Hajdu Cintia, a Szegedi Tudományegyetem PhD-hallgatója újgenerációs, réz–halogenid alapú sugárzásérzékelő anyagokat fejlesztett, melyek ionizáló sugárzást fényvillanásokkal tesznek mérhetővé. Ez a technológia pontosabb és költséghatékonyabb mérést tesz lehetővé, különösen extrém környezetekben, mint az űr vagy magfúziós berendezések.
A Szegedi Tudományegyetem kutatói úttörő módszertannal segítik a vízhiány enyhítését a Dél-Alföldön. A klímaváltozás miatt kritikus szintet ért el a vízhiány, különösen Dél-Békésen, ahol a talajvízszint süllyedése veszélyezteti a mezőgazdaságot. A tudományos alapokon nyugvó vizsgálatok a víz helyben tartását és pótlását célozzák.
Többek között a trianoni béketárgyalások előkészítéséhez használt térképek, XVII. századi, olasz kéziratos térképművek és kőnyomatos atlaszok is színesítik a Szegedi Tudományegyetem Kogutowicz Károly Térkép- és Adattárát. A felbecsülhetetlen értékű ritkaságok megőrzése nemzeti örökségünk szempontjából is fontos.
A Szegedi Tudományegyetem kutatói innovatív megoldással küzdenek a CO2-kibocsátás ellen: kobalt-oxidot alkalmaznak anód katalizátorként a szén-dioxid elektrolízisében, így csökkentve a légköri szén-dioxidot és hasznos vegyipari alapanyagokat előállítva. A projekt az SZTE innovációs díját is elnyerte.
Március 20-tól nyolc vármegyében lép életbe tűzgyújtási tilalom a száraz, napsütéses időjárás miatt. Az új korlátozás Csongrád-Csanád, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékre terjed ki, míg korábban már öt másik vármegyében is érvényben volt a tilalom. A hatóságok a fokozott tűzkockázat miatt kérik a lakosság felelősségteljes magatartását.
A Szegedi Tudományegyetem kutatócsoportja a HUNOR Magyar Űrhajós Program keretében vizsgálja, hogyan javíthatók hatékonyabban a sugárzás okozta DNS-károsodások. A projekt célja a sejtek természetes DNS-javító képességének fokozása az űrutazás során fellépő károsodások esetén, amely a jövő mélyűri küldetései szempontjából kiemelten fontos.
2026. március 28-án kezdődik a tavaszi rókavakcinázás Magyarország déli és keleti vármegyéiben, ahol a veszettség elleni védekezés részeként ebzárlatot és legeltetési tilalmat is elrendelnek. A vakcinázást kisrepülőgépekről végzik, és a hatékonyságot laboratóriumi vizsgálatokkal ellenőrzik.
A Nébih feloldotta a madárinfluenza miatti korlátozásokat egy nagy alföldi területen, jelentősen csökkentve a korlátozott zónák nagyságát Békés, Csongrád-Csanád és Bács-Kiskun megyékben. Jász-Nagykun-Szolnok megye pedig teljesen mentesült a korlátozások alól. A vírus azonban továbbra is jelen van, ezért a járványvédelmi szabályok betartása elengedhetetlen.
A Szegedi Tudományegyetem négy és félmilliárd forintos beruházással hozza létre Magyarország első krio-elektronmikroszkópos platformját, amely áttörést jelent az anyagtudományok, nanotechnológia és molekuláris biológia területén. Az új műszerközpont komplex rendszerek vizsgálatát teszi lehetővé, támogatva a gyógyszerfejlesztést és innovatív terápiák kidolgozását.
A HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont kutatói mesterségesen előállított rekombináns antigének segítségével mérhetővé tették a vakcinák immunválaszát. A Szegeden fejlesztett fehérjék kulcsszerepet játszanak az mRNS-LNP vakcinák működésének megértésében, elősegítve a célzott vakcinafejlesztést.
