Magyarországon naponta 11–13 focipályányi természetes vagy mezőgazdasági terület tűnik el a beton és az aszfalt alatt. A tudósok szerint a túlzott beépítés már természetvédelmi, gazdasági és klímavédelmi kérdés is. A Túlbetonozva kampány lezárásával a szakértők több mint 120 lakossági fotó segítségével mutatják be a probléma valódi arcát, és egy hatpontos szakpolitikai javaslatcsomagot is átadnak a kormány számára.
Sajtóközlemények: klímavédelem
A civil szervezetek által bemutatott klímatörvény-javaslat nemcsak magasabb kibocsátáscsökkentési célt, hanem szélesebb fenntarthatósági kerettörvényt is kínál. A tervezet három pillérre építené a klímapolitikát, és a hőhullámok, aszály, vízhiány elleni felkészülést, valamint az igazságos átmenetet is erősítené.
Lapos Tamás és Dr. Nagy Dániel erdészeti szakemberek új nemzeti erdőprogram kidolgozását javasolják, amely az erdőket nem csupán faanyagforrásként, hanem stratégiai nemzeti vagyonelemként kezeli. A tanulmány hangsúlyozza az erdők klímavédelmi, vízvédelmi és társadalmi szerepét, és sürgeti a tarvágások korlátozását, valamint az állami és magánerdő-gazdálkodás összehangolását.
Az Európai Éghajlati Paktum magyar közössége Budapesten találkozott, hogy bemutassa klímavédelmi kezdeményezéseit és megvitassa a közösségi klímavédelem lehetőségeit. Magyarországon közel 1800 civil szervezet dolgozik környezetvédelemben, melyek fontos szerepet játszanak a helyi klímavédelmi programokban. A konferencián a klímapolitika jövője és egy új magyar klímatörvény előkészítése is fókuszba került.
A Magyar Természetvédők Szövetsége és a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont sajtótájékoztatót tartott a magyar energiaátmenet helyzetéről és az uniós források elérésének kockázatairól. A késlekedés jelentősen visszaveti az energetikai korszerűsítéseket, különösen a leginkább rászoruló családok esetében.
Az idei kemény tél ráirányította a figyelmet a magyar épületállomány energiahatékonyságának hiányosságaira, ami jelentősen növeli a rezsiköltségeket és károsítja a klímát. A megoldás nem csupán az új épületekben rejlik, hanem a meglévők mélyfelújításában, amelyhez állami támogatások és hosszú távú programok szükségesek.
Magyarországon mintegy 1,5 millió ember él távfűtött lakásban, ahol a távhő rendszerszintű zöldítése jelentős környezeti előnyökkel járhatna. A fejlesztéseket azonban a központosított árképzés, forráshiány és szabályozási akadályok gátolják, különösen az önkormányzati szolgáltatóknál, ahol a legnagyobb a potenciál.
A Soproni Egyetem sikeresen indította el ESG-hez kapcsolódó képzéseit, melyek a fenntarthatóság és vállalati felelősségvállalás területén nyújtanak korszerű, gyakorlati tudást. Az MSc szak és az akkreditált tanácsadói képzés célja, hogy a hallgatók piacképes képesítéssel lépjenek a szakmai életbe, támogatva a fenntartható fejlődést Magyarországon.
A Greenpeace és a Magyar Természetvédők Szövetsége súlyos metánkibocsátást és rutinszerű fáklyázást tárt fel a békési nyékpusztai palagázmezőn, amely súlyosan károsítja a környezetet és az emberi egészséget. A jelenség szembemegy az EU 2024-es metánrendeletével, amely tiltja a rutin fáklyázást és szellőztetést a földgázkitermelés során.
Magyarország történetében először készült el a központi költségvetés zöld átvilágítása, amely a klímaváltozás elleni fellépés és környezetvédelem támogatását vizsgálta. Bár előrelépés a zöld szemlélet, a kiadások szerkezete továbbra sem szolgálja eléggé a fenntarthatóságot, és több pénz jut környezetkárosító tevékenységekre, mint klímavédelemre – írja elemzésében Schaffhauser Tibor, a Green Policy Center szakértője.
Önkéntes Vízadó programot hirdet Budapesten a 10 millió Fa közösség, Budapest önkormányzata, a Főkert és a beeco „ökosapplikáció”. Szervezett csoportos locsolásokhoz várják cégek és magánszemélyek csatlakozását. Az egyéni és kiscsoportos locsolók a térképes applikáción csatlakozhatnak a programhoz, ahol megtalálják, hol lehet vizet vételezni, és merre vannak a locsolandó fák.
Az Alkotmánybíróság részben megsemmisítette a 2020-as Klímatörvényt, mert az nem felel meg az alkotmányos követelményeknek és hiányos a kibocsátáscsökkentési célok, valamint az alkalmazkodás szabályozásában. A döntés jogalkotási kötelezettséget ír elő 2026. június 30-ig, új, átfogóbb klímatörvény megalkotására.
Mókus Anita, kiskunhalasi fotós harmadik helyezést ért el az Európai Éghajlati Paktum fotópályázatán, így az ő fotográfiája képviseli Magyarországot a brüsszeli Berlaymont-on, az Európai Bizottság székháza előtti téren, az Európai Éghajlati Paktum egy hónapon keresztül látogatható, kültéri fotókiállításán.
A Miyawaki-minierdők gyorsan fejlődő, sűrűn ültetett, kizárólag őshonos növényekből álló zöld szigetek, amelyek jelentősen javítják a mikroklímát a hősziget hatás csökkentésével, növelik a biodiverzitást, mivel életteret biztosítanak a beporzóknak és madaraknak és segítik a csapadékvíz természetes elvezetését a városi környezetben.
A kifejezetten az erdészeti igényekre kialakított forgókapás talajművelő gép teljes egészében hazai fejlesztés, amely hatékonyabb gyomirtást, takarónövény-szabályozást és nedvességmegőrzést tesz lehetővé az erdős területeken és a nemzeti parkokban, természetvédelmi területeken, ezáltal segítve a fenntartható művelést, a zöld átállást és a klímavédelmi célok megvalósulását.
Idén negyedik alkalommal hirdette meg a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány a .wave akcelerációs programot, amely az MBH Bank támogatásával valósult meg. A program győztese a Fishee csapata lett, amely innovatív napelemes kapásjelző készüléket fejlesztett.
A 10 legsúlyosabb válságban lévő országban a gyermekek közel egyharmada nem jut hozzá otthon a tiszta ivóvízhez, kétharmaduk pedig nem rendelkezik az olyan alapvető higiéniai szolgáltatásokkal, mint a vezetékes ivóvíz vagy a szennyvízelvezetés.
A Magyar Természetvédők Szövetsége egy javaslatcsomagot állított össze az európai parlamentbe igyekvő pártok számára.
Egy uniós hatásvizsgálat szerint, ha nem cselekszünk, akkor még az óvatos becslések szerint is akár 7 százalékkal csökkenhet az EU GDP-je az évszázad végére a gyorsuló globális felmelegedés miatt.
A konferencia célja, hogy a fiatal generáció tagjai hiteles információkhoz jussanak a klímaváltozásról, kifejezhessék a véleményüket és személyesen is hozzászólhassanak a jövőjüket érintő döntésekhez.
Algákkal vonják ki a szenet a légkörből.