A klímatörvény nemcsak a kibocsátási célokról szól, hanem arról is, hogyan lesz pénz a szükséges beruházásokra. Gyura Gábor, a Magyar Fenntartható Befektetési és Pénzügyi Egyesület igazgatója szerint a költségvetési szabályoknak, az állami pénzügyi intézményeknek, a bankoknak és a vállalatoknak is összehangoltan kellene támogatniuk a klímaátállást és a finanszírozást.
Sajtóközlemények: klímatörvény
Az új klímatörvény nem csupán politikai kérdés: alkotmányjogi, emberi jogi és nemzetközi jogi minimumok is meghatározzák a tartalmát. Sulyok Katalin, a Durham University docense tíz követelményt sorol fel, amelyek nélkül az új szabályozás jogilag aggályos maradhat, a kibocsátáscsökkentéstől a karbonköltségvetésen át a végrehajthatóságig.
A civil szervezetek által bemutatott klímatörvény-javaslat nemcsak magasabb kibocsátáscsökkentési célt, hanem szélesebb fenntarthatósági kerettörvényt is kínál. A tervezet három pillérre építené a klímapolitikát, és a hőhullámok, aszály, vízhiány elleni felkészülést, valamint az igazságos átmenetet is erősítené.
Az Európai Éghajlati Paktum magyar közössége Budapesten találkozott, hogy bemutassa klímavédelmi kezdeményezéseit és megvitassa a közösségi klímavédelem lehetőségeit. Magyarországon közel 1800 civil szervezet dolgozik környezetvédelemben, melyek fontos szerepet játszanak a helyi klímavédelmi programokban. A konferencián a klímapolitika jövője és egy új magyar klímatörvény előkészítése is fókuszba került.
Harmincnégy civil és szakmai szervezet közös kiáltványban indít társadalmi párbeszédet egy új, átfogó magyar klímatörvény megalkotásáért. Az Alkotmánybíróság 2025 nyarán kimondta, hogy a jelenlegi szabályozás nem elégséges, ezért 2026. június 30-ig új törvényt kell elfogadni. A cél egy tudományos alapokon nyugvó, átfogó klímatörvény megalkotása.
Az éghajlatváltozás elkerülhetetlen és súlyos hatásokkal jár az emberiségre és az ökoszisztémákra. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont támogatja az Alkotmánybíróság döntését a klímatörvény újratárgyalásáról, és hangsúlyozza az ökológiai alapú hatásmérséklés és alkalmazkodás fontosságát a klímavédelemben.
A magyar háztartások több mint 80%-a energetikai korszerűsítésre szorul, ami kulcsfontosságú a 2050-re kitűzött klímasemlegességi cél eléréséhez. Az épületek az ország energiafogyasztásának 40%-áért felelősek, ezért a Magyar Természetvédők Szövetsége sürgeti a hosszú távú, kiszámítható lakáskorszerűsítési programok bevezetését.
„Nincs olyan vizsgált terület – a légkörtől a vizekig, a talajtól az élővilágig, beleértve az emberi egészséget is –, ahol ne lennének kimutathatók a klimatikus változások, amelyek egyértelműen negatív irányúak.” Az MTA szakmai álláspontját a Klímatörvényről egy ad hoc elnöki bizottság fogalmazta meg, az Alkotmánybíróság megkeresésének eleget téve.
Az Alkotmánybíróság részben megsemmisítette a 2020-as Klímatörvényt, mert az nem felel meg az alkotmányos követelményeknek és hiányos a kibocsátáscsökkentési célok, valamint az alkalmazkodás szabályozásában. A döntés jogalkotási kötelezettséget ír elő 2026. június 30-ig, új, átfogóbb klímatörvény megalkotására.