A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet kutatói szerint a Balaton alacsony vízszintje természetes jelenség, amely nem veszélyezteti az ökoszisztémát vagy a vízminőséget. A tó vízszintje a csapadék, párolgás és befolyó vizek függvénye, és hasonló helyzetek korábban is előfordultak.
A hazai vizek algásodása súlyos problémát jelent, amelyet nemcsak az algák mennyisége, hanem alakja is befolyásol. Az eltérő formák különböző mértékben árnyékolják a vízoszlopot, hatással vannak a fényviszonyokra és az oxigéntermelésre. Kutatók most először pontos adatokat szolgáltatnak az algák árnyékolásáról, új lehetőséget teremtve a vízminőség vizsgálatára.
A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet kutatói 40 évre visszamenő, műholdas alga biomassza adatokat dolgoztak fel, új módszerrel mérve a Balaton vízminőségét. Gépi tanulási modelljük valós időben, online követhetővé teszi a klorofill-a koncentráció változásait, segítve az extrém algavirágzások detektálását.
A Velencei-tó, hazánk harmadik legnagyobb, bár igen sekély tava, gyorsabban melegszik, mint a környező levegő, különösen nyáron. Az ELTE Meteorológiai Tanszék kutatói 1971 és 2024 közötti adatok alapján vizsgálták a tó hőmérsékletének változását, amely jelentős hatással van a tó ökoszisztémájára és vízminőségére.
Lassan egy hete zajlanak Párizsban az olimpiai játékok, és szinte a nyitóünnepség óta foglalkoztat mindenkit, vajon lehet-e majd úszni, versenyezni a Szajnában. Abban a folyóban, amelynek tisztítására az olimpiára készülve 1,4 milliárd eurót költöttek el a szervezők, hogy 100 év után újra lehessen fürdeni benne.
