Európai összefogással – közte ÖK-s kutatók részvételével – végzett populációbiológiai kutatás eredményei jelentek meg a rangos Journal of Ecology folyóiratban. A közösségi tudományra épülő munka során 30 országban, mintegy 5200 helyszínen mérték fel a tavaszi kankalin virágzási jellemzőit.
Sajtóközlemények: klímaváltozás
Az ELTE PPK Ember-Környezet Tranzakció Intézet kutatása szerint hiába aggódik valaki a bolygónk sorsa miatt, inkább környezetbarát termékek vásárlásával nyugtatja a lelkiismeretét, mintsem csökkentené a fogyasztását.
Karbonlábnyom kalkulációra alapozott módszerrel mutatják ki ettől az évtől a Soproni Egyetem rendezvényeinek környezetre gyakorolt hatását az intézmény szakemberei. Kifejlesztettek ugyanis egy rendezvények üvegházgáz leltározására szolgáló szempontrendszert, melynek alapján mostantól kiszámolható az egyetemi programok karbonlábnyoma Sopronban.
Pesszimista képet fest és azonnali cselekvést sürget friss fenntarthatósági jelentésében az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete. Az előző, 2021 januárjában bemutatott jelentéshez képest egy fikarcnyit sem javult a helyzet, sőt, több szempontból is sokat romlottak a bolygónk állapotának mutatói.
Miközben a klímaváltozás és a biodiverzitás-csökkenés korát éljük, a társadalom részéről egyre összetettebb igények fogalmazódnak meg az erdőkkel kapcsolatban. Az HUN-REN ÖK kutatócsoportja olyan kutatásokat végez, amelyekben azt keresik, hogyan hangolható össze az erdei életközösségek védelme az erdők iránti társadalmi igények kielégítésével.
Az SZTE klímaváltozással kapcsolatos kutatásait és különböző területekről érkező szakértőit fogja össze a március elsejével létrejött Klímaváltozás Interdiszciplináris Kutatócsoport. Az első évben a kollaboráció részvevőinek összegyűjtése és a kapcsolható kutatások rendszerezése lesz a munka fókuszában.
Nutria, harlekin katica, vörös mocsárrák, tigrisszúnyog vagy spanyol meztelencsiga – egyre többször találkozhatunk a mindennapjainkban olyan fajokkal, melyek nem őshonosak hazánkban, és a megjelenésük többnyire nem jó hír a helyi ökoszisztémáknak, de sokszor fejfájást okozhatnak a mezőgazdaságban, vagy akár az egészségügyben is.
Az, hogy az Egyesült Államok elnöke kiléptette országát a párizsi klímaegyezményből, az ország fontos vállalásai dacára leginkább a zöld átállást segítő nemzetközi szervezetek, a kutatások finanszírozásának leállítása és az amerikai klímadiplomácia megszűnése szempontjából tragikus. Huszár András, a Green Policy Center szakértőjének elemzése.
A szaharai porviharok egyre gyakrabban érkeznek Magyarországra, ami csökkenti a napelemek energiatermelését. A kutatók fontos megállapításokat tettek a porviharok hatásairól és az előrejelzési rendszerek szükségességéről.
A kiadvány készítői szerint a mezőgazdaság soha nem látott kihívásokkal szembesül a népességrobbanás és a klímaváltozás miatt, ezért támogatni kell a természetes ökoszisztémákhoz igazodó gazdálkodást és a technológiai változtatásokat.
Mi történik most a leégett területeken az élővilággal, mennyi idő, mire helyreáll a környezet, milyen intézkedések lennének nélkülözhetetlenek, hogy a jövőben a területen elkerüljék a hasonló pusztításokat, és milyen feladatok várnak az ökológusokra Los Angelesben?
A Magyar Természetvédők Szövetsége fellebbezett a Békés vármegyei Kormányhivatal által kiadott palagázkitermelési engedély megsemmisítéséért, mivel a projekt környezeti hatásait nem vizsgálták megfelelően, és a klímavédelmi szempontokat figyelmen kívül hagyták.
A kötet fő célja, hogy megismertesse az olvasókkal a napjainkat és jövőnket alakító, történelmi jelentőségű változásokat, többek között a klímaváltozás, a technológiai forradalom, a digitalizáció és a geopolitikai átalakulás területén.
Csaknem 60 ország mintegy 160 vezető nemzetközi szakértője 3 évig dolgozott az IPBES jelentésén, amelyben arra kerestek válaszokat, hogyan kapcsolódnak egymáshoz a világ környezeti és társadalmi válságai.
A klímaváltozás az életünk legtöbb területére kihat: a gazdaságtól a környezetünkön át egészen az alvási szokásainkig sok mindent érinthet. Azonban az egyre melegebb napoknak olyan társadalmi hatásai is vannak, amelyekről ritkábban beszélünk.
A fenntarthatóság az építőipar új mércéjévé vált, amely nélkül a minőség és a megbízhatóság sem felelhet meg a jövő kihívásainak. Ezt a szemléletet tükrözi a Mapei Kft. legutóbbi kezdeményezése is, amelynek keretében munkatársaik 790 fát ültettek el, hogy hozzájáruljanak a fenntarthatósági célok eléréséhez.
A HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet kutatása szerint az El Nino – Déli Oszcilláció hatására nőhet a villámtevékenység és a zivatarok száma Magyarországon. A kutatás eredményei segíthetnek a klímaváltozás hatásainak megértésében és a jövőbeli zivatarok előrejelzésében.
A Magyar Természetvédők Szövetsége csalódott a bakui klímacsúcs eredményeit illetően. A szervezet szerint fejlett országok okolhatóak egyértelműen azért, hogy a globális klímafinanszírozási cél a szükségesnél jóval alacsonyabb lett a két hét intenzív tárgyalás után.
A Soproni Egyetem és a HUN-REN közötti új együttműködés célja a klímaváltozás kutatásának előmozdítása és a fenntarthatóság erősítése. Az innovatív megoldások keresése érdekében a két intézmény közösen dolgozik a föld- és űrtudományok területén.
A természet erői folyamatosan fenyegetik a modern társadalmat, így elengedhetetlen a veszélyek előrejelzése és a védekezési lehetőségek megismerése. Az MTA tudományünnepi előadóülésén a várható természeti katasztrófák és a tudományos előrejelzési módszerek kerültek terítékre.
A Széchenyi István Egyetem innovatív műholdas projektje a klímaváltozás és az aszályos területek hatásainak kezelésére összpontosít. Az űrből érkező adatokat elemzik a mezőgazdasági teljesítmény javítása érdekében, ami kulcsfontosságú a fenntartható gazdálkodás szempontjából.