A Balaton vízállása 2026 októberében megközelítette a 2003-as történelmi minimumot. A melegedés növeli a párolgást, miközben a vízgyűjtőn a nyári vízhiány több mint kétszeresére nőtt, a téli víztöbblet pedig csak mérsékelten emelkedett. Szabó Péter éghajlatkutató elemzése szerint az évszakos egyensúly felborulása miatt az átlagos tél már nem pótolja a nyári veszteséget.
Sajtóközlemények: vízhiány
A Szegedi Tudományegyetem kutatói szerint 2026-ban tovább csökkent a talajok vízkészlete, és több magyarországi folyón új kisvízi rekordok születtek. A talajnedvesség országos átlaga 2023-hoz képest 26%-ról 20%-ra esett vissza, a hiányzó vízmennyiség pedig a Balaton teljes vízkészletének kétszeresét is elérheti.
A WWF Közép- és Kelet-Európa, valamint az EY denkstatt Austria jelentése szerint a régió vállalatainak több mint felét érte már vízzel összefüggő negatív hatás, és 58 százalékuk üzleti kockázatként számol a vízzel. A cégek felkészültsége ugyanakkor elmarad a kitettségüktől: kevesen mérik fel beszállítóik vízkockázatait.
A vízhiány enyhítéséhez nemcsak önkéntes munkával vagy adományokkal járulhatunk hozzá: a megtakarításaink is szerepet kaphatnak. A fenntartható, különösen vízhez kapcsolódó befektetések egyre fontosabbak, még ha ma még kevés termék fókuszál is közvetlenül erre a területre.
A Debreceni Egyetem kutatói a szürkevíz fiziko-kémiai tisztítását vizsgálták, és eredményeiket a Results in Engineering folyóiratban közölték. A kutatás a vízhiány kezelésére kínálhat alternatívát, és egy továbbfejlesztett koagulációs-szűrési eljárás hatékonyságát is igazolta. A munkát publikációs díjjal ismerték el.
A BME kutatói szerint a vízjárási szélsőségekhez való alkalmazkodás az elkövetkező évtizedek egyik legnagyobb vízgazdálkodási feladata lesz. A Duna rekordalacsony vízállása és a klímaváltozás miatt fokozódó kisvizes és árvizes helyzetek egyszerre jelentenek társadalmi, gazdasági és környezeti kihívást.
Klár Máté videóriportja bemutatja, hogyan gyorsul fel a szőlő érési ciklusa és csökken a víz mennyisége a klímaváltozás hatására Magyarországon. Az alföldi borászok és kutatók tapasztalatai szerint a változás már nem jövőbeli fenyegetés, hanem jelenlegi valóság, amely alapjaiban alakítja át a borászatot és a helyi közösségeket.
A Magyar Természetvédők Szövetsége országos palagáz-kitermelési moratóriumot kezdeményez az élő környezetért felelős miniszternél, mivel a vízhiány és aszály súlyosbítja a helyzetet. A palagáz-beruházások vízigényesek, és védett természeti területeket is veszélyeztetnek, miközben új koncessziók kiadása készül.
A Szegedi Tudományegyetem kutatói úttörő módszertannal segítik a vízhiány enyhítését a Dél-Alföldön. A klímaváltozás miatt kritikus szintet ért el a vízhiány, különösen Dél-Békésen, ahol a talajvízszint süllyedése veszélyezteti a mezőgazdaságot. A tudományos alapokon nyugvó vizsgálatok a víz helyben tartását és pótlását célozzák.
2025-ben tovább folytatódott az elmúlt években tapasztalt aszályos időjárás, amely ismét nem hagyta érintetlenül a hazai mezőgazdaságot. Miközben ezen ágazat üvegházhatásúgáz-kibocsátása csökkent, a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás terén elég kedvezőtlen képet láthatunk. A hazai fejleményeket az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) az EU környezeti állapotáról szóló jelentése is új megvilágításba helyezi.
A 10 legsúlyosabb válságban lévő országban a gyermekek közel egyharmada nem jut hozzá otthon a tiszta ivóvízhez, kétharmaduk pedig nem rendelkezik az olyan alapvető higiéniai szolgáltatásokkal, mint a vezetékes ivóvíz vagy a szennyvízelvezetés.