A Soproni Egyetem és a HUN-REN közötti új együttműködés célja a klímaváltozás kutatásának előmozdítása és a fenntarthatóság erősítése. Az innovatív megoldások keresése érdekében a két intézmény közösen dolgozik a föld- és űrtudományok területén.
Sajtóközlemények: klímaváltozás
A természet erői folyamatosan fenyegetik a modern társadalmat, így elengedhetetlen a veszélyek előrejelzése és a védekezési lehetőségek megismerése. Az MTA tudományünnepi előadóülésén a várható természeti katasztrófák és a tudományos előrejelzési módszerek kerültek terítékre.
A Széchenyi István Egyetem innovatív műholdas projektje a klímaváltozás és az aszályos területek hatásainak kezelésére összpontosít. Az űrből érkező adatokat elemzik a mezőgazdasági teljesítmény javítása érdekében, ami kulcsfontosságú a fenntartható gazdálkodás szempontjából.
A klímaváltozás nem csupán a hőmérséklet emelkedésével jár, hanem az alvásminőségünket is érdemben befolyásolja. Egy új kutatás rámutatott, hogy a meleg időszakokban mennyivel kevesebb alvásra számíthatunk, s ezt a hatást érdemes figyelembe venni a jövőben.
A Nébih sikeres kísérlete Baranya vármegyében megoldást kínál az aflatoxin szennyeződés problémájára. A megfelelő rovarvédelem alkalmazásával csökkenthető a veszély, amely a klímaváltozás és az aszály hatására egyre nagyobb kihívást jelent a mezőgazdaság számára.
Az Európai Unió kutatásai szerint ma már a lakosság több mint 93%-a tartja fontosnak, és egyben egyéni felelősségének a környezetvédelmet, ami emelkedést mutat a korábbi évekhez képest. Magyarországon is egyre nagyobb az emberek tudatossága a környezetvédelmi kérdések iránt.
A HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézetének kutatói egy Balaton-felvidéki szőlőültetvényen vizsgálták a talajművelés környezettudatosabb módszereit.
Az éghajlatváltozás nem csupán a hőmérséklet emelkedését okozza, a hőmérséklet és a csapadék éven belüli eloszlásában is komoly átalakulást hozhat a jövőben. Ezek változása – sok egyéb mellett – várhatóan a fajok és más ökológiai jelenségek elterjedésére is hatással lesz.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem interaktív fesztiválja október 11-én várja a középiskolásokat, hogy izgalmas programokkal és workshopokkal ismertesse meg őket az egyetem széleskörű képzési kínálatával.
A klímaváltozás és az édesvizek szervesanyag-tartalmának növekedése miatt olyan cianobaktériumok is elszaporodtak, amelyek a vízi életközösségekre, de akár az emberi egészségre nézve is káros hatású toxinokat termelnek. A Debreceni Egyetem kutatócsoportja ezeknek a toxinoknak a sejtszintű hatásait vizsgálta modell- és vízinövényekben, laboratóriumi körülmények között.
Az Ökológiai Kutatóközpont kutatásai szerint a kiszáradás hatására lecsökken a fajok és az egyedek száma, de az először tapasztalt rövid idejű kiszáradások után megnő azon fajok aránya a közösségben, amelyek helyben ki tudják várni, amíg visszatér a víz.
A HUN-REN ÖK Vízi Ökológiai Intézet munkatársai a felmelegedés fitoplankton dinamikára gyakorolt hatását elemezték terepi és kísérletes megfigyelésekre épülő modell szimulációk segítségével.
A klímaváltozás hatására egyre enyhébbek a telek hazánkban és ennek hatására számos olyan madárfaj látható november és február között, amelyek vagy az egyedszámuk, vagy pusztán a faj téli jelenléte miatt számít érdekesnek.
Az elmúlt bő egy év kutatásaira alapuló modellezések szerint a legkritikusabb terület a Grönland előtti bukóáramlat, amely olyan mértékben lassul, hogy leállása 2025-2095 között várható.
Rangos folyóirat címlapjára került a HUN-REN ATK kutatóinak munkája.
Magyar kutatók különböző klímaváltozási forgatókönyvek szerint kísérletben vizsgálták a fitobentosz algarendszer szerkezetét és működését a kutatóintézet tihanyi szabadtéri mezokozmosz-rendszerében.
Kérdés, hogy egy faj terjedőképessége elég gyors-e, hogy követni tudja a neki megfelelő élőhelyeket. Ennek vizsgálatára dolgoztak ki egy új módszert magyar kutatók.
Ez azt jelenti, hogy naponta mintegy 20 000 gyermek válik menekültté a saját hazájában.
A helyi genetikai erőforrások fenntartásának jelentősége abban rejlik, hogy azok már bizonyítottak a lokális klimatikus viszonyok között, ezért célszerű biztosítani a genetikai állományuk továbbörökítését.
Algákkal vonják ki a szenet a légkörből.
Az aszály hatása azonnal szembetűnő például a mezőgazdasági területeken, vagy az erdők esetén, de a klimatikus szélsőségek jelentős következményekkel járnak a folyók élővilágára is.