Hazánkban csupán három őshonos faj fordul elő (a folyami rák, a kecskerák és a kövi rák). Ezek mellett azonban több mint 30 idegenhonos faj előfordulását regisztráltak a kutatók Magyarország vizeiből – ezzel a számmal pedig sajnos a világ „élmezőnyébe” tartozunk.
Sajtóközlemények: kárpát-medence
Megjelent a népvándorláskori Kárpát-medence legátfogóbb genetikai kutatása, amely a HUN-REN BTK Archeogenomikai Intézet vezetésével készült. A tanulmány a Kárpát-medence népességének genetikai vizsgálatát és a hunok, avarok, korai magyarok közötti kapcsolatok pontosítását célozta meg.
Elismert tájfajtának azokat a jellegzetes fajtákat nevezzük, melyek az egyes tájakon a folyamatos termesztés során az adott vidék éghajlati adottságaihoz jól alkalmazkodva, a természetes és mesterséges kiválogatás hatására alakultak ki.
A jégkorszak olyan zord időszak volt, hogy Közép-Európa fajainak zöme délre, a Balkánra és a Mediterráneumba húzódva élte csak túl. Ezt a képet javasolja újragondolni egy magyar kutatói csapat.