A klímaváltozás nemcsak a bolygó felmelegedését okozza, hanem hegyoldalak destabilizálásával és szökőárak kialakulásával is fenyeget. Az olvadó gleccserek és permafroszt gyengülése új biztonsági kockázatokat teremt, amelyek már nem elszigetelt események, hanem egy klímavezérelt kockázatrendszer részei – írja Szabó Péter klímapolitikai tanácsadó.
Sajtóközlemények: klímaváltozás
Az emberi civilizáció az elmúlt 11 ezer év stabil holocén éghajlati korszakában alakult ki, amely most a klímaváltozás miatt véget érhet. A Föld gyors melegedése olyan hőmérsékleti szintekre juttathat minket, amelyeket utoljára 40 millió éve tapasztalt a bolygó, veszélyeztetve a mezőgazdaságot, infrastruktúrát és ökoszisztémát.
Az Északi-sarkvidék ma már nem „béke szigete”, hanem a nagyhatalmi versengés egyik legérzékenyebb frontvonala, miközben a régió a Föld leggyorsabban melegedő térsége. Papp Zsanett Gréta klíma- és energiapolitikai elemző személyes grönlandi tapasztalataira is támaszkodva elemzi, miért nem csupán a régió biztonságpolitikai eszkalációjára, hanem helyi társadalom és infrastruktúra, valamint a tudományos együttműködések stabilizálására lenne szükség az Arktiszon.
A klímaváltozás kockázatai nem külön-külön, hanem egyszerre is jelentkezhetnek, ami nehezíti kezelésüket. Magyarországon a hőség, viharok és aszályok súlyos egészségügyi és gazdasági károkat okoznak. A Green Policy Center szakpolitikai javaslata az integrált, ágazatok közötti együttműködés fontosságát hangsúlyozza a reziliencia növelésére.
A Debreceni Egyetem Botanikus Kertjében a januári enyhülés hatására virágzásnak indultak a hóvirágok és a téltemetők. A kis fehér és sárga virágok több helyen nyílnak, és várhatóan még két hétig csodálhatók. A klímaváltozás miatt a virágzás időpontja is korábbra tolódott az elmúlt évtizedekben.
Védett erdei élőhelyek pusztulnak – miközben a kivágott és erőművekben elégetett fa kétharmada nem az otthonok fűtését, hanem veszteségként az utcák és a környezet melegítését szolgálja. A rendszerszinten rossz fakitermelési és fafelhasználási gyakorlat visszásságaira mutatott rá Lillafüreden, a Bükki Nemzeti Park közepén öt szakmai szervezet.
A Föld átlaghőmérséklete már 1,4 °C-kal haladja meg az iparosodás előtti szintet, és a globális felmelegedés gyorsabban zajlik, mint a korábbi modellek előrejelezték. A légköri aeroszol-részecskék csökkenése, amelyek eddig hűtőhatást gyakoroltak, felgyorsítja a felmelegedést, veszélyeztetve a klímacélok elérését.
Február 2-3-án Sopron ad otthont a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Konferenciájának, amely rekordszámú, 131 előadással várja a szakembereket. A konferencia a klímaváltozástól a dróntechnológiáig számos aktuális témát érint, és a hazai erdészeti élet egyik legfontosabb eseményévé nőtte ki magát.
A Balatonon ismét beköszöntött a zord tél, mely különleges téli madárvilágot hozott magával. A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet szakértője elmagyarázza, hogyan bírják a récék és hattyúk a jeget, és miért maradnak a tavakon a madarak a tél folyamán. A cikk hasznos tanácsokat ad a madarak segítéséhez és a zavarásuk elkerüléséhez.
2025 végén elindult a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet új tudományos portálja, a Balatonkutatók oldala. A felületen videók, podcastok és képek segítségével mutatják be a Balaton kutatásának legfontosabb eredményeit, az élővilág változásait és a klímaváltozás hatásait. A cél a tudomány népszerűsítése és a tó jövőjének alakítása.
