A Balatonon ismét beköszöntött a zord tél, mely különleges téli madárvilágot hozott magával. A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet szakértője elmagyarázza, hogyan bírják a récék és hattyúk a jeget, és miért maradnak a tavakon a madarak a tél folyamán. A cikk hasznos tanácsokat ad a madarak segítéséhez és a zavarásuk elkerüléséhez.
Sajtóközlemények: klímaváltozás
2025 végén elindult a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet új tudományos portálja, a Balatonkutatók oldala. A felületen videók, podcastok és képek segítségével mutatják be a Balaton kutatásának legfontosabb eredményeit, az élővilág változásait és a klímaváltozás hatásait. A cél a tudomány népszerűsítése és a tó jövőjének alakítása.
Az elmúlt évek aszályos időszakai nemcsak a mezőgazdaságot, hanem magyar lakóingatlanokat is veszélyeztetik. A talajvízszint drasztikus csökkenése miatt az épületek alatt a talaj kiszárad, ami repedésekhez és szerkezeti károkhoz vezet. Sok tulajdonos azonban nem ismeri fel időben a problémát, ami súlyos következményekkel járhat.
A 2026 januári országos havazás sokakban idézte fel a gyerekkor teleit, amikor vastag, több napon át megmaradó hótakaró borította az országot. Az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói megvizsgálták az elmúlt 60 év országos, tartós hótakaróinak gyakoriságát és időtartamát, feltárva a jelenség klimatikus hátterét.
2025-re a globális klímaválság súlyosbodott: a Föld rendszereinek több mint kétharmada kritikus állapotban van, és 2024 volt a valaha mért legmelegebb év. Az emberi tevékenység tovább gyorsítja a felmelegedést, miközben az extrém időjárási események és gazdasági károk drasztikusan nőnek – áll az ELTE Meteorológiai Tanszék munkatársainak elemzésében.
Az ELTE Meteorológiai Tanszék kutatói megvizsgálták, hogyan változtatta meg a melegedő klíma Európa téli hóviszonyait, különös tekintettel a hazai fehér karácsonyokra. Az elmúlt évtizedekben jelentősen csökkent a fagyos napok és a hóesés mennyisége Magyarországon, ami a klímaváltozás hatásaira vezethető vissza.
2025-ben tovább folytatódott az elmúlt években tapasztalt aszályos időjárás, amely ismét nem hagyta érintetlenül a hazai mezőgazdaságot. Miközben ezen ágazat üvegházhatásúgáz-kibocsátása csökkent, a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás terén elég kedvezőtlen képet láthatunk. A hazai fejleményeket az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) az EU környezeti állapotáról szóló jelentése is új megvilágításba helyezi.
A brazíliai Belémben tartott COP30 ENSZ klímakonferencia egy napos csúszással, de eredményesen zárult. A Mutirao Döntés elnevezésű csomag összefogást mutat az országok között a klímaváltozás ellen, ám a konkrét intézkedések hiánya miatt a gyors fellépés kérdéses marad. Az EU erős fellépése mellett is gyenge, konkrétumok nélküli megállapodás született.
A hágai Nemzetközi Bíróság történelmi tanácsadó véleménye alapjaiban változtathatja meg az ENSZ COP30 klímakonferenciáját Brazíliában. A bíróság kimondta, hogy az államok jogilag kötelesek minden eszközzel megelőzni az éghajlati károkat, ami új korszakot nyithat a globális éghajlatpolitikában és jogi felelősség kérdésében.
Az utolsó pillanatban, mondhatni a tizenegyedik órában sikerült az uniós környezetvédelmi minisztereknek megegyezniük az Európai Unió új, 2040-ig szóló klímacéljairól és nemzetközi vállalásairól. Így az EU már nem üres kézzel érkezik a brazíliai Belémben kezdődő COP30 klímacsúcsra. A tagállamok 90 százalékos kibocsátáscsökkentést vállaltak 2040-re, ám a döntés jelentős engedmények árán született meg.
