Az Eötvös Loránd Tudományegyetem 2026 márciusában elindította a Mesterséges Intelligencia Zászlóshajó Programot, amely az egyetem digitális és fenntarthatósági fejlesztéseinek záróeleme. A program célja, hogy az ELTE a mesterséges intelligencia multidiszciplináris tudásközpontjává váljon, integrálva az MI-t az oktatásba, kutatásba és intézményi működésbe.
Sajtóközlemények: mesterséges intelligencia
A BME-ről indult BridgeAid Kft. mesterséges intelligenciával forradalmasítja a hidak monitorozását, lehetővé téve a valós idejű, pontos állapotfelmérést. A rendszer költséghatékonyabb karbantartást és akár a hidak élettartamának meghosszabbítását teszi lehetővé, miközben az áthaladó járművek tömegét is méri.
A 31. Debreceni Kardiológiai Napokon a legújabb gyógyszeres terápiák és a robotika szerepe áll a középpontban. A konferencián a szív- és érrendszeri betegségek kezelésének innovációit, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazását vitatják meg a Debreceni Egyetemen. Több mint ötszáz szakember vesz részt az eseményen.
A mesterséges intelligencia gyorsan átalakítja a munka világát, új lehetőségeket teremtve az üzleti produktivitásban. Bár sokan a munkahelyek megszűnésétől tartanak, az AI valójában új karrierutakat nyit és növeli a hatékonyságot – mondja Mark Dixon, az IWG alapító-vezérigazgatója.
A Corvinus a napokban csatlakozott a QS felsőoktatási értékelő szervezet kezdeményezéséhez, a Felelős AI Konzorciumhoz. Ez a világszerte a jövőorientált intézményeket összefogó nemzetközi hálózat a mesterséges intelligencia felelős felsőoktatási integrációját támogatja.
A mesterséges intelligencia jövőjét nemcsak a technológiai fejlődés, hanem a média hozzáállása is alakítja – derül ki a Budapesti Corvinus Egyetem kutatásából. A tanulmány szerint a média narratívái, legyenek azok optimisták vagy szkeptikusak, jelentősen befolyásolják az MI megítélését és jövőjét.
Elindult a DEDYCATING Erasmus+ podcast-sorozat, amely az ESG és a mesterséges intelligencia felsőoktatási alkalmazásait vizsgálja. Az első epizód az MI oktatási lehetőségeit és kockázatait tárgyalja, míg a második az ESG szabályozás és oktatás jelentőségét mutatja be.
Az ELTE laborjaiban fejlesztik a jövő célzott rákterápiás módszereit, amelyek a daganatsejtek szelektív kezelésére fókuszálnak, miközben megkímélik az egészséges szöveteket. A kutatócsoport mesterséges intelligenciát is alkalmaz a személyre szabott terápiák kidolgozásához, és fiatalokat is bevonnak a tudományos munkába.
A Szegedi Tudományegyetem kutatócsoportja mesterséges intelligencia alkalmazásával támogatná a bírói munkát büntetőügyekben, különösen az embercsempészés területén. A cél egy átláthatóbb és igazságosabb büntetéskiszabási rendszer kialakítása, amely 2027-re válhat gyakorlati eszközzé a bíróságokon.
A Budapesti Corvinus Egyetem új, egyéves mesterszakot indít Mesterséges intelligencia az üzletben címmel, amely a legmodernebb technológiákat és etikus MI-alkalmazást ötvözi a menedzsmentszemlélettel. Az egyetem idén tíz új, angol nyelvű mesterképzést kínál, amelyek közül több csak náluk érhető el Magyarországon.
A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat AI Agentic Discovery Hackathonján tíz csapat versenyzett innovatív, autonóm AI-rendszerekkel, amelyek forradalmasíthatják a tudományos kutatásokat. A győztes GeNEX csapata távoli tudományterületek közötti új kapcsolatokat kereső rendszert alkotott, amely áttörő felfedezéseket ígér.
Az ELTE Informatikai Kara 2026 őszétől angol nyelvű, nappali mesterséges intelligencia informatikus mesterképzést indít. A négy féléves képzés átfogó tudást nyújt az AI legfontosabb területein, integrálva jogi, etikai és társadalmi szempontokat is. A program gyakorlatorientált, ipari és kutatási tapasztalatokra épít, erősítve a hallgatók versenyképességét.
Kiss Mihály, az SZTE programtervező informatikus mesterszakos hallgatója egy magyar nyelvű AI-szövegfelismerőt fejlesztett, amely kiemelkedően pontosan különbözteti meg az emberi és mesterséges intelligencia által írt szövegeket. A projekt az SZTE Hallgatói Innovációs Díját nyerte el.
A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat és az Óbudai Egyetem stratégiai megállapodást kötött mesterséges intelligencia alapú kutatásfejlesztésről. A konzorcium célja egy MI-alapú kutatástámogató platform létrehozása, amely automatizálja és felgyorsítja a tudományos munkát, növelve a hazai kutatások hatékonyságát és nemzetközi versenyképességét.
2026. január 15–16-án a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat kétnapos hackathont rendez, amely az autonóm AI rendszerek kutatásra gyakorolt hatását vizsgálja. A cél, hogy az agentic AI rendszerek segítségével új kutatási koncepciókat és folyamatokat alakítsanak ki.
A HONOR Magic8 Pro forradalmasítja az éjszakai fotózást, lehetővé téve a sötétben rejlő részletek és történetek megörökítését. A 200 MP-es kamera és az AI-alapú képfeldolgozás révén a készülék kivételes tisztasággal és kreatív szabadsággal rögzíti a gyengén megvilágított jeleneteket, legyen szó városi fényekről vagy meghitt pillanatokról.
A mesterséges intelligencia térnyerése jelentősen növeli a tartalom mennyiségét a PR-szakmában, ám a szakemberek a minőség és az emberközpontú kommunikáció erősítésében látják a megoldást. A 2025-ös PR-Trendmonitor felmérés szerint a hitelesség és az autentikus történetmesélés kulcsfontosságú a zajban való kitűnéshez.
A Discovery Made In Gyetván Csabával című sorozata a magyar HUN-REN SZTAKI kutatóinak önvezető drón- és autófejlesztéseit mutatja be. Az epizódban autonóm csomagszállító drónok és mesterséges intelligenciával tanított modellautók versenye kerül fókuszba, amelyek emberi beavatkozás nélkül működnek.
Az Európai Parlament felszólította az Európai Bizottságot, hogy szabályozza az algoritmikus irányítás alkalmazását a munkahelyeken. Az EP-képviselők hangsúlyozzák az emberi felügyelet és a munkavállalók jogainak védelmét, valamint az átláthatóság és adatvédelem fontosságát az automatizált döntéshozatal során.
Az ELTE Természettudományi Karán átadták a régió legmodernebb kémiai okoslaborját, a SuperSmartLab-et, amely mesterséges intelligenciával és automatizált mérőrendszerekkel támogatja a vegyészképzést. A laboratórium a digitális eszközök és innovatív technológiák révén a jövő oktatását hozza el a jelenbe.
Alan Ayckbourn 1998-ban írt Igazából komédia című műve a 2050-es jövőben játszódik, ahol a színészek helyét androidok, az aktoidok vették át. Egy robotlány váratlan nevetése felborítja a gépek precíz világát, miközben a darab az ember és a robot közti különbségeket vizsgálja a Pesti Színházban.