A földi rendszerek változásait összefüggéseiben szükséges vizsgálni, és ezen múlik az ember egészsége is. A világ vezető kutatói azért érkeznek április végén Budapestre, hogy elmélyítsék a föld- és környezettudományok, valamint az élettudományok közötti párbeszédet, és válaszokat keressenek a Kárpát-medencét is érintő tudományos kérdésekre, összefüggésekre.
Sajtóközlemények: kárpát-medence
A Soproni Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kara megalapította a Kárpát-medencei Brunszvik Teréz Módszertani Központot, tisztelegve Brunszvik Teréz grófnő, az első magyarországi óvoda alapítójának emléke előtt. Az intézmény célja, hogy szakmai műhelymunkákon keresztül erősítse a Kárpát-medencei gyermek- és nőnevelés ügyét, valamint előmozdítsa a pedagógiai innovációkat.
Messzire nyúló genetikai kapcsolatokat tártak fel az ELTE kutatói Belső-Ázsia és a Kárpát-medence között. A HistoGenes projekt keretében működő nemzetközi kutatócsoport az európai hun korszak egyes személyeit közvetlenül összekapcsolta a korábbi, ázsiai Hun Birodalom néhány magas rangú személyével.
Az 1775-ben született Brunszvik Teréz grófnő emléke előtt tisztelegve kínál az idén gazdag szakmai és tudományos programokat a Soproni Egyetem, a Brunszvik 250 Jubileumi Emlékév keretében. A Kar emellett megalakítja a Kárpát-medencei Brunszvik Teréz Módszertani Központot.
Hazánkban csupán három őshonos faj fordul elő (a folyami rák, a kecskerák és a kövi rák). Ezek mellett azonban több mint 30 idegenhonos faj előfordulását regisztráltak a kutatók Magyarország vizeiből – ezzel a számmal pedig sajnos a világ „élmezőnyébe” tartozunk.
Megjelent a népvándorláskori Kárpát-medence legátfogóbb genetikai kutatása, amely a HUN-REN BTK Archeogenomikai Intézet vezetésével készült. A tanulmány a Kárpát-medence népességének genetikai vizsgálatát és a hunok, avarok, korai magyarok közötti kapcsolatok pontosítását célozta meg.
Elismert tájfajtának azokat a jellegzetes fajtákat nevezzük, melyek az egyes tájakon a folyamatos termesztés során az adott vidék éghajlati adottságaihoz jól alkalmazkodva, a természetes és mesterséges kiválogatás hatására alakultak ki.
A jégkorszak olyan zord időszak volt, hogy Közép-Európa fajainak zöme délre, a Balkánra és a Mediterráneumba húzódva élte csak túl. Ezt a képet javasolja újragondolni egy magyar kutatói csapat.