Sajtóközlemények: kína

A geopolitikai bizonytalanság és az emelkedő olajárak közepette Kína példája azt mutatja, hogy a gazdasági növekedés nem feltétlenül jár együtt az olajigény növekedésével. Az állami zöld iparpolitika és az elektromos járművek terjedése fékezi a közlekedési célú olajkeresletet, bár a kínai modell egyszerre ígéretes és ellentmondásos.

A 2026–2030-as új kínai ötéves terv folytatja a tiszta energiák gyors fejlesztését, de továbbra sem vállal egyértelmű kibocsátáscsökkentési célokat. A kínai klímastratégia így inkább iparpolitika, mint klasszikus klímavédelem – és a keleti óriás terveire az iráni háború okozta olajsokk idején különösen érdemes odafigyelni.

Varga Mihály, Magyarország pénzügyminisztere együttműködési megállapodást kötött a kínai jegybank elnökével, Gongsheng Pan-nal. A megállapodás a pénzügyi stabilitás, kiberbiztonság és zöld pénzügyek területén erősíti a két ország kapcsolatát. Kína továbbra is Magyarország egyik legfontosabb kereskedelmi partnere, és a megállapodás ösztönzi a tudásmegosztást a digitális jegybankpénz és mesterséges intelligencia terén is.

A globális autóipar 2024-ben az előrejelzésekhez képest gyengébben teljesített, az értékesítés növekedése a kezdeti optimizmus ellenére stagnált, és a 2025-ös kilátások sem tűnnek sokkal fényesebbnek. A 2023-as 10 százalék után 2024-ben csak szerény 1,7 százalékos bővülés volt, így a teljes könnyűgépjármű-értékesítés 88 millió darabra emelkedett.

Június utolsó hetében két új kínai járatot köszöntöttek a budapesti repülőtéren: elindult a közvetlen Kanton-Budapest és Hszian-Budapest légijárat. Az újdonságokhoz augusztusban csatlakozó Budapest-Shenzennel együtt már összesen hét közvetlen utasjárat lesz elérhető Budapest és Kína között.