozással.
A kar és stratégiai partnerei továbbfejlesztik az együttműködéseket, szélesítik az oktatás, a kutatás-fejlesztés és a tudásmegosztás, a szaktanácsadás területén és közösen dolgoznak ki egyebek mellett humánerőforrás-fejlesztési, képzési, kutatási, innovációs és szakértői projekteket.
– A Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karral együttműködő vállalatok a partnerség révén a teljes egyetemi portfólióval kapcsolatban kerülnek. Az intézmény multidiszciplinaritása lehetőséget teremt, hogy akár az élet- és természettudományi, az egészségügyi, a műszaki és informatikai területekre is becsatornázza partnereit – fejtette ki előadásában Stündl László, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar dékánja.
A kari vezető bemutatta az agrárképzés oktatási struktúráját, intézeti és tudományos rendszerét. Beszélt a kar doktori iskoláiról, valamint a szaktanácsadással, kutatással és innovációs tevékenységgel foglalkozó központjainak működéséről, a nemzetközi rangsorokon elért eredményekről. A DE MÉK sokrétű tevékenységét bemutatva kitért az intézmény egyedülálló infrastrukturális hátterére is.
Szűcs István, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar dékáni tanácsadója a szakmai rendezvényen bejelentette, hogy Agrár Üzleti Klub megalakítását tervezik, melynek tagjai a stratégiai partnerek, valamint a kihelyezett tanszékek lehetnek. A fórum az információ- és tudásátadás mellett a szakmai egyeztetések, viták színtere, a szakemberek találkozója lesz.
Forrás: Debreceni Egyetem
