A napokban állt Föld körüli pályára a Széchenyi István Egyetem iker műholdja a Hunity kisműhold fedélzetén. Az intézmény SZESAT Interdiszciplináris Szakkollégiuma által készített kísérleti panelek működése újabb mérföldkövet jelent a győri hallgatók végső céljához, hogy önálló, saját műholdat bocsássanak fel a világűrbe.
A BME hatodik diákműholdja számos tudományos műszert és kísérletet vitt a világűrbe. A sikeres pályára állítással a műegyetemi fejlesztő csapat jelenleg a világon a legtöbb sikeres PocketQube kategóriájú műholdküldetést tudhatja magáénak.
A BME új kisműholdja, a Hunity, hamarosan az Elon Musk-féle SpaceX Falcon 9 rakétájával indul az űrbe. A 868 grammos műholdat a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának laboratóriuma fejlesztette hallgatókkal és az NMHH támogatásával. A műhold több innovatív technológiát is magában foglal, például nyitható napelemszárnyakat és nagyfelbontású kamerát.
Szeptember 16-án a BME bemutatja legújabb kutatás-fejlesztési eredményeit, melyek közül kettő a Nemzetközi Űrállomáson valósult meg a HUNOR-program keretében. Az eseményen szó lesz az űrhajózáshoz kapcsolódó egészségügyi innovációkról és a lágy cellák új formaosztályáról, valamint az űripari fejlesztések jelentőségéről.
A Magyar Nemzeti Bank idei érmekibocsátási programjának új elemeként a HUNOR Magyar Űrhajós Program sikerét örökíti meg. A magyar űrkutatás meghatározó eredményét elismerve, a jegybank 45 év után másodszor bocsát ki emlékérmét magyar űrhajós tiszteletére. Az emlékérmék 20 000 forint névértékű ezüst és 3000 forint névértékű színesfém változatai várhatóan 2025 őszén jelennek meg.
A kedden visszatérő magyar kutatóűrhajós, Kapu Tibor új nyomkövetési módszert vizsgált a Nemzetközi Űrállomáson, egy új magyar matematikai felfedezés látványos demonstrációját mutatta be, és a magyar űrmisszió során a Föld éjszakai féltekéjén zajló aktív zivatartevékenységéről is készültek fotók az űrben.
Július 9-én a győri Széchenyi István Egyetem és a Mobilis Interaktív Élményközpont közösen szervezte meg a „Csillagközi kapcsolatok napja” rendezvényt, ahol 16 diák élő rádiókapcsolatban kérdezhette Kapu Tibor kutatóűrhajóst a Nemzetközi Űrállomásról.
Megjelenő sziklevelek, friss adatok, folyamatosan érkeznek a kutatási mérések eredményei a Nemzetközi Űrállomásról. Az Axiom Mission 4 tudományos portfóliójában a Debreceni Egyetem két projekttel vesz részt, a HUNOR Magyar Űrhajós Programban agyi vérzésdinamikai kutatással, továbbá a növények csírázását, mikrozöldség-termelését és levélfejlődését vizsgálják a DE szakemberei.
A HUNOR-program keretében magyar kutatók új nyomkövetési módszert vizsgálnak az űrben, amely gyorsulásmérő és giroszkóp szenzorokon alapul. A kísérlet célja a súlytalanságban történő navigáció fejlesztése, ami hasznos lehet az űreszközök koordinálásában és karbantartásában, különösen a Nemzetközi Űrállomáson és más bolygókon.
A Semmelweis Egyetem két űrbeli kutatásban vesz részt a Nemzetközi Űrállomáson, Kapu Tibor magyar űrhajós kéthetes küldetéséhez kapcsolódóan. Az egyik projekt az űrutazás egészségügyi hatásait vizsgálja telemedicinás módszerekkel, a másik pedig nanoszálas szemészeti gyógyszerformuláció alkalmazását teszteli mikrogravitációs környezetben.
Kapu Tibor magyar űrhajós a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet megbízásából a Föld éjszakai féltekéjén zajló zivatartevékenységet fotózza majd az űrből. A kísérlet célja a villámaktivitás és elektromos fényjelenségek megfigyelése, melyek az éghajlatkutatásban is hasznosíthatók lesznek.
A rendezvény fő célja az volt, hogy megismertesse a fiatalokkal a hazai űrkutatás eredményeit és jövőbeli terveit, különös tekintettel a HUNOR programra. Az egész napos esemény lehetőséget biztosított a résztvevőknek, hogy közelebb kerüljenek a világűrhöz és tájékozódjanak a hazai űripari fejlesztésekről is.
Az Európai Űrügynökség (ESA) Hera űrszondája március 12-én mintegy 5000 kilométerre megközelítette a Marsot és hintamanővert hajtott végre. A fő cél az űrszonda felgyorsítása volt, de az ESA csapata kihasználta a bolygó közelségét az optikai kamerák tesztelésére és pár fotó készítésére is.
Az Omni-Heat Infinity hővisszaverő szigetelés segít megvédeni a leszállóegység egyes részeit a fagyos hőmérséklettől, míg az Omni-Shade Sun Deflector technológia megvédi az Athena egyéb részeit a nap extrém hőjétől az űrben és a hold felszínén.
Az MRC-100 kisműhold küldetése befejeződött, miután másfél év után megsemmisült a Föld légkörében. A BME már dolgozik utódján, a HUNITY-n, amely várhatóan 2025 végén kerül pályára.
A Cluster program, az Európai Űrügynökség első űrkutatási projektje, amelyben magyar kutatók is részt vettek, 40 évnyi sikeres munka után zárult le. A program jelentős hozzájárulást nyújtott az űridőjárás megértéséhez, befolyásolva ezzel a modern technológiát és a kommunikációs rendszereket.
Az űrorvosok maguk nem utaznak együtt az asztronautákkal az űrbe, a Földről kísérik végig a teljes missziót, valamint a küldetés előtt és a landolás után is számos feladatuk akad.
Október közepén egy különleges üstökös, a C/2023 A3 (Tsuchinshan-ATLAS) érkezik a Föld közelébe. A csillagászok számára nemcsak látványos, hanem tudományosan is jelentős esemény, mivel új információkat nyújthat az üstökösökről és azok hatásairól.
A BME Suborbitals csapata izgalmas kihívás előtt áll: a Prometheus rakétával indulnak az Európai Rakétaépítő Versenyen. Céljuk a 3000 méteres magasság elérése, amivel egy új fejezetet nyitnak a magyar mérnöki innovációban.
Magyar űrhajós is részt vehet a két év múlva esedékes nemzetközi űrexpedíción. A kiválasztásban, kiképzésben és az egészségügyi állapot monitorozásában a Semmelweis Egyetem is aktív szerepet tölt be.
A műszer június 22-én elkezdte küldeni a jeleket, amelyeknek a földi vételére és feldolgozására alkalmas antennát épített Kiss Ádám, az SZTE PhD hallgatója.
