A nyári szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzés első szakaszában a legtöbb ellenőrzött termék és vállalkozás megfelelt, ugyanakkor a Nébih és a kormányhivatalok több súlyos szabálytalanságot is feltártak. Több tonnányi élelmiszert vontak ki a forgalomból, és az ellenőrzések augusztus 20-ig folytatódnak országszerte.
Sajtóközlemények: Csongrád-Csanád vármegye
Az SZTE Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika molekuláris alapú diagnosztikai eljárással pontosítja a bőrbetegségek diagnózisát és kezelését. A Skin Science Foundation nemzetközi konzorcium részeként a klinika génmintázatok alapján kategorizálja a bőrproblémákat, elősegítve a célzott gyógyszeres terápiát.
Az ELTE és a Szegedi Biológiai Kutatóközpont kutatói feltárták, hogyan jelölik ki a sejtek a felesleges vagy hibás váladékszemcséket lebontásra. A krinofágia nevű folyamatban az ubiquitin molekula jelzi a lebontandó szemcséket, melynek szabályozása fontos lehet például az akut hasnyálmirigy-gyulladás megértésében.
Vírusok, biomolekulák és nanoanyagok eredeti állapotukban, atomi szinten? Ami eddig a kutatók számára csak álom volt, az ma már valóság a Szegedi Tudományegyetemen. Egy vadonatúj videóban mutatjuk be a nemrég érkezett csúcstechnológiát, amely egy teljesen új dimenziót nyit a hazai és nemzetközi tudományban.
Az Alföld közel egymillió hektárnyi egykori vizes élőhelyének helyreállítása javíthatná a vízháztartást, mérsékelhetné az aszálykárokat, és növelhetné a kukoricahozamokat. A kutatók szerint a vízvisszatartás nemcsak természetvédelmi cél, hanem a mezőgazdaság hosszú távú alkalmazkodásának kulcsa a klímaváltozás miatt.
A Szegedi Tudományegyetem kutatói egy innovatív projekt keretében hosszú távon stabil, hatékony gázdiffúziós elektródokat fejlesztenek a szén-dioxid elektrolíziséhez. A cél, hogy az iparban keletkező CO2-t helyben hasznosítsák, csökkentve a légkörbe jutását és értékes ipari alapanyagot előállítva.
A génátírás és a DNS-t javító mechanizmusok összehangolásában kulcsszerepet játszó folyamatot térképeztek föl nemzetközi együttműködésben szegedi kutatók, eredményeikkel hozzájárulhatnak új rákterápiás stratégiák fejlesztéséhez.
2026. május 18-tól Csongrád-Csanád vármegyében is feloldják a tűzgyújtási tilalmat, miután elegendő csapadék hullott az erdei biomassza átnedvesítéséhez. Így holnaptól már csak Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében marad érvényben a tűzgyújtási tilalom. A részletek a hivatalos honlapokon elérhetők.
A Pataki Hydro-Electric Kft. sikeresen pályázott a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz keretében, 5,54 millió forint vissza nem térítendő uniós támogatást nyerve. A támogatásból eszköz- és szoftverbeszerzést valósítottak meg, növelve kapacitásukat és versenyképességüket. A projekt 2026 márciusában indult és április végén zárult.
Április 30-tól tűzgyújtási tilalom lép életbe Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád vármegyében a tavaszi aszály és a száraz, szeles időjárás miatt megnövekedett erdőtűzveszély miatt. A tilalom kiterjed az erdőkre, fásításokra és azok 200 méteres körzetére, valamint az erdei tűzrakóhelyekre is.
Doctor Honoris Causa kitüntető címet adományoz Krasznahorkai Lászlónak a Szegedi Tudományegyetem, döntött az SZTE Szenátusa 2026. április 27-i ülésén. A Nobel-díjas író az SZTE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar meghívására 2026 májusában alma materébe érkezik, ahol exkluzív rendezvények vendége és főszereplője lesz.