Dr. Bajmócy Péter, az SZTE oktatója bejárta Magyarország összes belterületi települését, összesen 3155 várost és falut. Több mint két évtizedes kutatói és oktatói munkája során tudatosan gyarapította listáját, hogy személyesen is megtapasztalja a települések sajátosságait. Tapasztalatait terepgyakorlatokon és előadásokon is hasznosítja.
Mától látható a mozikban a Budapest Film forgalmazásában Nagy Borbála első nagyjátékfilmje, a Mambo Maternica Török-Illyés Orsolya, Sipos Vera, Székely Rozi és Schmied Zoltán főszereplésével. Budapesten, Szentendrén, Szegeden, Tatán, Veszprémben, Egerben és Székesfehérvárott a közönség az alkotókkal is találkozhat.
Csongrád-Csanád vármegyében egy pecsenye kacsa telepen mutatták ki a magas patogenitású madárinfluenza H5N1 vírusát. Az érintett 24 000 egyedes állomány felszámolása folyamatban van, miközben a hatóságok 3 km-es védőkörzetet jelöltek ki. A járványügyi előírások betartása kiemelten fontos a betegség terjedésének megakadályozására.
A Stand Up Brigád telt házas sikert aratott a Zuglói Civil Házban bemutatott NEM GYALOG című közéleti kabaréval. Ez az első új politikai kabaré Magyarországon 2020 óta, amely friss, szókimondó humorral reflektál a közélet aktuális eseményeire. A produkciót a hazai humor meghatározó alakjai színesítik.
Magyar kutatók forradalmi módszert fejlesztenek az epilepszia kezelésére, amely fejbőr alá ültetett elektródákkal időben felismeri a rohamokat és célzott elektromos ingerléssel csökkenti azok számát. Ez az új eljárás különösen a gyógyszerrezisztens betegek számára jelenthet áttörést, akiknél a hagyományos kezelések nem hatékonyak.
A Szegedi Tudományegyetem kutatócsoportja mesterséges intelligencia alkalmazásával támogatná a bírói munkát büntetőügyekben, különösen az embercsempészés területén. A cél egy átláthatóbb és igazságosabb büntetéskiszabási rendszer kialakítása, amely 2027-re válhat gyakorlati eszközzé a bíróságokon.
Kiss Mihály, az SZTE programtervező informatikus mesterszakos hallgatója egy magyar nyelvű AI-szövegfelismerőt fejlesztett, amely kiemelkedően pontosan különbözteti meg az emberi és mesterséges intelligencia által írt szövegeket. A projekt az SZTE Hallgatói Innovációs Díját nyerte el.
Csongrád-Csanád vármegyében két hízó pulyka tartó gazdaságban mutatták ki a magas patogenitású madárinfluenza H5N1 vírusát. Az állományok felszámolása és a járványügyi intézkedések folyamatban vannak, a hatóságok védő- és megfigyelési körzeteket jelöltek ki a fertőzés terjedésének megakadályozására.
Hogyan hat az űrhajósok asszociatív tanulási képességeire a súlytalanság – erre a kérdésre keresi a választ a Szegedi Tudományegyetem kutatói által kezdeményezett vizsgálat, amelybe a Nemzetközi Űrállomáson dolgozó űrhajósokat is bevontak.
A Szegedi Tudományegyetem kutatói az űrhajósok mikrobiomváltozásait vizsgálták a Nemzetközi Űrállomáson, hogy megértsék a mikrogravitáció és stressz hatásait. Eredményeik segíthetnek az űrhajósok egészségének megőrzésében hosszútávú űrutazások során, és a Földön is hozzájárulhatnak a stressz mikrobiomra gyakorolt hatásainak kezeléséhez.
Magyar kutatók jelentősen továbbfejlesztették a prime génszerkesztő módszert, amely a CRISPR-Cas9 rendszeren alapul. Az új eljárás hatékonysága és pontossága messze felülmúlja a korábbi technikákat, így biztonságosabbá és célzottabbá válik a genetikai betegségek kezelése.
