A Magyar Nemzeti Bank új vezetése elkötelezett az infláció csökkentése mellett, elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása – jelentette ki Varga Mihály a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdasági Évnyitó Konferenciáján, Budapesten.
Sajtóközlemények: infláció
Következetes és fegyelmezett monetáris politikát folytatunk, erősítjük a hitelességet és a bizalmat – jelentette ki Varga Mihály, aki hivatalosan is megkezdte munkáját a Magyar Nemzeti Bank elnökeként, miután hétfőn átvette megbízólevelét Sulyok Tamás köztársasági elnöktől. Az új jegybankelnök kiemelte: vezetése alatt a stabilitás, a függetlenség és az átláthatóság lesznek az intézmény működésének alapelvei.
Reálbér-emelkedés, stabilizálódó beruházások és a fogyasztás további élénkülése várható 2025-ben – derült ki az MBH Bank legfrissebb makrogazdasági előrejelzéseiből. A gazdaság pályáját a lassan javuló külpiaci környezet is segíti, ugyanakkor továbbra is erős inflációs nyomás jellemzi a gazdaságot.
Töretlen a Babakötvény népszerűsége, már 400 ezernél is több gyermeknek takarékoskodik ebben a formában a családja. Tavaly több mint 2,7 ezer fiatal vehette fel a neki szánt megtakarítást. Az átlagos kifizetések mértéke meghaladja az 1,5 millió forintot.
2025. április 1-től 3,7% inflációkövető díjkorrekciót alkalmaz a Magyar Telekom, a Központi Statisztikai Hivatal által 2024. évre vonatkozóan megállapított és közzétett éves fogyasztói árváltozásnak megfelelően.
A karácsonyi vásárlási szokások változását mutatja be a ShopFully és az Offerista Group kutatása, amely szerint az európai fogyasztók egyre tudatosabban keresik az akciókat és az ár-érték arányt, miközben a vásárlások időpontja is korábbra tolódik.
A nyári aszályos időszak ellenére is tovább javult a magyar élelmiszer-gazdaság szereplőinek helyzetértékelése 2024 harmadik három hónapjában – derül ki az MBH AgrárTrend Indexből, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának negyedévente közzétett elemzéséből.
Az MBH Bank legfrissebb előrejelzése szerint 2024-re 1,6, míg 2025-re 3,4%-os gazdasági növekedést várnak Magyarországon. A bővülő hazai fogyasztás és a növekvő reálbérek mellett a külső kereslet gyengülése és a beruházások csökkenése befolyásolja a növekedést.
Januárhoz viszonyítva átlagosan 0,7%-kal emelkedtek az árak, a járműüzemanyagok 6,7%-kal drágultak.
Az élelmiszerek ára 3,6%-kal nőtt, ezen belül leginkább a cukoré (38,2%), az alkoholmentes üdítőitaloké (14,6%), a csokoládé és kakaóé (14,1%), a büféáruké (12,7%), valamint a sertéshúsé (10,0%).
A vállalkozók attól tartanak, hogy ha a jelenlegi ütemben csökken a kamatszint, a tavalyi év után elveszíthetjük ennek az évnek a nagyobb részét is – hangsúlyozza Perlusz László, a VOSZ főtitkára.
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége üdvözli, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Magyar Bankszövetség ezt felismerve, közösen és határozottan lépett a kamatcsökkentés érdekében.
Az ipar helyreálló és új kapacitásokból eredő növekedése, valamint a szolgáltatásokhoz, kereskedelemhez és fogyasztáshoz kapcsolódó iparágak helyreállása 3,5 százalékos stabil gazdasági bővülést vetítenek előre az idei évre.
Az élelmiszerek ára 4,8%-kal emelkedett, ezen belül leginkább a cukoré (42,1%), a csokoládé és kakaóé (17,2%), az alkoholmentes üdítőitaloké (16,1%), valamint a kávéé (14,1%).
A jövő év egészében pozitív marad a reálkamat, de jelentős forinterősödés nem várható a CIB Bank elemzői szerint.
A járműüzemanyagok és az élelmiszerek ára szeptemberhez viszonyítva csökkent.
A július elseje óta mért mintegy 15 százalékpontos csökkenéshez a kormányzati intézkedések mellett a GVH által működtetett online Árfigyelő rendszer is jelentősen hozzájárult.
A járműüzemanyagok ára jelentősen emelkedett, az élelmiszereké csökkent augusztushoz viszonyítva.
A magyar gazdaság idei teljesítményére vonatkozó prognózisukat a pénzintézet szakértői 0,1 százalékos csökkenésre módosítják, egyes szolgáltatói ágazatok gyengébb teljesítménye, valamint a vártnál alacsonyabb külső és belső kereslet miatt.
„A kereslet beindítása elengedhetetlen a befagyott hitelezési piacon” – így reagált a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke a Kormány és a Bankszövetség közötti tárgyalásokra.
Az infláció csökkentését folytatni kell az árstabilitás eléréséig, mivel az infláció mai mértéke a jelentős csökkenés ellenére még mindig elfogadhatatlanul magas és káros a gazdaságra.