Az elmúlt évek aszályos időszakai nemcsak a mezőgazdaságot, hanem magyar lakóingatlanokat is veszélyeztetik. A talajvízszint drasztikus csökkenése miatt az épületek alatt a talaj kiszárad, ami repedésekhez és szerkezeti károkhoz vezet. Sok tulajdonos azonban nem ismeri fel időben a problémát, ami súlyos következményekkel járhat.
A 2026 januári országos havazás sokakban idézte fel a gyerekkor teleit, amikor vastag, több napon át megmaradó hótakaró borította az országot. Az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói megvizsgálták az elmúlt 60 év országos, tartós hótakaróinak gyakoriságát és időtartamát, feltárva a jelenség klimatikus hátterét.
2025-re a globális klímaválság súlyosbodott: a Föld rendszereinek több mint kétharmada kritikus állapotban van, és 2024 volt a valaha mért legmelegebb év. Az emberi tevékenység tovább gyorsítja a felmelegedést, miközben az extrém időjárási események és gazdasági károk drasztikusan nőnek – áll az ELTE Meteorológiai Tanszék munkatársainak elemzésében.
Az ELTE Meteorológiai Tanszék kutatói megvizsgálták, hogyan változtatta meg a melegedő klíma Európa téli hóviszonyait, különös tekintettel a hazai fehér karácsonyokra. Az elmúlt évtizedekben jelentősen csökkent a fagyos napok és a hóesés mennyisége Magyarországon, ami a klímaváltozás hatásaira vezethető vissza.
2025-ben tovább folytatódott az elmúlt években tapasztalt aszályos időjárás, amely ismét nem hagyta érintetlenül a hazai mezőgazdaságot. Miközben ezen ágazat üvegházhatásúgáz-kibocsátása csökkent, a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás terén elég kedvezőtlen képet láthatunk. A hazai fejleményeket az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) az EU környezeti állapotáról szóló jelentése is új megvilágításba helyezi.
A brazíliai Belémben tartott COP30 ENSZ klímakonferencia egy napos csúszással, de eredményesen zárult. A Mutirao Döntés elnevezésű csomag összefogást mutat az országok között a klímaváltozás ellen, ám a konkrét intézkedések hiánya miatt a gyors fellépés kérdéses marad. Az EU erős fellépése mellett is gyenge, konkrétumok nélküli megállapodás született.
A hágai Nemzetközi Bíróság történelmi tanácsadó véleménye alapjaiban változtathatja meg az ENSZ COP30 klímakonferenciáját Brazíliában. A bíróság kimondta, hogy az államok jogilag kötelesek minden eszközzel megelőzni az éghajlati károkat, ami új korszakot nyithat a globális éghajlatpolitikában és jogi felelősség kérdésében.
Az utolsó pillanatban, mondhatni a tizenegyedik órában sikerült az uniós környezetvédelmi minisztereknek megegyezniük az Európai Unió új, 2040-ig szóló klímacéljairól és nemzetközi vállalásairól. Így az EU már nem üres kézzel érkezik a brazíliai Belémben kezdődő COP30 klímacsúcsra. A tagállamok 90 százalékos kibocsátáscsökkentést vállaltak 2040-re, ám a döntés jelentős engedmények árán született meg.
A klímaváltozás miatt a magyar burgonya termeszthetősége jelentősen romlik: a túl meleg nyarak és új kártevők miatt az ország nagy részén már nem ideálisak a körülmények. Az elmúlt évtizedekben a hazai termés a negyedére csökkent, és a jövőben akár teljesen eltűnhet a termőföldekről.
Egy nemzetközi kutatás új megvilágításba helyezi a jégesők és zivatarok jövőbeli alakulását Európában. A klímamodellek szerint a jégesők ritkábbak de olykor hevesebbek, a zivatarok pedig gyakoribbak lehetnek – ami hazánkban is érezhető következményekkel járhat. A neves Nature Communications folyóiratban megjelent cikk eredményeit Szabó Péter és Pongrácz Rita, az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói elemzik.
A Széchenyi István Egyetem vezetésével indult klímavédelmi kutatás a megújuló energián alapuló rendszerek fejlesztésére fókuszál. A projekt célja a régiók energetikai és vízfelhasználási rendszereinek digitális leképezése, modellezése és optimalizálása a klímaváltozás hatásainak csökkentése érdekében.