Mi történik most a leégett területeken az élővilággal, mennyi idő, mire helyreáll a környezet, milyen intézkedések lennének nélkülözhetetlenek, hogy a jövőben a területen elkerüljék a hasonló pusztításokat, és milyen feladatok várnak az ökológusokra Los Angelesben?
Sajtóközlemények: klímaváltozás
A Magyar Természetvédők Szövetsége fellebbezett a Békés vármegyei Kormányhivatal által kiadott palagázkitermelési engedély megsemmisítéséért, mivel a projekt környezeti hatásait nem vizsgálták megfelelően, és a klímavédelmi szempontokat figyelmen kívül hagyták.
A kötet fő célja, hogy megismertesse az olvasókkal a napjainkat és jövőnket alakító, történelmi jelentőségű változásokat, többek között a klímaváltozás, a technológiai forradalom, a digitalizáció és a geopolitikai átalakulás területén.
Csaknem 60 ország mintegy 160 vezető nemzetközi szakértője 3 évig dolgozott az IPBES jelentésén, amelyben arra kerestek válaszokat, hogyan kapcsolódnak egymáshoz a világ környezeti és társadalmi válságai.
A klímaváltozás az életünk legtöbb területére kihat: a gazdaságtól a környezetünkön át egészen az alvási szokásainkig sok mindent érinthet. Azonban az egyre melegebb napoknak olyan társadalmi hatásai is vannak, amelyekről ritkábban beszélünk.
A fenntarthatóság az építőipar új mércéjévé vált, amely nélkül a minőség és a megbízhatóság sem felelhet meg a jövő kihívásainak. Ezt a szemléletet tükrözi a Mapei Kft. legutóbbi kezdeményezése is, amelynek keretében munkatársaik 790 fát ültettek el, hogy hozzájáruljanak a fenntarthatósági célok eléréséhez.
A HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet kutatása szerint az El Nino – Déli Oszcilláció hatására nőhet a villámtevékenység és a zivatarok száma Magyarországon. A kutatás eredményei segíthetnek a klímaváltozás hatásainak megértésében és a jövőbeli zivatarok előrejelzésében.
A Magyar Természetvédők Szövetsége csalódott a bakui klímacsúcs eredményeit illetően. A szervezet szerint fejlett országok okolhatóak egyértelműen azért, hogy a globális klímafinanszírozási cél a szükségesnél jóval alacsonyabb lett a két hét intenzív tárgyalás után.
A Soproni Egyetem és a HUN-REN közötti új együttműködés célja a klímaváltozás kutatásának előmozdítása és a fenntarthatóság erősítése. Az innovatív megoldások keresése érdekében a két intézmény közösen dolgozik a föld- és űrtudományok területén.
A természet erői folyamatosan fenyegetik a modern társadalmat, így elengedhetetlen a veszélyek előrejelzése és a védekezési lehetőségek megismerése. Az MTA tudományünnepi előadóülésén a várható természeti katasztrófák és a tudományos előrejelzési módszerek kerültek terítékre.
A Széchenyi István Egyetem innovatív műholdas projektje a klímaváltozás és az aszályos területek hatásainak kezelésére összpontosít. Az űrből érkező adatokat elemzik a mezőgazdasági teljesítmény javítása érdekében, ami kulcsfontosságú a fenntartható gazdálkodás szempontjából.
A klímaváltozás nem csupán a hőmérséklet emelkedésével jár, hanem az alvásminőségünket is érdemben befolyásolja. Egy új kutatás rámutatott, hogy a meleg időszakokban mennyivel kevesebb alvásra számíthatunk, s ezt a hatást érdemes figyelembe venni a jövőben.
A Nébih sikeres kísérlete Baranya vármegyében megoldást kínál az aflatoxin szennyeződés problémájára. A megfelelő rovarvédelem alkalmazásával csökkenthető a veszély, amely a klímaváltozás és az aszály hatására egyre nagyobb kihívást jelent a mezőgazdaság számára.
Az Európai Unió kutatásai szerint ma már a lakosság több mint 93%-a tartja fontosnak, és egyben egyéni felelősségének a környezetvédelmet, ami emelkedést mutat a korábbi évekhez képest. Magyarországon is egyre nagyobb az emberek tudatossága a környezetvédelmi kérdések iránt.
A HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézetének kutatói egy Balaton-felvidéki szőlőültetvényen vizsgálták a talajművelés környezettudatosabb módszereit.
Az éghajlatváltozás nem csupán a hőmérséklet emelkedését okozza, a hőmérséklet és a csapadék éven belüli eloszlásában is komoly átalakulást hozhat a jövőben. Ezek változása – sok egyéb mellett – várhatóan a fajok és más ökológiai jelenségek elterjedésére is hatással lesz.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem interaktív fesztiválja október 11-én várja a középiskolásokat, hogy izgalmas programokkal és workshopokkal ismertesse meg őket az egyetem széleskörű képzési kínálatával.
A klímaváltozás és az édesvizek szervesanyag-tartalmának növekedése miatt olyan cianobaktériumok is elszaporodtak, amelyek a vízi életközösségekre, de akár az emberi egészségre nézve is káros hatású toxinokat termelnek. A Debreceni Egyetem kutatócsoportja ezeknek a toxinoknak a sejtszintű hatásait vizsgálta modell- és vízinövényekben, laboratóriumi körülmények között.
Az Ökológiai Kutatóközpont kutatásai szerint a kiszáradás hatására lecsökken a fajok és az egyedek száma, de az először tapasztalt rövid idejű kiszáradások után megnő azon fajok aránya a közösségben, amelyek helyben ki tudják várni, amíg visszatér a víz.
A HUN-REN ÖK Vízi Ökológiai Intézet munkatársai a felmelegedés fitoplankton dinamikára gyakorolt hatását elemezték terepi és kísérletes megfigyelésekre épülő modell szimulációk segítségével.
A klímaváltozás hatására egyre enyhébbek a telek hazánkban és ennek hatására számos olyan madárfaj látható november és február között, amelyek vagy az egyedszámuk, vagy pusztán a faj téli jelenléte miatt számít érdekesnek.