Klár Máté videóriportja bemutatja, hogyan gyorsul fel a szőlő érési ciklusa és csökken a víz mennyisége a klímaváltozás hatására Magyarországon. Az alföldi borászok és kutatók tapasztalatai szerint a változás már nem jövőbeli fenyegetés, hanem jelenlegi valóság, amely alapjaiban alakítja át a borászatot és a helyi közösségeket.
Sajtóközlemények: vízhiány
A Magyar Természetvédők Szövetsége országos palagáz-kitermelési moratóriumot kezdeményez az élő környezetért felelős miniszternél, mivel a vízhiány és aszály súlyosbítja a helyzetet. A palagáz-beruházások vízigényesek, és védett természeti területeket is veszélyeztetnek, miközben új koncessziók kiadása készül.
A Szegedi Tudományegyetem kutatói úttörő módszertannal segítik a vízhiány enyhítését a Dél-Alföldön. A klímaváltozás miatt kritikus szintet ért el a vízhiány, különösen Dél-Békésen, ahol a talajvízszint süllyedése veszélyezteti a mezőgazdaságot. A tudományos alapokon nyugvó vizsgálatok a víz helyben tartását és pótlását célozzák.
2025-ben tovább folytatódott az elmúlt években tapasztalt aszályos időjárás, amely ismét nem hagyta érintetlenül a hazai mezőgazdaságot. Miközben ezen ágazat üvegházhatásúgáz-kibocsátása csökkent, a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás terén elég kedvezőtlen képet láthatunk. A hazai fejleményeket az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) az EU környezeti állapotáról szóló jelentése is új megvilágításba helyezi.
A 10 legsúlyosabb válságban lévő országban a gyermekek közel egyharmada nem jut hozzá otthon a tiszta ivóvízhez, kétharmaduk pedig nem rendelkezik az olyan alapvető higiéniai szolgáltatásokkal, mint a vezetékes ivóvíz vagy a szennyvízelvezetés.