A klímaváltozás miatt a magyar burgonya termeszthetősége jelentősen romlik: a túl meleg nyarak és új kártevők miatt az ország nagy részén már nem ideálisak a körülmények. Az elmúlt évtizedekben a hazai termés a negyedére csökkent, és a jövőben akár teljesen eltűnhet a termőföldekről.
Egy nemzetközi kutatás új megvilágításba helyezi a jégesők és zivatarok jövőbeli alakulását Európában. A klímamodellek szerint a jégesők ritkábbak de olykor hevesebbek, a zivatarok pedig gyakoribbak lehetnek – ami hazánkban is érezhető következményekkel járhat. A neves Nature Communications folyóiratban megjelent cikk eredményeit Szabó Péter és Pongrácz Rita, az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói elemzik.
A Széchenyi István Egyetem vezetésével indult klímavédelmi kutatás a megújuló energián alapuló rendszerek fejlesztésére fókuszál. A projekt célja a régiók energetikai és vízfelhasználási rendszereinek digitális leképezése, modellezése és optimalizálása a klímaváltozás hatásainak csökkentése érdekében.
Habár az utóbbi években rekordokat döntenek a hazai aszályos időszakok, a természetben felbukkanó tüzek gyakorisága Magyarországon a 2000-es évekhez képest mégis lecsökkent – a szigorúbb szabályoknak és a lakosság tudatosabb magatartásának köszönhetően. A klímaváltozás miatt a jövőben azonban komoly növekedés fenyeget.
A hazai gyepterületek ökológiai szerepe igen sokrétű: fontosak a biodiverzitás fenntartásában, de emellett jelentős a mezőgazdasági termelésben, a vízmegtartásban, a talajvédelemben játszott szerepük is. Van azonban egy olyan funkciójuk is, ami talán nem mindenki számára ismert: jelentős szénmegkötő képességgel rendelkeznek.
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem átfogó könyvet jelentetett meg a precíziós gazdálkodásról, amely közel 700 oldalon tárgyalja a szántóföldi növénytermesztés jövőjét és kihívásait. A kötet részletesen bemutatja az agrárdigitalizáció és a precíziós növénytermesztés múltját, jelenét és jövőjét, hangsúlyozva az oktatás és tudásmegosztás fontosságát.
Norvégiai barlangban talált fosszíliák új betekintést nyújtanak az utolsó jégkorszak melegebb szakaszának sarkvidéki életvilágába. Az Oslói Egyetem és magyar kutatóintézetek együttműködésében 46 állatfaj maradványait azonosították, amelyek segítenek megérteni a múltbeli klímaváltozások hatását az ökoszisztémákra.
A Budapesti Corvinus Egyetem kutatása szerint az emberek elsősorban egészségük megőrzése miatt tartanak húsmentes napot, nem pedig környezetvédelmi vagy állatjóléti okokból. A húsfogyasztás csökkentése fontos a klímaváltozás mérséklésében és a közegészség javításában, de az egészségügyi előnyök motiválják leginkább a változtatást.
Egy új tanulmány szerint a szaharai porviharok egyre gyakoribbá válnak Európában, jelentősen csökkentve a napenergia-termelést. A mediterrán térség öt országában végzett kutatás kimutatta, hogy a porviharok idején a fotovoltaikus energiatermelés akár 50%-kal is visszaeshet.
A klímaváltozás és a növekvő vízhasználat miatt egyre több vízfolyás szárad ki világszerte, veszélyeztetve az élővilágot és az emberi ökoszisztéma-szolgáltatásokat. A DRYRivERS közösségi tudományos app segítségével bárki hozzájárulhat a kiszáradó patakok adatainak gyűjtéséhez, mindössze egy mobiltelefon használatával.
Magyar kutatók kimutatták, hogy a klímaváltozás szempontjából nem mindegy, milyen trágyát használunk a növényeink tápanyagpótlására. A HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont vizsgálatai szerint a különböző trágyázási módszerek nemcsak a termésátlagokat, hanem az üvegházhatású gázok kibocsátását is befolyásolják, így hatással vannak a klímaváltozásra.