A rendezvény fő célja az volt, hogy megismertesse a fiatalokkal a hazai űrkutatás eredményeit és jövőbeli terveit, különös tekintettel a HUNOR programra. Az egész napos esemény lehetőséget biztosított a résztvevőknek, hogy közelebb kerüljenek a világűrhöz és tájékozódjanak a hazai űripari fejlesztésekről is.
Az Európai Űrügynökség (ESA) Hera űrszondája március 12-én mintegy 5000 kilométerre megközelítette a Marsot és hintamanővert hajtott végre. A fő cél az űrszonda felgyorsítása volt, de az ESA csapata kihasználta a bolygó közelségét az optikai kamerák tesztelésére és pár fotó készítésére is.
Az Omni-Heat Infinity hővisszaverő szigetelés segít megvédeni a leszállóegység egyes részeit a fagyos hőmérséklettől, míg az Omni-Shade Sun Deflector technológia megvédi az Athena egyéb részeit a nap extrém hőjétől az űrben és a hold felszínén.
Az MRC-100 kisműhold küldetése befejeződött, miután másfél év után megsemmisült a Föld légkörében. A BME már dolgozik utódján, a HUNITY-n, amely várhatóan 2025 végén kerül pályára.
A Cluster program, az Európai Űrügynökség első űrkutatási projektje, amelyben magyar kutatók is részt vettek, 40 évnyi sikeres munka után zárult le. A program jelentős hozzájárulást nyújtott az űridőjárás megértéséhez, befolyásolva ezzel a modern technológiát és a kommunikációs rendszereket.
Az űrorvosok maguk nem utaznak együtt az asztronautákkal az űrbe, a Földről kísérik végig a teljes missziót, valamint a küldetés előtt és a landolás után is számos feladatuk akad.
Október közepén egy különleges üstökös, a C/2023 A3 (Tsuchinshan-ATLAS) érkezik a Föld közelébe. A csillagászok számára nemcsak látványos, hanem tudományosan is jelentős esemény, mivel új információkat nyújthat az üstökösökről és azok hatásairól.
A BME Suborbitals csapata izgalmas kihívás előtt áll: a Prometheus rakétával indulnak az Európai Rakétaépítő Versenyen. Céljuk a 3000 méteres magasság elérése, amivel egy új fejezetet nyitnak a magyar mérnöki innovációban.
Magyar űrhajós is részt vehet a két év múlva esedékes nemzetközi űrexpedíción. A kiválasztásban, kiképzésben és az egészségügyi állapot monitorozásában a Semmelweis Egyetem is aktív szerepet tölt be.
A műszer június 22-én elkezdte küldeni a jeleket, amelyeknek a földi vételére és feldolgozására alkalmas antennát épített Kiss Ádám, az SZTE PhD hallgatója.