Hajdu Cintia, a Szegedi Tudományegyetem PhD-hallgatója újgenerációs, réz–halogenid alapú sugárzásérzékelő anyagokat fejlesztett, melyek ionizáló sugárzást fényvillanásokkal tesznek mérhetővé. Ez a technológia pontosabb és költséghatékonyabb mérést tesz lehetővé, különösen extrém környezetekben, mint az űr vagy magfúziós berendezések.
A Szegedi Tudományegyetem kutatói úttörő módszertannal segítik a vízhiány enyhítését a Dél-Alföldön. A klímaváltozás miatt kritikus szintet ért el a vízhiány, különösen Dél-Békésen, ahol a talajvízszint süllyedése veszélyezteti a mezőgazdaságot. A tudományos alapokon nyugvó vizsgálatok a víz helyben tartását és pótlását célozzák.
Többek között a trianoni béketárgyalások előkészítéséhez használt térképek, XVII. századi, olasz kéziratos térképművek és kőnyomatos atlaszok is színesítik a Szegedi Tudományegyetem Kogutowicz Károly Térkép- és Adattárát. A felbecsülhetetlen értékű ritkaságok megőrzése nemzeti örökségünk szempontjából is fontos.
A Szegedi Tudományegyetem kutatói innovatív megoldással küzdenek a CO2-kibocsátás ellen: kobalt-oxidot alkalmaznak anód katalizátorként a szén-dioxid elektrolízisében, így csökkentve a légköri szén-dioxidot és hasznos vegyipari alapanyagokat előállítva. A projekt az SZTE innovációs díját is elnyerte.
Március 20-tól nyolc vármegyében lép életbe tűzgyújtási tilalom a száraz, napsütéses időjárás miatt. Az új korlátozás Csongrád-Csanád, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékre terjed ki, míg korábban már öt másik vármegyében is érvényben volt a tilalom. A hatóságok a fokozott tűzkockázat miatt kérik a lakosság felelősségteljes magatartását.
A Szegedi Tudományegyetem kutatócsoportja a HUNOR Magyar Űrhajós Program keretében vizsgálja, hogyan javíthatók hatékonyabban a sugárzás okozta DNS-károsodások. A projekt célja a sejtek természetes DNS-javító képességének fokozása az űrutazás során fellépő károsodások esetén, amely a jövő mélyűri küldetései szempontjából kiemelten fontos.
2026. március 28-án kezdődik a tavaszi rókavakcinázás Magyarország déli és keleti vármegyéiben, ahol a veszettség elleni védekezés részeként ebzárlatot és legeltetési tilalmat is elrendelnek. A vakcinázást kisrepülőgépekről végzik, és a hatékonyságot laboratóriumi vizsgálatokkal ellenőrzik.
A Nébih feloldotta a madárinfluenza miatti korlátozásokat egy nagy alföldi területen, jelentősen csökkentve a korlátozott zónák nagyságát Békés, Csongrád-Csanád és Bács-Kiskun megyékben. Jász-Nagykun-Szolnok megye pedig teljesen mentesült a korlátozások alól. A vírus azonban továbbra is jelen van, ezért a járványvédelmi szabályok betartása elengedhetetlen.
A Szegedi Tudományegyetem négy és félmilliárd forintos beruházással hozza létre Magyarország első krio-elektronmikroszkópos platformját, amely áttörést jelent az anyagtudományok, nanotechnológia és molekuláris biológia területén. Az új műszerközpont komplex rendszerek vizsgálatát teszi lehetővé, támogatva a gyógyszerfejlesztést és innovatív terápiák kidolgozását.
A HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont kutatói mesterségesen előállított rekombináns antigének segítségével mérhetővé tették a vakcinák immunválaszát. A Szegeden fejlesztett fehérjék kulcsszerepet játszanak az mRNS-LNP vakcinák működésének megértésében, elősegítve a célzott vakcinafejlesztést.